Ézsaiás próféta könyve 33

33
Prófécia a pusztító pusztulásáról
1Jaj neked, te pusztító,
akit még nem ért el a pusztulás!
Jaj neked, te rabló,
akit még nem raboltak ki!
Mikor befejezed a pusztítást,
téged fognak elpusztítani,
mikor abbahagyod a rablást,
téged rabolnak ki!
2Örökkévaló, könyörülj meg rajtunk,
hiszen csak benned reménykedünk!
Nyújtsd felénk védelmező karod minden nap,
légy szabadítónk a veszedelem idején!
3Mennydörgő szavadtól
rémülten szétfutnak a népek,
mikor megmutatod hatalmadat,
elszélednek a nemzetek.
4A zsákmányt úgy szétkapkodják,
ahogy a zöld vetést a sáskahad felemészti.
Úgy vetik magukat a zsákmányra,
ahogy a sáskák megszállják a mezőket.
5Bizony, felséges az Örökkévaló,
mert magasságban lakik!
Betölti Siont igaz ítélettel és igazsággal.
6Békesség és hűség vesz körül téged, Sion,
bölcsesség, üdvösség
és az Örökkévaló ismerete lesz a gazdagságod.
Az Örökkévaló imádata és félelme lesz kincsed.
7Nézzétek! Az utcákon erős harcosok kiáltoznak,
a békekövetek keservesen sírnak.
8Az utcákon senki sem jár,
az utak is elhagyottak.
Az ellenség megszegte a szövetséget,
megvetette a városokat,
semmibe veszi a lakosokat.
9Még a föld is gyászol és pusztul,
még a Libanon is kiszárad és elhervad,
Sáron síksága, mint a sivatag,
Básán és Kármel erdői csupaszok!
10„Most már fölkelek,
nem várok tovább
— mondja az Örökkévaló —,
megmutatom nagyságomat,
s mind meglátjátok hatalmam!
11Szalmát fogantok,
polyvát szültök,
mind semmi az!
Ezért leheletem, mint a tűz
elégeti a polyvát,
s megemészt benneteket!
12Elégeti a népeket is,
csontjaikból csak mész marad,
elhamvadnak, mint tövis a tűzben.
13Halljátok meg, ti távol lakók,
mit tettem!
Ismerjétek meg, ti közel valók,
hatalmamat!”
14Megrettennek a bűnösök Sionban,
rémület fogja el az istenteleneket:
„Ki lakhat közülünk a megemésztő lángokkal együtt?
Ki maradhat örökké izzó tűzhöz közel?”#33:14 A 14. versben a „megemésztő láng” és az „örök tűz” kifejezések valószínűleg Isten jelenlétére, személyére utalnak.
15Aki igazságosan él és cselekszik,
aki beszédében egyenes,
nem nyerészkedik erőszakkal,
vagy csalással,
nem fogad el megvesztegetést,
hallani sem akar véres terveket,
látni sem akar semmi gonoszságot!
16Az ilyen biztonságban él,
védett, magas helyen lakik,
hegycsúcson épült vár az otthona,
kenyerét megkapja,
s nem szomjazik soha.
17Meglátod a Királyt teljes dicsőségében,
saját szemeddel szemlélheted!
Meglátod tágas országát,
s messze terjedő szép határait.
18Visszaemlékezel akkor a nyomorúság idejére,
s elgondolod: „Hol vannak már az adószedők?
Hová lettek, akik mindent számba vettek,
s még a tornyokat is összeírták?
19Hová tűnt az erőszakos elnyomók népe,
akiknek még beszéde sem érthető?
Milyen dadogó nyelven beszéltek!
Bizony, mind eltűntek,
nincsenek sehol!”
Sionra nézz, ünnepeink városára!
20Sionra nézz, ünnepeink városára!
Jeruzsálemet nézd, a nyugalom hajlékát!
Olyan sátor ez, amely nem vándorol többé,
sátorszegeit nem húzzák ki soha,
kötelei örökké tartanak.
21Mert ott az Örökkévaló, a dicsőséges
maga lesz velünk,
a bővizű folyók és széles folyamok Királya!
De ezeken a vizeken nem jár többé
idegen hadi gálya,
sem kereskedők büszke hajója!
22Mert az Örökkévaló a mi bíránk,
ő ad nekünk törvényt,
ő a Királyunk és Megmentőnk!
23Ellenségeink hajóin a kötelek meglazultak,
nem tartják az árbocot,
nem feszítik a vitorlát.
Zsákmányunk oly temérdek,
még a sántáknak is bőven jut belőle,
alig győzzük majd szétosztani.
24Sion lakói közül egy se mondja többé:
„Beteg vagyok.”
Lakosai bűntől és bűntudattól szabadon élnek.

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be