A királyok második könyve 23
23
Jósiás király helyreállító munkája
(2Krón 34:3–7)
1Akkor Jósiás király összegyűjtötte Júda és Jeruzsálem vezetőit. 2Majd a király vezetésével Júda népe, Jeruzsálem lakosai, a papok és a próféták — az egész nép kicsinytől fogva nagyig — mindannyian felmentek az Örökkévaló házába. Ott a király mindenki hallatára elejétől végéig felolvasta a Szövetség Könyvét, amelyet az Örökkévaló házában találtak.
3Azután a király az oszlop mellé állt, és szövetséget kötött az Örökkévaló jelenlétében, hogy ezután teljes szívvel-lélekkel az Örökkévalót fogja követni, megtartja az ő parancsolatait, törvényeit és rendelkezéseit, és teljesíti a szövetség igéit, amelyek abban a könyvben vannak. Akkor az egész nép fölállt, és csatlakozott ehhez a szövetséghez.
4Megparancsolta a király Hilkijjá főpapnak és a másodrangú papoknak, meg a kapuőröknek, hogy az Örökkévaló Templomából hordjanak ki minden tárgyat, ami csak a bálványok — Baál, Asera és az ég serege — tiszteletével kapcsolatos. Ezeket mind kivitték a városon kívülre, a Kidron-patak völgyébe, és ott elégették őket, a hamut pedig elvitték Bételbe.
5Korábban Júda királyai bálvány-papokat állítottak szolgálatba, hogy a Júda városaiban és a Jeruzsálem környékén épített magaslati áldozóhelyeken áldozatokat mutassanak be a bálványok tiszteletére: Baálnak, a Napnak, a Holdnak, a csillagképeknek és az ég seregének. Ezeket a bálvány-papokat Jósiás elzavarta.
6Az Örökkévaló házából Jósiás kidobta az Asera-bálványszobrot, és Jeruzsálemen kívül, a Kidron-patak völgyében elégette. Hamuját és maradványait porrá törték, és a király parancsára szétszórták a köznép temetőjében.#23:6 Így mutatta meg mindenkinek, hogy egyszer s mindenkorra véget vet az Asera-kultusznak.
7Leromboltatta az Örökkévaló Temploma közelében lévő házakat is, amelyekben a férfi prostituáltak laktak, és ahol az asszonyok szőnyegeket szőttek Aserának.
8Abban az időben a papok nem Jeruzsálemben laktak, és nem ott mutatták be az áldozatokat az Örökkévaló Templomának oltárán, hanem szerteszét az országban, Júda minden városában. Az égő- és füstölőáldozatokat a papok a városok közelében lévő magaslatokon mutatták be. Ilyen áldozó magaslatok az országban mindenhol voltak, Gebától Beérsebáig.
Jósiás király azonban leromboltatta és rituálisan tisztátalanná tette az összes áldozati magaslatot, a papokat pedig Jeruzsálembe költöztette. Jeruzsálem közelében is voltak ilyen áldozati magaslatok Jehósua városparancsnok kapuja mellett, a baloldalon. Jósiás ezeket is leromboltatta. 9Az áldozóhalmok papjai azonban Jeruzsálembe való költözésük után sem végezhették az áldozatok bemutatását az Örökkévaló Templomában, csupán a kovásztalan kenyereket ehették meg a többi pappal együtt.
10A Ben-Hinnóm völgyben volt egy bálványáldozati hely, amelyet Tófetnek hívtak. Itt Molok bálványistenét tisztelték az emberek olyan áldozatokkal, amelyeknek során a saját gyermekeiket égették meg a tűzben. Jósiás király ezt a Tófetet is leromboltatta, és tisztátalanná tette, hogy ott soha többé ne áldozzanak fel Moloknak gyermekeket.
11Jósiás eltávolította azt a harci szekeret és ló-szobrokat, amelyeket Júda királyai a Napisten tiszteletére fölállítottak az Örökkévaló Temploma kapujának közelében, Netan-Melek — egy magas rangú tisztviselő — szobája mellett. A szekeret elégette.
12Leromboltatta azokat a bálvány-oltárokat, amelyeket Júda királyai Aháb palotájának tetőteraszán emeltek, meg azokat is, amelyeket Manassé épített az Örökkévaló Templomának két udvarán. Darabokra törték ezeket a kőoltárokat, és a törmeléket beleszórták a Kidron-patakba.
13Salamon király még régen áldozó-magaslatokat épített a Jeruzsálemtől keletre emelkedő Olajfák hegyének déli oldalán. A következő bálványistenek számára készültek ezek: Astóret, a szidóniak utálatos bálványa, azután Kemós, a moábiak förtelmes bálványa és Milkóm, az ammoniak undorító bálványa. Jósiás király leromboltatta és tisztátalanná tette ezeket a bálvány-oltárokat is. 14A kőoszlopokat összetörték, az Asera-oszlopokat kivágták, s a helyükre sírokból kihantolt emberi csontokat szórtak — így tették a helyet tisztátalanná.#23:14 Így vetett véget a bálványok imádásának, és biztosította, hogy azon a helyen soha többé ne lehessen áldozatot bemutatni a bálványisteneknek.
15Leromboltatta a Bételben emelt áldozóhalmot és nagy oltárt is, amelyet még I.Jeroboám, Nebát fia, Izráel királya készíttetett, s amellyel bűnbe vitte Izráel népét.#23:15 Lásd 1Kir 12:26–30. Az áldozóhalmot lerombolták, az oltárt darabokra törték, és a fából készült Asera-oszlopokat elégették.
16Amint Jósiás király körülnézett az oltár környékén, észrevette a hegyoldalban a sírkamrákat. Kihozatta onnan a régi halottak csontjait, és elégette azokat az oltáron — így tette azt tisztátalanná. Pontosan úgy történt, ahogy sok évvel korábban az Örökkévaló előre megmondta#23:16 megmondta Lásd 1Kir 13:1–3. az Isten embere által, aki kijelentette ezt Jeroboám királynak, amikor a király az oltár mellett állt az ünnepen.
Azután Jósiás észrevette az Isten emberének a sírját,#23:16 aki… sírját Itt az ókori görög fordítást (LXX) követtük. 17és megkérdezte: „Kinek a síremléke ez?”
A város lakói így feleltek: „Ez az Isten emberének a sírja. Ő az, aki Júdából jött ide, Bételbe, és előre megmondta azt, amit te most véghezvittél a bételi oltárral kapcsolatban.”
18„Akkor hagyjátok békében nyugodni, senki se bolygassa a csontjait!” — parancsolta Jósiás. Így ehhez a sírbolthoz nem nyúltak. Az Isten emberének csontjai is ott maradtak a helyükön, a samáriai próféta csontjaival együtt, akit mellé temettek.
19Azután Jósiás Samária városait járta sorra. Mindenütt leromboltatta az áldozati magaslatokat és azokat a templomokat is, amelyeket Izráel királyai építettek a bálványok tiszteletére, s amelyekkel az Örökkévalót magukra haragították. Úgy bánt azokkal is, mint Bételben tette.
20Jósiás király kivégeztette az áldozati magaslatok oltárainál szolgáló összes bálványpapot, és holttestüket azokon az oltárokon égette el, hogy soha többé ne használhassa azokat a helyeket senki áldozóhalmoknak.
Ezután Jósiás visszatért Jeruzsálembe.
Jósiás Páska ünnepet tart
(2Krón 35:1–19)
21Jósiás király megparancsolta az egész népnek, hogy tartsák meg a Páska ünnepét az Örökkévalónak, ahogy az meg van írva a Szövetség Könyvében.
22Sem Júda, sem Izráel királyainak idejében nem tartottak ehhez hasonló Páska ünnepet a bírák ideje óta, akik Izráel népét vezették. 23Ez Jósiás király uralkodásának 18. évében történt, Jeruzsálemben.
24Jósiás kiirtotta Júda országából és Jeruzsálemből a halottidézőket, jövendőmondókat, házibálványokat, bálványszobrokat és mindenféle utálatosságot, ami csak a bálványistenekkel volt kapcsolatban. Azért tette ezt, hogy beteljesítse a Törvény igéit, amelyeket felírtak abban a könyvben, amelyet Hilkijjá főpap talált az Örökkévaló házában.
25Jósiás előtt nem volt más, hozzá hasonló király, aki annyira teljes szívvel-lélekkel, teljes erejével#23:25 teljes… erejével Lásd 5Móz 6:4–5. az Örökkévalóhoz fordult volna, és Mózes Törvénye szerint járt volna el mindenben. De azóta sem támadt hozzá hasonló király.
26Az Örökkévaló lángoló haragja mégsem csendesedett le, mert annyira megharagudott Júdára Manassé miatt, aki sok gonosztettével őt haragra ingerelte.
27Ezért azt mondta az Örökkévaló: „Ahogyan Izráelről elfordítottam a tekintetem, úgy bánok Júdával is! Eltaszítom Jeruzsálemet, amelyet pedig kiválasztottam! Eltaszítom azt a Templomot is, amelyről pedig azt mondtam, hogy nevem ott fog lakni!”
Jósiás halála
(2Krón 35:20–27)
28Jósiás egyéb dolgait és összes tettét feljegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.
29Az ő uralkodása alatt történt, hogy Egyiptom királya, Nékó fáraó elindult seregével az Eufrátesz folyó felé, hogy segítséget nyújtson Asszíria királyának. Jósiás kivonult, hogy szembeszálljon Nékóval, aki azonban Meggidónál megölte Jósiást. 30A király holttestét egy harci kocsin vitték Meggidóból Jeruzsálembe, ahol Jósiást eltemették a saját sírboltjába.
Az ország népe ezután Jósiás fiát, Jóáházt emelte trónra. Felkenték, és apja után őt tették királlyá.
Jóáház, Júda királya
(2Krón 36:1–4)
31Jóáház 23 éves korában lépett trónra, és 3 hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Hamútálnak hívták, aki Jirmejáhú leánya volt, Libnából. 32Jóáház olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart — egészen úgy, mint ősei.
33Nékó fáraó azonban Riblában, Hamát földjén fogságba vetette Jóáházt, hogy ne uralkodhasson tovább Jeruzsálemben. Ráadásul súlyos hadisarcot vetett ki Júdára: 100 talentum ezüstöt és 1 talentum#23:33 talentum Ókori mértékegység. Mai mértékkel kb. 36 kg. aranyat.
Jójákim, Júda királya
(2Krón 36:5–8)
34Ezután Nékó fáraó Eljákimot, Jósiás másik fiát tette királlyá Júdában, hogy uralkodjon apja trónján. Még Eljákim nevét is megváltoztatta: Jójákimnak nevezte. Az előző királyt pedig fogolyként magával hurcolta Egyiptomba, Jóáház azután ott is halt meg.
35Jójákim király adót vetett ki Júda lakosságára: mindenkit megadóztatott a vagyona szerint, hogy a fáraónak megadhassa, amit követelt tőle. Így gyűjtötte össze a szükséges ezüstöt és aranyat, és kifizette a hadisarcot a fáraónak.
36Jójákim 25 éves volt, amikor trónra került, és 11 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Zebuddának hívták, aki Pedájá leánya volt, Rúmából. 37Jójákim is olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart — egészen úgy, mint ősei.
Jelenleg kiválasztva:
A királyok második könyve 23: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International