Ézsaiás próféta könyve 41:10-20

Ne félj, mert veled vagyok! Ne aggódj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, sőt, megsegítelek! Igazságos jobbommal felkarollak, és megtartalak. Nézd! Akik gyűlölnek téged, megszégyenülnek, és vereséget szenvednek. Akik harcolnak ellened, elvesznek, és megsemmisülnek. Keresed majd ellenségeidet, de nem találod őket. Akik ellened támadtak, semmivé lesznek, végleg eltűnnek. Hiszen én vagyok az Örökkévaló, a te Istened! Fogom a jobb kezed, s azt mondom: Ne félj, én segítek neked! Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel, én segítek neked! — mondja az Örökkévaló, Megváltód, Izráel Szentje. — Nézd! Új, éles fogú cséplőszánná teszlek. Hegyeket morzsolj össze, zúzd porrá a dombokat, szórd a szélnek őket, mint a polyvát! Hadd vigye őket a szél, hadd szórja szét őket a vihar! Te pedig ujjongva örülsz az Örökkévalóban, s Izráel Szentjével dicsekszel!” „Vizet keresnek a szegények, de nem találnak. Szomjaznak a nyomorultak, még nyelvük is kiszáradt. De én, az Örökkévaló inni adok nekik, én, Izráel Istene törődök velük! Folyókat fakasztok a kopár hegyeken, forrásokat a mély völgyekben. A sivár pusztaság helyére tavakat telepítek, a száraz sivatagban vízforrásokat nyitok. Mellettük növesztek a pusztában cédrusokat, sittim fákat, mirtusz bokrokat, olajfák ligetét. Ültetek a sivatagban ciprust és sokféle fenyőt. Hogy lássák, megtudják, szívükre vegyék, és mindenki megértse, hogy ezt az Örökkévaló vitte végbe, Izráel Szentje alkotta.”