Sámuel első könyve 19
19
Jonatán közbenjár Saulnál Dávidért
1Ezután Saul szólt a fiának, Jonatánnak és az udvari embereiek, hogy meg kell ölniük Dávidot. De Jonatán nagyon szerette Dávidot, 2-3ezért figyelmeztette: „Vigyázz magadra, mert apám az életedre tör! Holnap reggel rejtőzz el a mezőn valami alkalmas helyen! Azután reggel majd én is kimegyek apámmal együtt a mezőre, és megállunk a rejtekhelyed közelében. Ott majd beszélek apámmal rólad, s ha valamit megtudok, elmondom neked.”
4Jonatán beszélt az apjával Dávid érdekében: „Apám, te vagy a király, és Dávid a szolgád. Nem vétett neked semmit, hát te se vétkezz ellene! Sőt, Dávid mindig hűségesen szolgált téged, és sokat köszönhetsz neki. 5Kockára tette az életét, amikor megölte a filiszteust, és ezen keresztül az Örökkévaló nagy győzelmet adott egész Izráelnek. Te is láttad ezt, és örültél neki! Miért akarsz ártani Dávidnak, hiszen tudod, hogy ártatlan! Ha ok nélkül megölnéd, súlyosan vétkeznél!”
6Saul hallgatott Jonatán szavára, és ezt válaszolta: „Rendben van, fiam, esküszöm az Örökkévalóra, hogy nem fogom megöletni Dávidot.”
7Ezután Jonatán hívatta Dávidot, és mindent elmondott neki, majd Saulhoz vezette. Ettől fogva Dávid ismét ugyanúgy szolgált Saul udvarában, mint azelőtt.
8Majd ismét kiújult a harc a filiszteusok és Izráel között. Ebben Dávid is részt vett, és olyan nagy győzelmet aratott, hogy a filiszteusok futva menekültek a csatából.
Saul ismét meg akarja gyilkolni Dávidot
9Egyszer, amikor Saul a házában ült, ismét megszállta a gonosz szellem, amelyet Isten#19:9 Isten Az ókori görög fordítás (LXX) szerint. A masszoréta héber szövegben itt „Örökkévaló” (JHVH) áll. küldött. Dávid éppen a király előtt pengette a hárfáját. Saul — aki a kezében tartotta a lándzsáját — 10hirtelen azt gondolta: „Most megölöm Dávidot! A falhoz szegezem!” — s azzal a lándzsáját Dávid felé hajította, aki azonban félrehajolt, így a lándzsa a falba fúródott. Dávid kifutott a házból, és még az éjjel elmenekült.
11Saul utána küldte az embereit, hogy álljanak lesben Dávid házánál, és reggel öljék meg. Azonban Mikál figyelmeztette a férjét: „Ha még ma éjjel el nem menekülsz, reggel megölnek!” 12Azután Mikál az ablakon keresztül leeresztette Dávidot, aki elfutott, s így megmenekült a haláltól. 13Ezután Mikál Dávid ágyába fektette a házibálványt, a fejéhez kecskeszőrt rakott, és betakarta Dávid ruháival.
14Amikor Saul odaküldte az embereit, hogy fogják el Dávidot, Mikál azt mondta nekik, hogy a férje beteg.
15Egy idő múlva Saul megint odaküldte őket, hogy nézzék meg Dávidot, s ezt mondta nekik: „Hozzátok elém, ha kell, ágyastól is, hogy megöljem!” 16Saul emberei ismét Dávid házához mentek, és ezúttal fölfedezték, hogy csak a házibálvány fekszik az ágyban, és amit Dávid hajának gondoltak, az csak kecskeszőr.
17Saul szemrehányást tett Mikálnak: „Miért csaptál be? Miért engedted megszökni ellenségemet?”
De Mikál így védekezett: „Dávid megfenyegetett, hogy ha nem engedem elmenni, megöl.”
Dávid a próféták közé menekül
18Dávid tehát elmenekült, és Rámába ment Sámuelhez, akinek elmondta, hogyan bánt vele Saul. Azután együtt a próféták táborába#19:18 próféták táborába Vagy: „Nájótba”. A következő helyeken is: 20:20, 22, 23; 21:1. mentek, és egy ideig ott maradtak.
19Saulnak azonban tudomására jutott, hogy Dávid a táborban rejtőzik, Ráma mellett. 20Ezért oda is utána küldte az embereit, hogy fogják el. Azok el is mentek, de mikor meglátták a próféták csoportját, akik prófétáltak, és Sámuelt, a vezetőjüket, Isten Szelleme őket is betöltötte, és ők is prófétálni kezdtek.
21Jelentették ezt Saulnak, aki másokat küldött helyettük Dávidért, de ezek a küldöttek is úgy jártak, mint az előzők: ők is prófétálni kezdtek. Harmadszor is küldött oda Saul embereket, de azok is ugyanúgy prófétálni kezdtek, amikor odaérkeztek. 22Végül maga Saul is fölkerekedett, és elindult Rámába. Amikor a Szekúban lévő ciszternához érkezett, amely a kopasz dombon van, a szérűskert mellett,#19:22 amely… mellett Az ókori görög fordítás (LXX) szerint. kérdezősködött Sámuel és Dávid után. Azt mondták neki, hogy a próféták táborában találja őket Ráma közelében.
23Saul tehát oda igyekezett, de Isten Szelleme már útközben betöltötte, és folytonosan prófétált, amíg a Ráma melletti táborba érkezett. 24Ott azután levetette a ruháit, és ő is prófétált Sámuel előtt. Egész nap és egész éjjel ott feküdt meztelenül, és prófétált.
Erre utal az ismert szólás: „Már Saulból is próféta lett?”
Jelenleg kiválasztva:
Sámuel első könyve 19: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International