Jób könyve 24
24
1„Miért, hogy a Mindenható látja a gonoszok tetteit,
mégsem tűzi ki a napot, amikor megítéli őket?
Miért, hogy akik ismerik Istent, azok sem tudják,
mikor ítéli el végre a gonoszokat?
2Elnyomják a gonoszok a szegényeket,
szomszédjuk földjéből elvesznek,
mások nyájaiból juhokat rabolnak,
és más legelőre vezetik őket.
3Még az árváktól is ellopják a szamarakat,
az özvegyektől is zálogba veszik az ökröket.
4Leszorítják az útról a szegényeket,
s a föld nyomorultjai elrejtőznek előlük.
5A szegények kora reggel munkához fognak,
hogy betevő falatjukat megkeressék,
családjuk kenyerét megszerezzék.
Olyanok, mint a vándorló vadszamarak,
mikor füvet keresnek a pusztában.
6A szegények csak a maradékot szedegetik
mások földjén, aratás után,
vagy szüret elmúltával a gonoszok szőlőjében.
7Nincs takarójuk éjjelre,
meztelenül hálnak a hidegben.
8Áztatja őket a záporeső,
a sziklát ölelik menedékül,
mert nincs hová behúzódjanak.
9A gonoszok anyjuk melléről is elszakítják az árvát,
ruháját is lehúzzák a szegényről, hogy zálogba vegyék.
10Az meg kénytelen ruhátlan dolgozni,
hordja a búzát a gazdag magtárába,
miközben ő maga éhezik.
11Olajat présel a gazdag olajfaligetében,
mustot sajtol szőlőskertjében,
közben szomjúság gyötri.
12A városban haldoklók hörgése hallik,
sebesültek kiáltanak segítségért,
de Isten mit sem törődik velük.
13Vannak, akik Isten világossága ellen lázadnak,
s nem törődnek vele, hogy mit kíván,
nem aszerint élnek, ahogy ő akarja.
14A gyilkos felkel reggel,
hogy megölje a szegény nyomorultat.
Éjjel meg olyan lesz,
mint a tolvaj.
15A prostituált szeme az alkonyatot lesi,
hogy ne lássa senki, mikor útjára indul,
még arcát is eltakarja.
16A tolvaj éjjel indul útjára,
a sötétség leple alatt betör a házakba.
De nappal bezárkózik,
mert látni sem akarja a világosságot.
17Nekik az éjfél a reggelük,
a halál árnyéka az ismerősük.
18De a gonoszok hirtelen eltűnnek,
ahogy az árvíz elsodorja a szalmaszálat,
átkozott lesz örökségük a földön,
szőlőskertjükben többé nem szüretel senki.
19Úgy nyeli el őket a holtak hazája,
mint olvadó hó vizét a nyári hőség.
20A gonosz meghal, és még anyja is elfelejti,
csak a férgek örülnek neki.
Senki sem emlékszik rá többé,
és gonoszságának örökre vége szakad.
21A gonosz kifosztja a gyermektelen asszonyt,
és nem tesz jót az özvegyekkel.
22Hatalmával Isten megrontja a hatalmasokat,
és felemeli azokat, akik már életükben sem bíztak.
23Biztonságot nyújt nekik, hogy megnyugodjanak,
szemmel tartja útjaikat.
24A gonoszok talán kis időre sikeresek,
de hamar eltűnnek.
Levágják őket is, mint a gabona kalászát,
meghalnak, mint bárki más.
25Nem így van? De igen!
Cáfoljátok meg, ha tudjátok, szavaimat!”
Jelenleg kiválasztva:
Jób könyve 24: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International