Jób 9
9
Jób második válasza: Istennek mindig igaza van
1Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:
2Igaz, tudom, hogy így van:
hogy is lehetne igaza az embernek
Istennel szemben?#Zsolt 143,2; Ézs 45,9
3Ha kedve támadna vele perbe szállni,
ezer kérdés közül
egyre sem tudna válaszolni.
4Ki olyan bölcs szívű és hatalmas erejű,
hogy ellene szegülve épségben tudna maradni?
5Hegyeket mozdít el, és nem tudják,
hogy ő forgatta föl haragjában.
6Megrendíti helyén a földet,
oszlopai megrendülnek.
7Ha parancsol a napnak,
nem ragyog fel,
és pecséttel zárja le a csillagokat.
8Egymaga feszítette ki az eget,
lépdel a tenger hullámhegyein.#Zsolt 104,2
9Ő alkotta a Nagymedvét és a Kaszás-csillagot,
a Fiastyúkot és Dél csillagait.#Ám 5,8
10Hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul,
csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul.
11Elvonul fölöttem, de nem látom,
elsuhan, de nem veszem észre.
12Ha elragad valamit,
ki akadályozhatja meg?
Ki mondhatja neki: Mit teszel?
13Isten nem vonja vissza haragját,
meghunyászkodnak előtte
a szörnyeteg segítői is.#Jób 26,12; Zsolt 89,11
14Hát én hogy válaszolhatnék neki,
hogy válogathatnám meg
szavaimat vele szemben?
15Ha igazam volna,
sem válaszolhatnék neki;
mint bírámhoz, könyörögnöm kellene.
16Ha kiáltanék és válaszolna,
akkor sem hinném, hogy figyel hangomra.
17Hiszen viharral kerget engem,
ok nélkül szaporítja sebeimet.
18Lélegzetet sem hagy vennem,
hanem keserűséggel lakat jól.
19A hatalmaskodó erőszakra
azt mondja: Itt vagyok!
A törvénykezésre pedig:
Ki idézhet meg engem?
20Ha igazam lenne is,
bűnösnek mondana szája,
ha feddhetetlen lennék is,
hamisnak tartana.
21Feddhetetlen vagyok!
Nem törődöm magammal,
megvetem az életemet.#Zsolt 73,13–14; Préd 9,2–3
22Mindegy! – azt mondom tehát:
Véget vet feddhetetlennek és bűnösnek.
23Ha ostora hirtelen megöl,
gúnyolja az ártatlanok csüggedését.
24Bűnös ember kezébe jut az ország,
elfedi a bírák arcát.
Ki teszi ezt, ha nem ő?
25Napjaim gyorsabbak a futárnál,
elszaladnak, nem látnak semmi jót.
26Elsuhannak, mint a sáscsónak,
vagy ahogyan a sas lecsap zsákmányára.
27Ha ezt mondom:
El akarom felejteni panaszomat,
vidámra akarom változtatni arcomat,
28megborzadok sok fájdalmamban.
Tudom, hogy nem tartasz ártatlannak.
29Ha tehát bűnös vagyok,
minek fárasszam magam hiába?
30Ha hóban mosakodnám is,
ha lúggal tisztítanám is kezemet,#Jer 2,22
31akkor is sárba taszíthatsz,
még ruháim is utálnának engem.
32Mert ő nem ember, mint én,
akinek azt felelhetném:
Menjünk törvénybe egymással!
33Nincs is köztünk döntőbíró,
aki mindkettőnkre rátehetné kezét.
34Ha levenné rólam vesszejét,
és rettentése nem ijesztene,
35akkor beszélnék, és nem félnék tőle.
De magamtól ez nem lehetséges.
Jelenleg kiválasztva:
Jób 9: HUNB
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation © Hungarian Bible Society, 1990