Ézsaiás próféta könyve 60:1-11

„Kelj fel és tündökölj, hiszen elérkezett világosságod, és az Örökkévaló dicsősége rád ragyogott! Nézd, bár a földet sötétség borítja, és a népeken sűrű homály terpeszkedik, de rajtad felragyog az Örökkévaló világossága, és dicsősége benned nyilvánvaló lesz. Világosságodhoz nemzetek gyűlnek, királyaik eljönnek e hajnal fényéhez. Nézz föl, és tekints körül! Lásd, mind hozzád jönnek, köréd gyülekeznek! Fiaid ezek, akik messziről jönnek, és leányaid, akiket dajkáik a karjukon hoznak! Mikor meglátod, arcod felragyog, szíved örömében majd kiszökik a helyéről, és remegve szélesre tárul, mivel a tengerek gazdagsága özönlik hozzád, a nemzetek hozzák kincseiket. Karavánok sora jön Midjánból, Éfából, tevék tömege tolong utcáidon. Sebából is eljönnek mindannyian, aranyat és tömjént hoznak, és az Örökkévaló dicső tetteit hirdetik. Hozzád terelik a juhnyájakat Kédárból, Nebajótból kosokat hoznak, hogy oltáromra kerüljenek kedves áldozatul. Bizony, dicsőségem házát még dicsőségesebbé teszem! Kik ezek, akik oly tömegben repülnek, mint a sűrű fellegek, vagy mint galambok csapata, mikor dúcaikba leszállnak? Mert rám várnak a szigetek és a távoli tengerpartok lakói. Társis hajói is csak szavamra várnak, hogy elhozzák fiaidat messze földről, ezüstjükkel, aranyukkal együtt, Istened kedvéért, hogy tiszteljék az Örökkévaló nevét, és Izráel Szentjét, aki téged felékesített. Az idegenek fiai újra felépítik falaidat, és királyaik szolgálnak neked, mert haragomban ugyan megvertelek, de mivel szeretlek, most könyörülök rajtad. Ezért tartsd nyitva kapuid szüntelen, ne zárd be őket se éjjel, se nappal! Hadd hozzák be a nemzetek kincseiket, királyaik vezetik ünnepélyes menetüket.