Lukács 18
18
A hamis bíró
1Egy példázatot is mondott nekik arról, hogy mindig imádkozni kell, és nem szabad belefáradni. 2Ezt mondta: „Volt egy bíró egy városban, aki Istent nem félte, az embereket nem becsülte. 3Abban a városban volt egy özvegyasszony is, aki elment hozzá, és ezt mondta: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
4Az egy ideig nem akarta, de azután ezt mondta magában: Noha Istent nem félem, az embereket sem becsülöm, 5mégis mivel terhemre van nekem ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne gyötörjön engem.“
6Ezt mondta az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró? 7Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot az ő választottainak, akik hozzá kiáltanak éjjel és nappal? És várakoztatja-e őket? 8Mondom néktek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamar. De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?“
A farizeus és a vámszedő
9Némelyeknek, akik elbizakodtak, hogy ők igazak, és a többieket semmibe se vették, ezt a példázatot mondta: 10„Két ember ment a templomba imádkozni. Az egyik farizeus, és a másik vámszedő. 11A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. 12Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.
13A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verte, és ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.
14Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“
Jézus megáldja a gyermekeket
Mt 19,13-15; Mk 10,13-16
15Kisgyermekeket is vittek hozzá, hogy kezét rájuk tegye. Amikor a tanítványok ezt látták, rájuk szóltak. 16De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Engedjétek, hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. 17Bizony mondom néktek, aki nem úgy fogadja Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba.“
A gazdag ifjú
Mt 19,16-30; Mk 10,17-31
18Egy előkelő ember megkérdezte őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem?
19Jézus ezt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. 20A parancsolatokat tudod: »Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteld atyádat, anyádat!«“
21Ő pedig ezt mondta: „Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.“
22Jézus ezt hallva, ezt mondta neki: „Még egy fogyatkozásod van: Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, jöjj, és kövess engem.“
23Az pedig, amikor ezt meghallotta, elszomorodott, mert igen gazdag volt. 24Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, ezt mondta: „Milyen nehezen mennek be Isten országába azok, akik gazdagok. 25Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak Isten országába bejutni.“
26Akik pedig ezt hallották, ezt mondták: „Ki üdvözülhet akkor?“
27Ő pedig ezt mondta: „Ami embereknél lehetetlen, Istennél lehetséges!“
A tanítványok jutalma
Mt 19,27-30
28Ekkor Péter így szólt: „Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk Téged!“
29Ő pedig ezt mondta nekik: „Bizony mondom nektek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért, 30hogy ne kapná vissza sokszorosan ebben az időben, a jövendő világban pedig az örök életet.“
Jézus harmadszor szól haláláról és szenvedéséről
Mt 20,17-19; Mk 10,32-34
31Maga mellé vette a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az Emberfián, amit a próféták megírtak. 32Mert a pogányok kezébe adják, megcsúfolják, meggyalázzák és megköpdösik, 33és miután megostorozták, megölik, de harmadnap feltámad.“
34Ők azonban ezekből semmit sem értettek. Ez a beszéd rejtve maradt előttük, és nem fogták fel a mondottakat.
A jerikói vak meggyógyítása
Mt 20,29-34; Mk 10,46-52
35Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út mellett, és koldult. 36És amikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, kérdezősködött, hogy mi az. 37Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.
38Ekkor így kiáltott: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
39Akik pedig elől mentek, rászóltak, hogy hallgasson. De ő annál inkább kiáltott: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!“
40Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vigyék hozzá. Amikor közelébe ért, megkérdezte tőle: 41„Mit akarsz, mit tegyek veled?“ Az így szólt: „Uram, hogy a szemem világa megjöjjön.“
42Jézus ezt mondta neki: „Láss, a te hited téged megtartott!“ 43És azonnal megjött szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Az egész sokaság ezt látva dicsőséget adott Istennek.
Jelenleg kiválasztva:
Lukács 18: EIV
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
The New Testament: Life, Truth and Light
(Ujszövetseg: elet, igazsag es vilagossag)
Copyright © 2003 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.
