Mózes negyedik könyve 35
35
A léviták városai és legelői
1Az Örökkévaló szólt Mózeshez, amikor Izráel Moáb síkságán táborozott, a Jordán mellett, Jerikóval szemben. 2-3Ezt mondta: „Rendeld el, hogy amikor majd Izráel népe birtokba veszi területét, akkor adjanak abból a lévitáknak egyes városokat lakóhelyül. A városok körül fekvő legelőket is adják oda nekik, hogy állataikat legyen hol legeltetniük. 4Ezek a legelők a város falától mind a négy égtáj irányában 1 000 könyök#35:4 1 000 könyök Mai mértékkel kb. 520 m. távolságig terjedjenek. 5Mérjétek ki a léviták legelőinek területét: annak keleti oldala legalább 2 000 könyöknyi legyen! Ugyanígy legalább 2 000 könyök hosszú legyen a déli, a nyugati és az északi oldal is. A város maga ennek a területnek a közepén helyezkedjen el.
6A lévitáknak átadott városok közül hatot jelöljetek ki menedékvárosnak, hogy aki véletlenül megöl valakit, ezekbe menekülhessen. Ezen a hat városon kívül még további 42 várost adjatok át a lévitáknak. 7Összesen tehát 48 várost adjatok nekik, a városok körül elterülő legelőkkel együtt. 8Minden törzs adjon a maga területén városokat a lévitáknak. Amelyik törzsnek nagyobb terület jutott, az több várost, amelyiknek kisebb területe van, az kevesebbet adjon”.
A menedékvárosok
(5Móz 19:1–13; Józs 20:1–9)
9Ezután az Örökkévaló ismét szólt Mózeshez: 10„Mondd meg Izráel népének: Amikor majd átkeltek a Jordánon, Kánaán földjére, 11jelöljetek ki menedékvárosokat, hogy aki véletlenül megöl valakit, ezekbe menekülhessen. 12Ezek szolgáljanak arra, hogy aki véletlenül ölt meg valakit, az a vérbosszúra törekvő rokon elől oda menekülhessen, és ne öljék meg, mielőtt ügyében a közösség ítéletet nem hoz. 13-14Összesen hat ilyen várost jelöljetek ki Kánaán földjén: hármat a Jordán egyik oldalán, és hármat a másikon. 15Szolgáljanak ezek a városok menedékül Izráel népének és a közöttetek lakó idegeneknek, sőt, az átutazóknak is. Mindazok, akik nem szándékosan ölnek meg valakit, bemenekülhetnek ezekbe a városokba.
16Aki megöl valakit, az a következő esetekben nem veheti igénybe a menedékváros védelmét: Ha vasból készült fegyverrel ölt meg egy embert, akkor gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. 17Ha kővel ütött vagy dobott meg egy másik embert, úgy hogy az belehal, akkor gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. 18Ha fából készült kézi szerszámmal vagy eszközzel üt meg egy másik embert, úgy hogy az belehal, akkor gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. 19Ilyen esetekben a vérbosszuló rokon megölheti a gyilkost, ahol rátalál.
20-21Ha valaki gyűlölettől indíttatva kézzel megüti, ellöki, vagy bármivel megdobja társát úgy, hogy az belehal, akkor az illetőt gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. Ilyen esetekben a vérbosszuló rokon megölheti a gyilkost, ahol rátalál.
22Azonban, ha valaki véletlenül löki meg társát, vagy véletlenül dobja meg valamivel, 23vagy úgy ejt rá egy súlyos követ, hogy nem látta, hogy a másik ott van, de nem voltak ellenségek azelőtt, és nem előre megfontolt szándékkal tette, 24akkor a közösség ítéljen a tettes és a vérbosszuló rokon között, a fenti rendelkezések szerint. 25Ha ártatlan a tettes, akkor a közösség mentse ki a vérbosszuló kezéből, és küldje vissza abba a menedékvárosba, amelybe először futott. Lakjon ott, amíg a szent olajjal fölkent főpap meg nem hal, de ne mozduljon ki a városból.
26Ha mégis kimegy onnan, 27és a vérbosszuló rátalál, megölheti a tettest. Ilyen esetben a vérbosszuló rokont nem terheli a gyilkosság bűne, 28hiszen a tettesnek a főpap haláláig a menedékvárosban kell laknia, és csak a főpap halála után térhet vissza a maga birtokára. 29Ezek a szabályok legyenek a számotokra törvényül nemzedékről nemzedékre, akárhol is laktok.
30Ha valaki szándékosan meggyilkol egy embert, akkor tanúk vallomása alapján lehet csak halálra ítélni. De ehhez legalább két tanú szükséges, egy tanú vallomása alapján senkit nem szabad halálra ítélni.
31A halálra ítélt gyilkos életéért nem lehet váltságdíjat elfogadni, hanem ki kell végezni az illetőt.
32Ha valaki véletlenül ölt meg egy embert, azután menedékvárosba futott, attól nem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen otthonába.
33Ne tegyétek tisztátalanná a földet, amelyen laktok! A meggyilkolt ember vére ugyanis tisztátalanná teszi azt a földet, amelyre kiömlött. A kiontott vér miatt nem lehet más váltságdíjat adni, mint annak a vérét, aki a gyilkosságot elkövette. 34Ne tegyétek tisztátalanná a földet, amelyen laktok, és amelyen én is lakom! Mert én, az Örökkévaló, Izráel népével együtt lakom”.
Jelenleg kiválasztva:
Mózes negyedik könyve 35: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International
