A királyok második könyve 14
14
Amacjá, Júda királya
(2Krón 25:1–28)
1Jóás, Jóáház fia, Izráel királya uralkodásának második évében lett király Amacjá, Jóásnak, Júda királyának a fia. 2Huszonöt éves korában lépett trónra, és 29 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Jehóaddánnak hívták, Jeruzsálemből származott. 3Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló jónak tart, de nem annyira, mint ősapja, Dávid király, mert mindenben apjának, Jóásnak a példáját követte. 4Az áldozati magaslatokat még ekkor is használták, s a nép ott mutatta be áldozatait.
5Amikor Amacjá királyi hatalma megerősödött, megölette azokat az udvari embereket, akik apját, Jóás királyt meggyilkolták. 6Azonban a gyilkosok fiait nem végeztette ki, mert így van megírva Mózes Törvénykönyvében, amelyet az Örökkévaló elrendelt: „Ne ítéljék halálra az apát fia bűne miatt, se a fiút apja bűnéért. Mindenkit csak a saját bűne miatt lehet halálra ítélni.”#14:6 Azonban… ítélni Lásd 5Móz 24:16.
7Amacjá volt az, aki legyőzte az edomiak 10 000 fős seregét a Sós-völgyben vívott csatában. Szela városát megostromolta és elfoglalta, azután elnevezte Jokteélnek — és ezt ma is így hívják.
Amacjá vereséget szenved Jóástól
8Ezután Amacjá követeket küldött Jóáshoz, Izráel királyához ezzel az üzenettel: „Jöjj ki, ütközzünk meg szemtől-szembe!” Jóás Jóáház fia, Jéhú unokája volt.
9De Jóás, Izráel királya ezt válaszolta: „A Libanon-hegyen nőtt kis bogáncskóró azt üzente a hatalmas libanoni cédrusnak: »Add feleségül leányodat a fiamhoz!« Azután egy arra járó mezei vad letaposta a bogáncsot. 10Az edomiakat valóban legyőzted — emiatt bíztad el magad? Elégedj meg ezzel a dicsőséggel! Miért keresnél magadnak bajt? Maradj csak otthon, hiszen csak elesnél a csatában — Júdával együtt!”
11De Amacjá nem hallgatott rá. Így hát a két sereg felvonult, és a júdai Bétsemesnél csatarendbe álltak egymással szemben. Az egyik oldalon Jóás, Izráel királya, a másikon Amacjá, Júda királya vezette a seregeket. 12A csatában Júda vereséget szenvedett Izráeltől. Amacjá katonái hazafutottak, 13őt magát pedig Jóás, Izráel királya elfogta, és Jeruzsálembe vitte. (Amacjá, Júda királya, Jóás fia, és Jóáház unokája volt.) Azután Jóás lerombolta Jeruzsálem falainak egy részét: az Efraim-kaputól a Szöglet-kapuig, 400 könyök#14:13 400 könyök Ez kb. 210 m. hosszan. 14Ezen felül elvitte az összes aranyat, ezüstöt és a templomi eszközöket az Örökkévaló házából, valamint a királyi palota kincseit is. Túszokat is szedett, és így tért haza Samáriába.
Jóás és Amacjá halála
15Jóásnak, Izráel királyának egyéb dolgait, mindazt, amit tett; meg hőstetteit, amikor harcolt Amacjá, Júda királya ellen — följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 16Azután meghalt Jóás, és eltemették Samáriában Izráel előbbi királyai mellé. Izráel trónján Jóást a fia, Jeroboám követte.
17Amacjá, Jóás fia, Júda királya még tizenöt évig élt, miután Jóás, Jóáház fia, Izráel királya meghalt. 18Amacjá uralkodásának többi eseményét följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 19Amacjá ellen összeesküvést szőttek Jeruzsálemben — ő pedig elmenekült Lákisba. De oda is utána küldtek embereket, akik megölték Amacját. 20Majd a holttestét lovakon visszahozták Jeruzsálembe, és ősei mellé temették a Dávid városában.
Uzzijjá, Júda királya
21Azután Júda egész népe a tizenhat éves Uzzijját#14:21 Uzzijjá Szó szerint: „Azarjá”. Ez a két név ugyanazt a személyt jelöli. A történeti könyvekben mindkét név előfordul. tette királlyá apja, Amacjá helyett. 22Uzzijjá volt az, aki felépítette és ismét Júdához csatolta Élat városát. Ez azután történt, hogy Amacjá király meghalt, és ősei mellé temették.
II.Jeroboám, Izráel királya
23Amacjá, Jóás fia, Júda királya uralkodása 15. évében II.Jeroboám, Jóás fia lett Izráel királya. Negyvenegy évig uralkodott Samáriában. 24Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Követte I.Jeroboámnak,#14:24 I.Jeroboám Ő volt Izráel első királya. Lásd 1Kir 12:20. Nebát fiának összes bűnét, amelyekkel ő bűnbe vezette Izráelt. 25II.Jeroboám király volt az, aki helyreállította Izráel eredeti határait a Hamátba vezető úttól a Holt-tengerig. Ez pontosan úgy történt, ahogyan az Örökkévaló, Izráel Istene mondta szolgája, a Gat-Héferből való Jónás próféta, Amittaj fia által. 26Mert az Örökkévaló látta Izráel népének — a szolgáknak és a szabadoknak egyaránt — keserves nyomorúságát, s látta, hogy nincs, aki megszabadítsa őket. 27Az Örökkévaló nem akarta eltörölni Izráel nevét a földről, ezért megszabadította őket II.Jeroboám, Jóás fia által.
28II.Jeroboám, Izráel királya visszafoglalta Damaszkuszt és Hamátot Izráel számára — mert ezek a városok egykor Júdához tartoztak. Mindezeket és II.Jeroboám többi dolgait; mindazt, amit tett, meg a hőstetteit följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 29Azután meghalt II.Jeroboám, és eltemették elődei, Izráel korábbi királyai mellé. A trónon fia, Zekarjá követte.
Jelenleg kiválasztva:
A királyok második könyve 14: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International