A zsoltárok könyve 40

40
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
1Várva vártam az Örökkévalót,
s ő lehajolt hozzám,
meghallotta segélykiáltásomat.
2Kiemelt a sírgödörből, a pusztulásból,
kihúzott a sárból,
sziklára állított,
megerősítette lépteimet.
3Új éneket adott számba:
Istenünk dicséretét.
Sokan látják ezt,
tisztelik és félik az Örökkévalót,
és bíznak benne!
4Milyen boldog és áldott,
aki az Örökkévalóban bízik,
aki nem fordul gonosz szellemekhez,
sem hamis istenekhez.
5Ó, Örökkévaló, Istenem,
milyen sok csodálatos dolgot tettél!
Milyen nagyszerű terveid vannak velünk,
alig tudjuk megérteni!
Újra és újra ezekről beszélek,
nem tudok betelni velük!
6Uram, te nem gyönyörködsz
véresáldozatban, vagy ételáldozatban!
De fülemet megnyitottad, hogy megértsem:#40:6 De… megértsem Az ókori görög fordításban (LXX) helyette ez áll: „testet alkottál nekem…”.
nem égőáldozat,
sem vétekáldozat, amit kívánsz.
7Ekkor azt mondtam: „Jövök,
ahogy a könyvtekercsben írva van rólam!
8Minden vágyam,
hogy akaratod teljesítsem, Istenem,
hiszen tanításod a szívemben hordozom.
9Igazságosságod örömhírét hirdetem
a nagy gyülekezetben.
Örökkévaló, te tudod,
hogy örökké hirdetni fogom,
nem hallgatok el!
10Nem titkoltam el jóságod tetteit.
Hangosan hirdettem hűséges szereteted
és szabadításod mindenkinek.
Nem titkoltam el kegyelmed és hűségedet,
mikor szóltam a nagy gyülekezetben!
11Örökkévaló, ne vond meg tőlem irgalmadat,
kegyelmed és igazságod őrizzen szüntelen!”
12Gonoszok sokasága vett körül,
számba se vehetem őket.
Utolértek bűneim, hogy felnézni sem merek,
több van belőlük, mint hajszál a fejemen.
Minden bátorságom elhagyott!
13Kérlek, Örökkévaló, szabadíts meg!
Siess hozzám, segíts, ne késs!
14Szégyenüljenek meg, zavarodjanak össze,
akik életemre törnek!
Hátráljanak meg, fussanak el szégyenükben,
akik vesztemet kívánják!
15Némuljanak el szégyenükben,
akik gúnyolnak engem!
16De akik téged keresnek, Uram,
örüljenek és vigadjanak!
Akik szeretik szabadításodat,
hadd mondják újra és újra:
„Milyen hatalmas az Örökkévaló!”
17Én ugyan szegény és erőtlen vagyok,
mégis gondomat viseled, Uram!
Te vagy Segítőm és Szabadítóm,
ó, Istenem, ne késs!

Jelenleg kiválasztva:

A zsoltárok könyve 40: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint