Jób könyve 15
15
Elifáz prédikál Jóbnak
1Ezután a témáni Elifáz kezdett prédikálni:
2„Jób, ha igazán bölcs lennél,
nem beszélnél ilyen értelmetlen dolgokat!
Nem beszélnél a levegőbe!
3Azt hiszed, a bölcs ilyen üres szavakkal érvelne?
Ilyen értelmetlenségeket mondana?
4Te már az istenfélelmet is semmibe veszed!
Neked már az Istenhez való imádság sem ér semmit!
5Szavaid világosan mutatják bűnödet,
hiába próbálsz ravaszkodni, hogy becsapj bennünket!
6Nem én ítéllek el téged, hanem a saját szavaid!
Saját beszéded tanúskodik ellened!
7Azt gondolod, te vagy az első ember,
aki a Földön született?
Előbb lettél, mint a hegyek?
8Vajon ott voltál-e, mikor Isten tanácskozott?
Azt hiszed, egyedül te vagy bölcs a világon?
9Mit tudsz, amit mi nem?
Mihez értesz, amiben mi tudatlanok vagyunk?
10Van közöttünk ősz hajú és öreg,
van, aki apádnál is idősebb!
11Lenézed Isten vigasztalását,
megveted, mikor szelíden szólunk hozzád?
12Miért ragad el az indulat,
miért tekintesz haraggal ránk?
13Hiszen Istenre haragszol,
mikor így beszélsz!
14Mert hogy is lehetne az ember ártatlan?
Hogy lehetne bűntelen, akit anya szült?
15Hiszen Isten még angyalaiban#15:15 angyalaiban Szó szerint: „szentjeiben”. sem bízik!
Szemében még a Menny sem igazán tiszta és szent!
16Mennyivel kevésbé az ember, aki utálatos és romlott,
aki úgy issza a gonoszságot, mint a vizet!
17Most hallgass rám, Jób, elmagyarázom ezt neked!
Elmondom neked, amit láttam.
18Elmondom, amit a bölcsektől hallottam,
amit ők is őseiktől tanultak régen.
19Őseiktől, akik ezt a földet örökségül kapták,
akik között nem járt idegen.
20Ezt mondták: aki bűnös,
annak szenvednie kell egész életében.
Aki erőszakos és kegyetlen,
mindhalálig gyötrődik.
21Minden hang megrémíti,
ellensége akkor tör rá,
amikor biztonságban érzi magát.
22Abban hisz, hogy a holtak közül
soha vissza nem térhet,
attól fél, hogy egyszer kard járja át.
23Kenyere miatt aggódik,
és tudja, hogy pusztulás vár rá,
24fél a nyomorúságtól és veszedelemtől.
Mindez rá is támad, mint ellenséges király.
25Miért? Mert öklét rázta Istenre,
a Mindenhatóval szemben nagy hangon hősködött,
26makacsul harcolt ellene,
vastag pajzsával eltakarta arcát Isten elől.
27A bűnösnek, még ha gazdag és elhízott is,
28városait lerombolják,
otthona romba dől,
háza üresen marad.
29Ám az istentelen nem lesz mindig gazdag,
vagyonából semmi sem marad,
s gabonája sem hoz bő termést.
30Nem menekülhet meg a sötétségtől.
Olyan lesz, mint zöldellő fa, ha kiszárad,
Isten lehelete messze elsodorja.
31Hiába hitegeti magát hazugságokkal,
hiába bízik abban, ami hamis,
mert jutalmul csak az üresség jut neki!
32Az istentelen idő előtt meghal,
mint a faág, amely nem zöldül ki többé.
33Mint a szőlő, amelyről a termés éretlen lehull,
mint olajfa, amely lehullatja virágát.
34Mert az istentelenek nem jutnak semmire.
Tűz emészti meg házaikat,
akik szeretik a megvesztegetést.
35Gonosz tervek fogannak meg lelkükben,
belsejükben álnoksággal terhesek,
s végül vétket szülnek.”
Jelenleg kiválasztva:
Jób könyve 15: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International