3Mózes 27:1-15

Azután így beszélt Mózeshez az Úr: Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valaki különleges fogadalmat tesz, föl kell becsülni az Úrnak szánt személyeket. Ha férfit kell fölbecsülni, húszévestől hatvanévesig ötven ezüstsekelre becsüld, a szent sekel szerint. Ha pedig asszony az, akkor harminc sekelre becsüld. Ha ötévestől húszévesig való, a fiút húsz sekelre becsüld, a leányt tíz sekelre. Ha egyhónapostól ötévesig való, akkor a fiút öt ezüstsekelre becsüld, a leányt pedig három ezüstsekelre becsüld. Ha hatvanéves, vagy annál idősebb, akkor a férfit tizenöt sekelre becsüld, az asszonyt pedig tíz sekelre. Ha azonban szegényebb, mint amennyire becsülted, akkor állítsák a pap elé, és a pap becsülje meg őt. Aszerint becsülje meg a pap, amilyen módja van a fogadalmat tevőnek. Ha olyan állatról van szó, amilyet áldozatul szoktak bemutatni az Úrnak, minden olyan, amilyet az Úrnak szoktak adni, szent. Ne adjanak helyette mást, ne cseréljék ki, se a jót rosszabbra, se a rosszat jobbra, mert ha mégis kicserélnék az állatot egy másik állatra, akkor az is, meg a csereállat is szent lesz. Ha pedig valamilyen tisztátalan állatról van szó, amilyet nem szoktak áldozatul bemutatni az Úrnak, akkor állítsák oda az állatot a pap elé. Becsülje meg azt a pap, hogy jó-e vagy rossz-e, és ahogyan a pap megbecsülte, úgy legyen. De ha mindenképpen meg akarja azt váltani, akkor tegye hozzá a becsértékének még egy ötödét. Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az Úrnak, akkor a pap becsülje meg, hogy jó-e vagy rossz-e, és a pap által megállapított becsértéket kell számítani. Ha pedig az, aki odaszentelte, meg akarja váltani a házát, akkor tegye hozzá a becsértékének még egy ötödét, és úgy maradjon az övé.