San Mateo 18
18
Cataj Jesús me síí gu̱un síí noco̱o rej uun chij Yaꞌanj a
1Veé ma̱an orá dan cuchiꞌ nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús rihaan soꞌ, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ a:
―Me síí gu̱un síí noco̱o doj rej uun chij Yaꞌanj ga̱ ―taj nij soꞌ a.
2Ga̱a ne̱ canacúún Jesús caꞌna̱ꞌ ꞌo̱ xnii leꞌe̱j rihaan soꞌ, ne̱ cachrón soꞌ man xnii leꞌe̱j yoꞌ tanu̱u̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, 3ne̱ cataj soꞌ a:
―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa no̱ xcúún soj nuchra̱nꞌ nimán soj, ne̱ ase vaa xnii leꞌe̱j nihánj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj á. Sese naꞌvej rá soj quiꞌya̱j soj da̱nj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ catúj soj rej uun chij Yaꞌanj a̱ maꞌ. 4Dan me se sese naquiꞌya̱j nica̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ nimán soꞌ ase vaa nimán xnii leꞌe̱j nihánj, ne̱ gu̱un soꞌ síí noco̱o doj rej uun chij Yaꞌanj na̱nj ado̱nj. 5Ne̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ síí aráj cochro̱j ne̱ aꞌmii sa̱ꞌ ga̱ ꞌo̱ xnii leꞌe̱j nihánj cheꞌé se‑chu̱vií ꞌu̱nj, ne̱ adi̱ꞌ ma̱ꞌanj me aráj cochro̱j ne̱ aꞌmii sa̱ꞌ soꞌ ga̱ vaa na̱nj ado̱nj.
6’Dan me se me maꞌa̱n ꞌo̱ síí quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nimán ꞌo̱ síí leꞌe̱j amán rá niꞌya̱j manj, ne̱ caꞌve̱e a̱ doj cavi̱i̱ sa̱ꞌ síí quiꞌyaj da̱nj sese toco̱ꞌ nii ꞌo̱ yuvej xi̱j váj ꞌnúú trigó gaán chihá soꞌ ne̱ ta̱güéj nii man soꞌ rque na yaꞌa̱nj na̱nj ado̱nj. 7Nique̱ ndoꞌo nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé se vaa yaꞌnúj uxrá rihaan nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ chrej chiꞌi̱i̱ na̱nj á. Ne̱ ina̱nj da̱nj vaa chumii̱ nihánj, ma̱n ndoꞌo chrej chiꞌi̱i̱ canoco̱ꞌ yuvii̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ nique̱ síí ꞌyaj anocoꞌ yuvii̱ chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ soꞌ maꞌ.
8’Dan me se sese raꞌá so̱ꞌ do̱ꞌ, tacóó so̱ꞌ do̱ꞌ, me rá quiꞌya̱j cacunꞌ, ne̱ táá a̱ se caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ man yoꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan yaꞌan quiꞌya̱j yoꞌ na̱nj ado̱nj. Taj se ꞌyaj sese taj va̱j tacóó so̱ꞌ do̱ꞌ, raꞌá so̱ꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj ga̱a na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese quita̱j raꞌá so̱ꞌ do̱ꞌ, tacóó so̱ꞌ do̱ꞌ, ne̱ quiꞌyaj nij yoꞌ cacunꞌ, ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan yaꞌan, quiꞌya̱j nij yoꞌ, ne̱ dan me se yoꞌ me rej cu̱nuû so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á. 9Veé da̱nj uún sese me rá rlij rihaan so̱ꞌ quiꞌya̱j yoꞌ cacunꞌ, ne̱ táá a̱ se quiri̱i̱ so̱ꞌ man yoꞌ, ne̱ síí rihaan canuu̱ ga̱a̱ so̱ꞌ, tza̱j ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj ga̱a ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese cu̱nuû rlij rihaan so̱ꞌ ne̱ quiꞌyaj yoꞌ cacunꞌ, ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan yaꞌan, quiꞌya̱j yoꞌ na̱nj ado̱nj.
Veꞌé ndoꞌo tumé Yaꞌanj man nij síí nica̱ꞌ nimán síí noco̱ꞌ man soꞌ a
10’Tu̱mé soj man soj se̱ cataj soj se vaa taj yuꞌvee nó ꞌo̱ tuviꞌ soj síí nica̱ꞌ nimán maꞌ. ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa se‑mo̱zó Réé ꞌu̱nj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ tumé man ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ niga̱nj nicunꞌ nij soꞌ rihaan Réj, ne̱ uno Réj nu̱ꞌ nana̱ nataꞌ nij soꞌ rihaan Réj a. 11ꞌO̱ se xa̱ꞌ ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱, tza̱j ne̱ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj cheꞌé rej ti̱nanii ꞌu̱nj man nij síí caꞌanj niꞌya̱ rihaan sayuun a.
12’Nano̱ xre̱j soj se vaa cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ á. Neꞌen soj se vaa sese vaa ꞌo̱ cientó daán ꞌo̱ soꞌ matzinj, ne̱ sese caꞌa̱nj niꞌya̱ o̱rúnꞌ matzinj yoꞌ, ne̱ ta̱náj síí da̱a̱n matzinj yoꞌ man caꞌa̱nj chiha̱a̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj (99) matzinj yoꞌ raa̱ quij, ne̱ caꞌa̱nj soꞌ nano̱ꞌ soꞌ matzinj caꞌanj niꞌya̱ yoꞌ ado̱nj. 13Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa sese nari̱ꞌ soꞌ daán soꞌ matzinj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimán soꞌ na̱nj ado̱nj. Do̱j tzínꞌ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soꞌ cheꞌé caꞌa̱nj chiha̱a̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj nij matzinj ne caꞌa̱nj niꞌya̱ a. Tza̱j ne̱ cheꞌé matzinj nariꞌ uún soꞌ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soꞌ na̱nj ado̱nj. 14Dan me se ase vaa naꞌvej rá soꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ o̱rúnꞌ daán soꞌ matzinj roꞌ, da̱nj vaa naꞌvej rá Rej níꞌ síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ a̱ ꞌó síí nica̱ꞌ vaa nimán síí noco̱ꞌ man soꞌ na̱nj ado̱nj.
Caꞌmii Jesús cheꞌé da̱j caꞌmi̱i̱ níꞌ rihaan tinúú níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé tinúú níꞌ a
15’Ne̱ sese quiꞌya̱j tinúú so̱ꞌ cacunꞌ rihaan so̱ꞌ, ne̱ caꞌa̱nj o̱rúnꞌ so̱ꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé soꞌ á. Ne̱ sese cuno̱ soꞌ rihaan so̱ꞌ, ne̱ dan me se a̱j quiꞌyaj canaán so̱ꞌ naꞌmii sa̱ꞌ soꞌ ga̱ so̱ꞌ na̱nj ado̱nj. 16Tza̱j ne̱ sese ne cuno̱ soꞌ rihaan so̱ꞌ ne̱ ni̱caj so̱ꞌ ꞌó tinúú so̱ꞌ do̱ꞌ, yavíj tinúú so̱ꞌ do̱ꞌ, caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan tinúú so̱ꞌ síí tumé cacunꞌ yoꞌ, ne̱ nda̱a síj, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ vi̱j vaꞌnu̱j soj si̱j cuno̱ nana̱ caꞌmi̱i̱ soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ rá soj a. Sese ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ nana̱ caꞌmi̱i̱ vi̱j vaꞌnu̱j síí queneꞌen, ne̱ ya̱ vaa nana̱ caꞌmii nij soꞌ a. 17Ne̱ sese ne cuno̱ síí tumé cacunꞌ rihaan vi̱j vaꞌnu̱j nij tinu̱j nij soj, ga̱a ne̱ caꞌa̱nj soj nata̱ꞌ soj rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj ya̱nj chiháán soj á. Ne̱ sese ne cuno̱ soꞌ rihaan xꞌneꞌ nij síí noco̱ꞌ man Yaꞌanj, ga̱a ne̱ gu̱un yaníj soj rihaan soꞌ á. Dan me se ase vaa ꞌo̱ síí yaníj do̱ꞌ, ase vaa ꞌo̱ síí tihaꞌ yuꞌunj cheꞌé impuestó do̱ꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ rihaan soj ado̱nj.
18’Cuano̱ nihánj me cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa a̱ me maꞌa̱n rasu̱u̱n se̱ caꞌvee quiꞌya̱j yuvii̱ rihaan yoꞌóó nihánj rá soj, ne̱ veé da̱nj naꞌvej rá Yaꞌanj quiꞌya̱j yuvii̱ uún a. Ne̱ na̱j guun rasu̱u̱n cata̱j soj se vaa caꞌve̱e quiꞌya̱j yuvii̱ rihaan yoꞌóó nihánj, ne̱ veé da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j yuvii̱, rá maꞌa̱n Yaꞌanj uún a.
19’Dan me se cata̱j uún ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ sese vaa vi̱j soj ꞌo̱ gu̱un rá cachi̱nj niꞌya̱j rihaan Réj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj se vaa achiin man soj rihaan yoꞌóó nihánj, ne̱ rque̱ soꞌ man soj se vaa achiin man soj a. 20Ese me rej maꞌa̱n nuu chre̱ꞌ vi̱j vaꞌnu̱j yuvii̱ cheꞌé se‑chu̱vií ꞌu̱nj cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ veé da̱nj nicu̱nꞌ ma̱ꞌanj ga̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús a.
Cataj Jesús se vaa no̱ xcúún ndoꞌo níꞌ cara̱a̱ xꞌnaa níꞌ cheꞌé tinúú níꞌ a
21Ga̱a ne̱ cuchiꞌ síí cuꞌna̱j Pedró rihaan Jesús, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man soꞌ, cataj soꞌ a:
―Me daj nó xcúnj cara̱a̱ xꞌnaj cheꞌé tinúj síí quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ manj ga̱. Chi̱j ya̱ cara̱a̱ xꞌnaj naꞌ ―taj Pedró, xnáꞌanj soꞌ a.
22Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
―Ne neꞌen uxrá so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se na̱j guun cacunꞌ quiꞌyaj tinúú so̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌneꞌ rá so̱ꞌ ga̱ suun aráj xꞌnaa rihaan tinúú so̱ꞌ maꞌ.
23’Dan me se ase vaa quiꞌyaj ꞌo̱ síí nica̱j suun rey roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j Yaꞌanj rej uun chij Yaꞌanj ado̱nj. Dan me se síí nica̱j suun rey yoꞌ me se ꞌo̱ güii, ne̱ guun rá soꞌ nachi̱nꞌ soꞌ saꞌanj man nij se‑mo̱zó soꞌ a. 24Dan me se guun cheꞌe̱ soꞌ caꞌne̱e̱ soꞌ saꞌanj vaa xcúún, ne̱ asino ya̱a̱n nica̱j nii man ꞌo̱ síí ꞌyaj xcúún niꞌndaj ya̱ míj millón pesó caꞌnaꞌ nii rihaan síí nica̱j suun rey yoꞌ a. 25Ne̱ taj yan va̱j saꞌanj nica̱j síí ꞌyaj xcúún yoꞌ narque̱ soꞌ rihaan rey a̱ maꞌ. Cheꞌé dan cataj xnaꞌanj síí nica̱j suun rey yoꞌ se vaa cane̱ꞌ mozó cane̱ꞌ nica̱ mozó cane̱ꞌ taꞌníí mozó cane̱ꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj mozó cane̱ꞌ, ga̱a ne̱ nari̱ꞌ rey se‑saꞌa̱nj rey, taj rey a. 26Ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j mozó yoꞌ rihaan síí nica̱j suun rey yoꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá soꞌ, cataj soꞌ a: “Cara̱a̱ xꞌnaa uxrá so̱ꞌ do̱j, ne̱ vaa güii narque̱j cunuda̱nj saꞌanj mán so̱ꞌ, señor”, taj se‑mo̱zó soꞌ rihaan soꞌ a. 27Ga̱a ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá síí nica̱j suun rey niꞌya̱j soꞌ man se‑mo̱zó soꞌ, ne̱ caꞌnéj soꞌ xcúún xráá mozó yoꞌ, ne̱ caꞌneꞌ rá soꞌ, caꞌanj u̱u̱n mozó yoꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.
28’Veé dan, ga̱a ne̱ curiha̱nj mozó yoꞌ, caꞌanj soꞌ, ga̱a ne̱ nariꞌ tuviꞌ soꞌ ga̱ ꞌó mozó ꞌyaj suun rcuaꞌa̱a̱n ga̱ soꞌ, ne̱ mozó yoꞌ me síí quiꞌyaj xcúún rihaan mozó caráj xꞌnaa rey rihaan a. Ne̱ xcúún yoꞌ me saꞌanj vaa tuꞌvee yuvii̱ ꞌyaj suun caꞌa̱nj yavii a. Ga̱a ne̱ taꞌaa soꞌ gaán chihá tuviꞌ soꞌ mozó yoꞌ, ne̱ cataj soꞌ a: “Narque̱ so̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj xcúún so̱ꞌ rihanj cuaj vi̱j”, taj soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a. 29Ga̱a ne̱ cayáán ru̱j ꞌó mozó yoꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ síí nachinꞌ xcúún yoꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a: “Cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ narque̱j saꞌanj mán so̱ꞌ chugua̱nj”, taj mozó yoꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ a. 30Tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá soꞌ cara̱a̱ xꞌnaa soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ mozó yoꞌ a̱ maꞌ. Ma̱an se caꞌanj soꞌ, ne̱ caxríj soꞌ tagaꞌ man tuviꞌ soꞌ, ne̱ nda̱a se narque̱ ya̱ tuviꞌ soꞌ nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj xcúún yoꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌne̱ꞌ rá soꞌ a.
31’Veé dan, ga̱a ne̱ queneꞌen ꞌó nij se‑mo̱zó síí nica̱j suun rey da̱j quiꞌyaj síí caxríj tagaꞌ man tuviꞌ, ne̱ nanó ndoꞌo rá nij soꞌ a. Cheꞌé dan cuchiꞌ nij soꞌ rihaan síí nica̱j suun rey yoꞌ, ne̱ nataꞌ nij soꞌ cunuda̱nj rihaan rey a. 32Ga̱a ne̱ caꞌnéé síí nica̱j suun rey yoꞌ nana̱ rihaan mozó caxríj tagaꞌ man tuviꞌ se vaa caꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan soꞌ a. Dan me se caꞌnaꞌ soꞌ rihaan rey, ga̱a ne̱ caꞌmii rey rihaan soꞌ a: “Mozó chiꞌi̱i̱ nimán mé so̱ꞌ á. ꞌU̱nj me se caꞌnéj u̱u̱n ꞌu̱nj xcúún xráá so̱ꞌ, cheꞌé se cachíín ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihanj a. 33Ne̱ ase vaa cunuu ꞌe̱e̱ raj mán so̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa no̱ xcúún so̱ꞌ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ mozó ꞌyaj suun ga̱ so̱ꞌ raj ado̱nj”, taj soꞌ rihaan se‑mo̱zó soꞌ a. 34Ga̱a ne̱ caꞌmaan ndoꞌo rá síí nica̱j suun, ne̱ tacuachén soꞌ man mozó yoꞌ rihaan síí ꞌni̱j raꞌa tagaꞌ, ne̱ naquiꞌyaj naca̱ síí nica̱j suun yoꞌ xcúún xráá mozó, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ se vaa se̱ curiha̱nj mozó yoꞌ tagaꞌ nda̱a na̱ruꞌvee ya̱ soꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj xcúún soꞌ a.
35’Ne̱ ase vaa quiꞌyaj síí nica̱j suun yoꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌya̱j Réj síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ cheꞌé soj, sese naꞌvej rá soj cara̱a̱ xꞌnaa soj rihaan tinúú soj na̱nj ado̱nj ―taj Jesús a.
נבחרו כעת:
San Mateo 18: trc
הדגשה
שתף
העתק
רוצים לשמור את ההדגשות שלכם בכל המכשירים שלכם? הירשמו או היכנסו
© Wycliffe Bible Translators, Inc. 2024 segunda versión electrónica
