Ma̱te̱yo̱ 13
13
Yabzinet ci e̱e̱t ci arir ma̱na̱
(Marko 4:1-9; Lu̱ka̱ 8:4-8)
1Imma bali i̱i̱te̱n neci ele, iyowa Ye̱su̱ ce̱e̱za̱ kar kuk ka̱vvu̱ nyatapara ti̱ti̱ma̱. 2Izeto koole ne̱k alutai ko̱ meele giir kuburuwet nonno, itinga enne je̱e̱na̱ kar kuk ki̱tto̱ i̱bo̱ kar ka̱vvu̱ i̱ba̱, imma ol do̱o̱k abile nyatapar ti̱ti̱ti̱ma̱. 3U̱du̱wa̱k zin nogo kaal cik meelek go̱o̱le̱ ci yabzinto azi ne, “Uk e̱e̱ti̱ imma manatoto, okko arir i̱nyo̱mo̱ ma̱ne̱ cinne. 4Ma baling azzac enne i̱nyo̱mo̱, i̱i̱na̱k i̱nyo̱mo̱na̱ uggak gool, i̱vi̱ta̱ iballi ebertta ne̱ke̱. 5I̱i̱na̱k uggak nginti een biyen, ci iróng anyak todowa cik meelek, ataman niko i̱ti̱li̱za̱, ma̱rri̱t ngin neci iróng anyak todowac ci a̱ppwe̱. 6Imma baling okko iyowa koor ci a̱bu̱re̱, utuz ma̱na̱ neci kodok eci iróng nege anyak egero cik i̱i̱zo̱ lo̱o̱c ju̱rru̱m. 7I̱i̱na̱k i̱nyo̱mo̱na̱ uggak biila orgen, i̱ti̱li̱za̱ i̱nyo̱mo̱na̱ ne̱ke̱ biilane, iróng amuda gool ci alinane ju̱rru̱m. 8I̱i̱na̱k i̱nyo̱mo̱na̱ uggak nginti abunna todowaci kar zin ki̱bbi̱re̱to̱ ju̱rru̱m, otorye i̱nyo̱mo̱na̱ ne̱ke̱ kizeto meele kommog balik arire ke̱. 9Ming anyak e̱e̱ti̱ imma iin, anyik nonno kizio.”
Nya Ye̱su̱ ming ozoz yabzinta ko̱?
(Marko 4:10-12; Lu̱ka̱ 8:9-10)
10I̱vi̱tta̱k zin nuyaha nonno kar ki̱jji̱nne̱t, “Nya i̱nna̱ ming ozozik ol zoz cunne yabzinta ko̱?”
11O̱bo̱de̱k zin Ye̱su̱ nogo, “Anyoziung i̱ge̱t genyizi ci a̱lu̱gnye̱ ba̱a̱li̱nte̱ ci ta̱mu̱-kengo, iróng anyonik nogo. 12Imma zin ming anyak e̱e̱ti̱ imma kaal anyonik atin cik meelek. Ming iróng e̱e̱ti̱ anyak gi̱i̱ imma, abarik ne̱k anyak enne ke̱ a̱gga̱mnya̱i̱ atin ngatinne. 13Gool zin ci kozozike anna nogo yabzinta ko̱ necu:
“Ming acin nege nu̱nu̱n, iróng acine de̱de̱;
ming aziye nege nu̱nu̱n, iróng aziye icima a̱gga̱ gi̱i̱ imma.
14Akat zin zoz bali u̱du̱wa̱ a̱ri̱to̱i̱ti̱ wa een Isaya ko̱ mo̱o̱le̱t zo̱ze̱ cinne̱ng:
“‘Aziknnu atin niga zoz ci a̱du̱ya̱i̱, abarik iróng i̱i̱zo̱ o̱o̱tti̱ ciggo̱k;
acinnu atin niga gi̱i̱ ci ogone, iróng acinnu bak a̱gga̱yyu̱ keng ci zoz neci de̱de̱.
15Eci a̱da̱i̱to̱ zi̱nze̱tti̱ cigge̱k;
iróng iina cigge̱k ngen azikne,
kar zin kunyuget ebere cigge̱k.
Ming acine nege eberene cigge̱k,
azikne iine cigge̱k,
kar ki̱vi̱ta̱ annita, kangaru wo̱ye̱ anna nogo.’#Isaya 6:9-10
16A̱mu̱yu̱kku̱ng zin Ta̱mu̱ta̱dde̱n ebere cuggo̱k eci nege acine, u̱mu̱yu̱k bo̱do̱k iin cuggo̱k eci nege azikne. 17Ka̱du̱wa̱kku̱ng zoz ci een de̱de̱, anyak a̱ri̱tto̱k ki ol cik abunna meelek giir orong nege kicinnet kaal cik icinntu niga u̱tu̱gu̱zze̱ ko̱, iróng zin nege acinni, orong nege kiziyet zoz ci aziknnu niga ko̱, iróng zin nege aziye.
A̱du̱wa̱ Ye̱su̱ keng ci yabzinto
(Marko 4:13-20; Lu̱ka̱ 8:11-15)
18“Iziyyet zin u̱nge̱tti̱ cik yabzinto: 19Ogon i̱nyo̱mo̱na̱ wak i̱i̱na̱k gool ko̱ ki ol wak iziyyet zoz ci kaviyak cik ba̱a̱li̱ne̱t ci Ta̱mu̱ta̱dde̱no̱, kar ngatu iróng a̱gga̱. A̱kku̱ lo̱rye̱nti̱ kar ki̱ki̱ya̱ kaama kaviyak ne̱ke̱ zi̱nze̱tti̱nne̱ cigge̱k. 20Imma i̱nyo̱mo̱na̱ ne̱k i̱i̱na̱k nginti een biyen ko̱, ogon ki ol wak aziye kaviyak cik abunna talninta kar kelemtta ataman. 21Iróng zin egero cigge̱k i̱i̱zo̱ lo̱o̱c oroot, iróng bo̱do̱k abak u̱u̱mu̱c. Ming ize gerza baizi icima amuda no̱ngi̱tto̱n kaviyahe ne̱ke̱, iróng anime, ungnek zin kaviyak ne̱ke̱ lo̱o̱c. 22Imma i̱nyo̱mo̱na̱ cik i̱i̱na̱k biila ko̱, ogon ki ol cik aziye kaviyak cik abunna. Kar zi̱nze̱tti̱ cigge̱k kibilet je̱e̱na̱ kaale cik orong nege baiza, acin i̱to̱kze̱t ci lo̱o̱tu̱, kar kutungttek kaviyak ne̱ke̱ lo̱o̱c. 23Ma̱i̱je̱ i̱nyo̱mo̱na̱ ne̱k i̱i̱na̱k nginti abunna ko̱, ogon ki ol wak aziye zoz ci Ta̱mu̱ta̱dde̱no̱, a̱gga̱ kaviyak ju̱rru̱m. Ogon nege ki labina cik a̱bbi̱re̱ oroot.”
Nga̱ri̱do̱ ci labi cik alina ki duwani
24Oob bo̱do̱k Ye̱su̱ yabzinet imma ci azi ne, “Ogon ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo ki e̱e̱ti̱ ci azacek i̱nyo̱mo̱ ma̱na̱. 25Abarik baling ngen ol do̱o̱k adunge, i̱ki̱ya̱ mo̱dde̱nti̱ kar kirirek ma̱na̱ neci lobali cik een duwani kar kuk. 26Baling ovvo labina a̱bbi̱re̱, okko du̱ca̱i̱ti̱ ci ma̱nu̱ amuda abarik ingazi labina ki lobali nga̱to̱de̱.
27“I̱vi̱ta̱ du̱cca̱ha̱ kar ki̱jji̱nne̱t manyi ma̱na̱, a̱nne̱k ne, ‘Ddi̱ki̱ryo̱i̱t, iróng da̱ i̱nna̱ azacei i̱nyo̱mo̱ cik abunna ma̱na̱. A̱vvu̱ zin lobali nga?’
28“O̱bo̱de̱k zin enne, ‘Mo̱dde̱ni̱t i̱yo̱ko̱ ci ogon kaal ne̱ko̱.’
“Kar du̱cca̱ha̱ zin ki̱jji̱nne̱t nonno, ‘I̱yo̱ko̱ i̱nna̱ orongnyet agita koot kuduceya lobali ne̱ke̱ tu̱?’
29“O̱bo̱de̱k bo̱do̱k enne, a̱nne̱k ne, ‘I̱llo̱i̱, eci ming ovvo niga aducanu lobali, ovvo wo̱ye̱ aducanu ki labi bu̱k tu̱. 30Anyik labi ki̱ti̱li̱zza̱ ki lobali nga̱to̱de̱ zee nginti kovvo kettedane. Imma i̱i̱te̱ne̱ neci ka̱du̱wa̱k atin anna ol wak ettedde zoz cu: Arrak etteda lobali kar e̱ce̱bi̱t bungbungei kar kutuzze; kar u̱lu̱tta̱ labi anyakttak de̱he̱r.’”
Zoz ci i̱ya̱bzo̱ni̱k keet ci een bolbolenit
(Marko 4:30-32; Lu̱ka̱ 13:18-21)
31Oobek zin bo̱do̱k Ye̱su̱ nogo yabzinet imma, “Ogon ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo ki e̱e̱ti̱ ci azacek inyemenit cidici oroot ma̱na̱ cinne. 32Ming idica bu̱ra̱co̱c neci nu̱nu̱n, alize kize bolbolenit ci a̱ddi̱ki̱re̱, kar zin iballi keteehenycek ce̱e̱zi̱ cigge̱k.”
33Oobek zin bo̱do̱k Ye̱su̱ nogo yabzinet imma ci azi ne, “Ogon ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo ki ngaa ci adima lata orocanek ki nyigit cik meertak. Ma̱i̱je̱ vu̱rrta̱ aabub kize a̱ppwa̱, kumukcar do̱o̱k, kibbit kuk tuwa.”
Zoz ci edemeze Ye̱su̱ ol yabzinta
(Marko 4:33-34)
34Oobek zin Ye̱su̱ koole ci a̱ppwe̱ ko̱ zo̱zzo̱k ne̱ko̱ go̱o̱le̱ ci ozoz enne yabzinta, ozozek enne nogo yabzinta do̱ niko. 35Akat zin zoz bali u̱du̱wa̱ Ta̱mu̱ta̱dde̱n mo̱o̱le̱t go̱o̱le̱ bali a̱du̱wa̱ a̱ri̱to̱i̱ti̱, azi ne,
“Kozozi atin anna kaviyak cigannik yabzinta,
kar ku̱du̱wa̱k ol kaal cik a̱lu̱ngnye̱ ngati bali idimanoi looci.”#Caliwon 78:2
Ooba Ye̱su̱ yabzinet cik labi wak een lobali
36Utungek zin Ye̱su̱ koole lo̱o̱c kar kuk ca̱a̱to̱. I̱vi̱tta̱k zin nuyaha ciginnek nonno kar kizeto ne, “Du̱wa̱kke̱t da̱ ungec ci yabzinet ci zoz ci obod ki lobali cik alina manatoto ko̱.”
37O̱bo̱de̱k zin Ye̱su̱ nogo, a̱nne̱k ne, “Een e̱e̱ti̱ ci azacek i̱nyo̱mo̱ cik abunna ma̱na̱ ko̱ Ngerrti E̱e̱to̱. 38Okko ma̱na̱ een lo̱o̱c ci kaavtte ko̱, ovvo i̱nyo̱mo̱na̱ cik abunna ko̱, e̱e̱ggi̱n dooli cik ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo. Ovvo lobali e̱e̱ggi̱n dooli cik lo̱rye̱nta̱k. 39Okko mo̱dde̱nti̱ ci arir lobali ko̱ een lo̱rye̱ni̱t. Okko te̱di̱ne̱t labi een i̱i̱te̱n ci okko Ta̱mu̱ta̱dde̱n etted lo̱ki̱ko̱ ci lo̱o̱tu̱, imma ol wak etted labi ko̱ een anjilonya cik Ta̱mu̱ta̱dde̱no̱.
40“Alutai zin atin lobali kar kutuze gwo̱o̱ye̱ ci apadpadi. Zoz zin atin ci okko ogone i̱i̱te̱ne̱ ci atin okko aṯurneke looci. 41Okko atin Ngerrti E̱e̱to̱ i̱tto̱n anjilonya waginnek ta̱mu̱-kenga, ovvo atin aluta ol ba̱a̱li̱nte̱ cinne wak ogon kaal wak gerzek mu̱nye̱nu̱ do̱o̱k. 42Kar atin nege ku̱ju̱kte̱k nogo gwo̱o̱ ci apadpadi udut, nginti a̱lu̱we̱ nege oroot kar kuruwet nyigit. 43Ma̱i̱je̱ zin ol wak ogon kaal wak abunna, ataltali e̱le̱tti̱ kiwagon koor ba̱a̱li̱nte̱ ci Be̱e̱ti̱nne̱ng. Ming anyak e̱e̱ti̱ iin, anyik kiziyo ju̱rru̱m.
Yabzinet ci i̱to̱i̱t ci a̱lu̱gnye̱
44“Ogon ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo ki e̱e̱ti̱ ci een i̱to̱i̱t adawek kaal ciginnek ma̱na̱. Ming okko e̱e̱ti̱ ci diiri amuda, a̱lu̱gu̱ny enne bu̱k, kar enne talninte ci okko utene kaal cik anyak enne do̱o̱k, kar kutuwai ma̱na̱ neci.
45“Ogon bo̱do̱k ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo ki e̱e̱ti̱ wa orong kutuwa teltelen cik voorik ataltali akati ol ebere adak o̱ro̱bi̱ya̱ cik meelek oroot. 46Ming umuda enne teltelenit co̱de̱ ci abunna, okko utene kaal cik anyak enne ko̱ do̱o̱k, kar kutuwa gi̱i̱ neci akati ol ebere ke̱.
Yabzinet ci gool ci ka̱gga̱me̱ u̱lu̱g
47“Ogon ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo ki e̱e̱ti̱ ci avicek imutuk liil kar ka̱gga̱m u̱lu̱g cik meelek. 48Ming okko imutui abbize, kar ku̱tu̱gu̱rta̱k nyatapar ti̱ti̱m kar katahalta u̱lu̱g wak abunna, kar ku̱ju̱kte̱k wak gerzek lo̱o̱c. 49Ogon zin atin zoz necu niko, ming uṯurei looci. A̱vvu̱ atin anjilonya cik Ta̱mu̱ta̱dde̱no̱ kar ki̱vi̱ta̱ katahalit ol cik gerzek olle cik abunna. 50Kar ol cik gerzek anyak mu̱nye̱n ku̱ju̱kto̱zi̱k gwo̱o̱ ci apadpadi udut, kar nege ku̱tu̱lu̱zzo̱ kiriyet nyigit.”
I̱to̱i̱t ci een jor ki ci unuwa
51I̱jji̱n zin Ye̱su̱ nuyak ciginnek, “A̱gga̱yyu̱ niga zo̱zzo̱k ne̱ko̱ do̱o̱k?”
Edecit nuyaha azi ne, “I̱i̱ny, ka̱gga̱yya̱ naga.”
52Kar zin kizek nogo ne, “Imma zin de̱me̱zo̱i̱ti̱ wa lo̱ti̱nno̱u̱ wa edemeze zo̱ze̱ ci ba̱a̱li̱ne̱t ci ta̱mu̱-kengo ko̱, ogon ki e̱e̱ti̱ ci een manyi ce̱e̱z. Anyaha kaal cik een jor ki wak unuweto de̱he̱ra̱ re̱e̱nu̱n.”
A̱ri̱to̱i̱t ci iróng ol o̱ngo̱o̱le̱
(Marko 6:1-6; Lu̱ka̱ 4:16-30)
53Baling okko edeca Ye̱su̱ yabzinet ne̱ke̱ do̱o̱k, itinga utungek ngin neci lo̱o̱c. 54Okko o̱rge̱ cinne Nazereta, o̱rge̱ bali akane enne li̱ngli̱ngo̱n, edemez ol Ce̱e̱ze̱ wa Lawinto ka̱ma̱li̱ltte̱ nogo o̱o̱tti̱. Kar zin nege ki̱jji̱nto̱, “Amuda e̱e̱ti̱ cu genyiz nga ki doiz ci ogone kaal cik a̱vu̱la̱ ko̱? 55Iróng wo̱ye̱ necu een ngerrti e̱e̱t wagon anyak arizet ci odode lecerit ko̱? Iróng yaatinne een Ma̱ri̱ya̱, iróng gotonoggja een ciko, Je̱mi̱s, Yosevo, Si̱mo̱ne̱ ki Ju̱da̱? 56Iróng ngonoggja abak ki agit ngatu? Amuda zin e̱e̱ti̱ cu kaal ne̱k ogon enne ko̱ do̱o̱k nga?” 57Iróng zin ol atalne gi̱i̱ye̱ ci ogon enne.
Abarik zin Ye̱su̱ a̱nne̱k nogo ne, “Iróng ol wak orog wainne ki boor waginnek iróng irez a̱ri̱to̱i̱t.” 58Iróng zin Ye̱su̱ ngen ogon kaal u̱gge̱ cik a̱vu̱la̱ eci ol ne̱ke̱ iróng elemi nonno.
Currently Selected:
Ma̱te̱yo̱ 13: tex
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2018, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.