Dániel 10:15-19

Miközben így beszélt hozzám, lehajtottam a fejemet, és némán hallgattam. Ekkor az az emberhez hasonló lény megérintette ajkamat. Én pedig kinyitottam a számat, és így kezdtem beszélni az előttem állóhoz: Uram, a látomás alatt annyira elfogott a fájdalom, hogy nem tudtam erőmet összeszedni. De hogyan is merne, uram, a te szolgád beszélni veled, ó, uram! Még most sincs semmi erőm, és a lélegzetem is elállt. Akkor ismét megérintett az az emberhez hasonló lény, erősítgetett engem, és ezt mondta: Ne félj, te kedves férfiú! Békesség neked! Légy erős, légy erős! Amikor így beszélt hozzám, megerősödtem, és ezt mondtam: Beszélj, uram, mert megerősítettél engem!

Ingyenes olvasótervek és áhítatok a következő témában: Dániel 10:15-19