Rómaiakhoz 2

2
Isten nem személyválogató
1Ezért menthetetlen vagy, ó, ember, bárki légy, aki ítélsz, mert amiben mást megítélsz, abban önmagadat is kárhoztatod, mert ugyanúgy cselekszel te is, aki ítélsz. 2Tudjuk pedig, hogy Isten igazságosan ítéli meg azokat, akik ilyeneket cselekszenek. 3Vagy azt gondolod, ó, ember, aki megítéled azokat, akik ilyeneket cselekszenek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd Isten ítéletét? 4Vagy megveted Isten jóságának, elnézésnek, hosszútűrésének gazdagságát, nem tudva, hogy Isten jósága téged megtérésre indít?
5De te, meg nem tért szíved keménysége szerint haragot gyűjtesz magadnak a haragnak napjára, amikor Isten igazságos ítélete nyilvánvalóvá lesz. 6Isten mindenkinek cselekedete szerint fizet meg. 7Örök élettel azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek. 8Azoknak pedig, akik viszálykodók és nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, megfizet majd ítéletének haragjával. 9Nyomorúság és szorongattatás lesz része mindenkinek, aki gonoszságot cselekszik, első sorban zsidónak, de görögnek is. 10Dicsőség, tisztesség és békesség mindenkinek, aki jót cselekszik, elsősorban zsidónak, de görögnek is.
A törvény nélkül élők bűnössége
11Isten nem személyválogató. 12Akik a törvény ismerete nélkül vétkeztek, azok a törvény nélkül vesznek el. Akik pedig a törvény ismeretében vétkeztek, a törvény által ítéltetnek meg. 13Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik. 14Mert amikor a pogányok, akiknek törvényük nincsen, akik nem ismerik a törvényt, mégis természetszerűleg teszik azt, amit a törvény követel, akkor ők, bár törvényük nincsen, önmaguknak lettek a törvénye. 15Ezzel megmutatják, hogy a törvény által követelt cselekedet a szívükbe van írva. Erről tesz bizonyságot lelkiismeretük. Egymást kölcsönösen vádoló vagy felmentő gondolataik is erről tanúskodnak majd 16azon a napon, amelyen Isten megítéli az emberek gondolatait, az én evangéliumom szerint Jézus Krisztus által.
A törvény alatt élők bűnössége
17De te zsidónak mondod magad, és Isten törvényére támaszkodsz, és Istennel dicsekszel, 18hogy ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni jó és rossz között, mert ismered Isten akaratát, mert törvényéből ezt megtanultad. 19Azt gondolod magadról, hogy te vakok vezetője, a sötétségben lévőknek világossága, 20a balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, mert tied a törvény ismerete és igazsága. 21Ha mást tanítasz, magadat nem tanítod-e? Aki azt hirdeted, hogy ne lopj, nem lopsz-e? 22Aki azt mondod, ne paráználkodj, nem paráználkodol-e? Aki utálod a bálványokat, nem vagy-e szentségtörő? 23Aki a törvény ismeretével dicsekedsz, nem gyalázod-e Istent a törvény megszegésével? 24Amint meg van írva: „Miattatok káromolják Isten nevét a pogányok között.“
25A körülmetélkedés használ, ha a törvényt megtartod. De ha a törvényt áthágod, a te körlülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett. 26Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvény parancsait, az ő körülmetéletlensége nem számít-e körülmetéltségnek? 27A körülmetéletlen ember, aki a törvényt megtartja, megítél téged, aki a törvény betűjének ismerete és a körülmetélkedés ellenére is a törvény megrontója vagy.
28Mert nem az a zsidó, aki külsőképpen az. Nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképpen látszik. 29Az a zsidó, aki belsőképpen az. A szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés. Ennek dicsérete nem embertől, hanem Istentől van.

Jelenleg kiválasztva:

Rómaiakhoz 2: EIV

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be