Mikeás próféta könyve 7
7
Mikeás panasza a nép romlottsága miatt
1Jaj nekem! Hiába keresek
gyümölcsöt a szüret után,
hiába vágyom szőlőre,
ha már elmúlt a szüret ideje.
Nem maradt a tőkén
egy fürt szőlő sem,
nem maradt a fán
egy szem füge!
2Kivesztek a földről,
akik hűségesek az Örökkévalóhoz,
eltűntek a nép közül
az igazak és becsületesek.
Csapdát állítanak egymásnak,
testvérüket is gyilkolni készek.
3Mind gyakorlottak a gonoszságban:
a vezető ajándékot kíván,
a bíró megvesztegetést,
a főrangú kiköveteli magának,
amit kíván,
s mind összeszövetkeznek.
4Még a legjobb is olyan közöttük,
mint a tüskebokor,
még a legkülönb is,
mint a töviskerítés.
Közeleg a büntetés napja!
Őrszemeid#7:4 Őrszemeid A próféták, akik olyanok, mint a városfalon figyelő őrszem. figyelmeztettek,
hogy eljön a büntetés napja.
Hát most itt van!
Eljött a szégyen és zűrzavar ideje!
5Ne bízz a szomszédodban,
de még a barátodban sem!
Ne szólj szabadon
még a feleséged előtt se,
akit magadhoz ölelsz!
6Mert a fiú nem tiszteli apját,
a leány anyja ellen támad,
a meny pedig anyósa ellen.
Ellenségeddé lesz
még saját családod is!
Sion megmentője az Örökkévaló
7Én mégis az Örökkévalóra nézek,
benne reménykedem!
Istenemre várok, aki megszabadít!
Meghallgat engem Istenem,
biztosan tudom!
8Ne örülj, ellenségem, hogy elestem,
mert felkelek!
Még ha sötétségben ülök is,
az Örökkévaló a világosságom!
9Mivel vétkeztem az Örökkévaló ellen,
haragját kell viselnem,
amíg mellém áll a perben,
és ítéletet hoz ügyemben.
Bizony, kihoz a világosságra,
és megszabadít engem!
10Ellenségem is meglátja ezt,
és szégyen borítja el,
pedig azzal kérkedett: „Lássuk,
hol van most az Örökkévaló?
Miért nem segít meg téged
a te Istened?”
Igen, meglátom majd,
hogy eltapossák ellenségemet,
mint az utca sarát.
Ének a helyreállításról
11Azon a napon
újra felépítik falaidat,
határod pedig
messzire kiterjed.
12-13Bár földed pusztává lett,
lakóinak bűnei
és gonosztettei miatt,
abban az időben
mégis sokan hozzád jönnek
messzi földekről:
jönnek Asszíriától Egyiptomig,
Egyiptomtól az Eufráteszig,
tengertől tengerig,
hegyektől hegyekig, mindenhonnan.
14Uram, pásztorold népedet pálcáddal!
Uralkodj nyájadon, örökségeden,
amely magányosan él a vadonban
és a Kármel hegyén.
Hadd legeljenek Básánban
és Gileádban,
mint a régi időkben!
15Ezt mondja az Örökkévaló:
„Mutatok nektek csodálatos dolgokat,
mint azokban az időkben,
amikor Egyiptomból kijöttetek!”
16Látják majd ezt a nemzetek,
csodálkoznak és szégyenkeznek,
mert minden hatalmuk semminek látszik
e csodákhoz képest!
Kezüket szájukra teszik, elnémulnak,
megsüketülnek,
17a porban csúsznak előtted, Urunk,
mint a kígyók vagy férgek.
Reszketve bújnak elő rejtekhelyükről,
és remegve járulnak Istenünk,
az Örökkévaló színe elé.
Bizony ámulva
és rettegve állnak meg előtted!
Dicsőítő ének
18Kicsoda olyan Isten, mint te,
aki megbocsátod néped bűneit,
s elengeded örökséged
maradékának vétkeit!
Nem örökre haragszol ránk,
mert az irgalmasságban gyönyörködsz.
19Ismét hozzánk fordulsz,
és könyörülsz rajtunk.
Bűneinket eltaposod,
a tenger mélyére hajítod
összes vétkünket.
20Megmutatod Jákób iránti hűségedet,
Ábrahám#7:20 Ábrahám Egész Izráel népének ősapja. Lásd a szójegyzékben. iránti szövetséges szereteted,
amint megesküdtél őseinknek régen.
Jelenleg kiválasztva:
Mikeás próféta könyve 7: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International