1 Királyok 12
12
Tíz törzs elszakad Roboámtól és Jeroboámot teszi királylyá
(Vers 1–19: v. ö. 2 Krón. 10.)
1És elméne Roboám #2 Krón. 10,1. Síkembe; mert Síkembe gyűlt fel az egész Izráel, hogy királylyá tegyék őt. 2Mikor pedig meghallotta ezt Jeroboám, a Nébát fia, (a ki még Égyiptomban #rész11,40. volt, a hová futott volt Salamon király elől, és Égyiptomban tartózkodék Jeroboám, 3És hozzá küldvén, elhivaták őt); elmenének Jeroboám és az Izráel egész gyülekezete, és szólának Roboámnak, mondván: 4A te atyád igen megnehezítette a mi #2 Krón. 10,4. igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát, és a nehéz igát, a melyet mi reánk vetett, és szolgálunk néked. 5És monda nékik: Menjetek el, és harmadnap mulva jőjjetek vissza hozzám. És a nép elméne. 6És tanácsot tarta Roboám király a vénekkel, a kik Salamon, az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy milyen választ adjak e népnek? 7És szólának azok, mondván: Ha e mai napon szolgája lész e népnek, és nékik szolgálsz, és választ adsz nékik, és jó szót adsz nékik: mind éltig szolgálnak néked. 8De ő megveté a vének tanácsát, a melyet néki adtak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele együtt nevekedtek volt fel, és a kik ő előtte udvarlottak. 9És monda azoknak: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy választ adjunk e népnek, a mely nékem szólván, azt mondja: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet reánk vetett a te atyád? 10És mondának néki az ifjak, a kik együtt nevekedtek volt fel ő vele: Így szólj ennek a népnek, a mely szólván néked, ezt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; e képen szólj nékik: Az én kis ujjam vastagabb az én atyám derekánál. 11Most azért, ha az én atyám reátok nehéz igát vetett, én még nehezebbé teszem a ti igátokat: ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket. 12És elméne #vers 5. Jeroboám és mind az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint meghagyta volt a király, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon. 13És a király kemény választ adott a népnek, megvetve a vének #vers 7. tanácsát, a melyet adtak vala néki; 14És szóla nékik az ifjak tanácsa szerint, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket. 15És nem hallgatá meg a király a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítse az ő beszédét, a melyet szólott volt az Úr a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, #rész11,30.31. Józs. 11,19.20. a Nébát fiának. 16Mikor pedig látta az egész Izráel, hogy meg nem hallgatta őket a király, felele az egész nép a királynak ekképen: Micsoda #Péld. 15,1. részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk #2 Sám. 20,1. az Isai fiában: menj el a te hajlékidba, óh Izráel! Most viseld gondját immár a te házadnak, óh Dávid! Elméne azért az Izráel az ő hajlékiba; 17Úgy hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik #vers 21. Júda városaiban laktak. 18És a mikor elküldé Roboám király Adorámot, #rész4,6. 5,14. az adószedőt, megkövezé őt az egész Izráel, és meghala, és maga Roboám király is hamarsággal szekerébe üle, hogy elmeneküljön Jeruzsálembe. 19Így szakada el az Izráel népe Dávidnak házától mind e mai napig. 20És lőn, mikor meghallotta az egész Izráel, hogy megjött Jeroboám, érette küldvén, hivaták őt a gyülekezetbe, és királylyá #rész11,30.31. tevék őt az egész Izráelen; senki pedig nem követé Dávidnak házát, hanem csak egyedül a Júda nemzetsége.
(Vers 21–24: v. ö. 2 Krón. 11,1–4.)
21És mikor megérkezett Roboám Jeruzsálembe, összegyűjté Júda egész házát és Benjámin nemzetségét, száznyolczvanezer válogatott hadra való férfiút, hogy hadakozzanak az Izráel házával, és visszanyerjék az országot Roboámnak, a Salamon fiának. 22De az Isten beszéde lőn Sémajához, #2 Krón. 11,2–4. az Isten emberéhez, mondván: 23Ezt mondjad Roboámnak, a Salamon fiának, a Júda királyának, és az egész Júda és Benjámin házának, és a többi népnek, mondván: 24Azt mondja az Úr: Fel ne menjetek, és ne hadakozzatok a ti atyátokfiai ellen, az Izráel ellen; térjetek meg kiki a maga házába, mert #rész11,11–13. én tőlem lett e dolog. És ők engedének az Úr beszédének, és visszatérvén, elmenének az Úr beszéde szerint.
Izráel országa. Jeroboám bálványozása
25Jeroboám pedig megépíté Síkemet az Efraim hegyén, és abban lakék; és onnét kimenvén, építé #Bir. 8,17. Pénuelt. 26És monda Jeroboám az ő szívében: Majd visszatér ez ország a Dávid házához; 27Ha felmegy a nép, hogy áldozatot tegyen Jeruzsálemben az Úrnak házában; e népnek szíve az ő urához, Roboámhoz, a Júda királyához hajol, és engem megölnek, #rész11,37.38. és visszatérnek Roboámhoz, a Júda királyához. 28Tanácsot tartván azért a király, csináltata két arany borjút, és monda nékik: Sok néktek Jeruzsálembe felmennetek: Ímhol vannak a te isteneid, #2 Móz. 32,4.8. óh Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptomnak földéből. 29És az egyiket helyhezteté #1 Móz. 28,11–19. Béthelbe, a másikat pedig Dánba. 30És e dolog nagy #5 Móz. 4,15. bűnnek lett az okozója, mert a nép felment az egyik elé egészen Dánig. 31Azután felállítá a magas helyek templomát, és papokat #2 Krón. 11,15.16. 13,9. szerze a nép aljából, a kik nem voltak a Lévi fiai közül. 32És szerze Jeroboám egy ünnepet is a nyolczadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a Júdabeli ünnep módja szerint, és áldozék az oltáron. Hasonlóképen cselekedék Béthelben is, áldozván a borjúknak, a melyeket csinált vala, és szerze Béthelben papokat a magaslatokhoz, a melyeket csinált vala. 33És áldozék azon az oltáron is, a melyet Béthelben állított fel, a nyolczadik hónap tizenötödik napján, abban a hónapban, a melyet az ő szívében gondolt vala; és ünnepet szerze az Izráel fiainak, és felméne az oltárra, hogy jóillatot szerezzen.
Jelenleg kiválasztva:
1 Királyok 12: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain