Logo YouVersion
Eicon Chwilio

Luk 24

24
Yesun Büdüldügab Irsümülürr
(Metyu 28:1-10; Mak 16:1-8; Zon 20:1-10)
1Udaian ngaen-gógópan ngürrdü,#24:1 Udaian ngaen-gógópan ngürr Sande ngürr yarilürr. irrbianande, ene kola ne morroal ilang elklaza tómbapónóp, we imarruóp ene gapókdó. 2I ene ingülküp anerrón emrrónóp gapók mamtaedógab. 3A i nóma barrbünürr, i Lod Yesun büb koke esenóp. 4Izan gyagüpi tótók kwarilürr inikwata, büzyón-babul ibüka ama nis pam nisa trramngórri, ilküp akon ongang bapón mórrkenyórrpükü. 5Tibiób gumdi wakósingül nümgünóp, singül we tüp elókóp. Da ene pama ibüka we bóktarri wagó, “E arról pam iade amkündakla büdül pamkolpam negako? 6Wa aini babula, oya ma büdüldügab kuri irsümüle. Ia yabü koke ngambangólda, wa yabü ne poko nüzazilóp wa yenkü Galilim nóma yarilürr?#Metyu 16:21; 17:22-23; 20:18-19; Mak 8:31; 9:31; 10:33-34; Luk 9:22; 18:31-33 7Wa igó bóktanórr wagó, ‘Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab kolae tonarr isab tangdó küngrirre, kómngyerre krrosdó, akó aüd ngim ngürrdü God sab kürü kürsümüle.’”
8Módóga, oya bóktana we ngambangólórr. 9-10Ene kol idi koralórr: Merri Magdalin, Zoana, Merri, Zeimsün aip nótó warilürr, akó inkü ngibürr kol nidi koralórr. Nóma bakolórr gapókdógab, i blaman ini poko we nüzazilóp ene 11 ⌊apostoldó⌋ akó ngibürr ola nidi koralórr. 11A i ma ene kol amkoman koke nangunóp, zitülkus ibü bóktan ibüka wata küp-koke yarilürr. 12A Pita we bupadórr, da we busorr gapókdó; nóma arrngürrürr gapókdó, wa wata ene mórrkenyórr pokoan nósenóp, Yesun ne mórrkenyórr poko-e errgótónóp. Da we alkomólórr gübarirr aengkü akó gyagüpi amaikkü, ne pokoa tómbapónórr.#24:12 Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó atang poko 12 babula.
Yesu Nis Mamoan Olom Nispükü Basenórr, Ema-us Basirrdü Tótók Kwatódó
(Mak 16:12-13)
13Ene dadan ngürrdü, Yesun nis mamoan olom nisa darrü basirrdü tótók namülnürri, ngi Ema-us, aprrapórr 11 kilomita ngarkwat Zerrusalem wirri basirrdügab. 14I igó poko apónkü aurrnürri, blaman ne pokoa tómbapón koralórr. 15I ene pokozan ikik namülnürri, Yesu ibü ugón ngorram tyónürr. Inkü we tótók yarilürr. 16A God ma ibü nóleanórr oya amzyatgum. 17Yesu ibü we nümtinürr wagó, “Ia e laróbóka apóndamli e inizan tótókdamli?”
Ibü tótóka we piküp bainürr, gyaur obzeke. 18Darrü nótó yarilürr, ngi Kleopas, Yesun we imtinürr wagó, “Ia wata mogob pam dama mató namüla Zerrusalemóm, umul-kók ini tonarr, ola laró pokoa tómbapónórr ini tonarrdó?”
19We imtinürr wagó, “Laró pokoa tómbapónórr?”
I bóktan we yalkomórri wagó, “Yesunkwata, Nazarretgab! Wa prropet yarilürr, wirri tomkompükü bóktande akó tórrmende, Godón akó blaman pamkolpamab obzek kwata. 20Wirri prrist akó mibü singüldü pama oya ipüdóp, da we nókyenóp ama Rrom wirri pam oya büdüldü angrinüm. Da we emngyelóp krrosdó. 21A ki ma nae aman kwarilnürrü wa nótóke, sab Isrrael pamkolpam wató ⌊aurdü amóne⌋! Ó ene tumum, ini ma aüd ngim ngürr yarile ene pokoa tómbapónóm. 22Akó ene tumum, ngibürr kola kibü gübarirr aengan ngisitinóp. I irrbianande gapókdó ogobe, 23a darrü büb ta koke eserre! I togobe, kibü tüzazirre wagó, anerrua ibüka okaka tübini. Ibü idi nüzazirre wagó, Yesu arróla! 24Olgabi kibü ngibürr gómdamala gapókdó we ogobe, da gapók wata enezan yaril kolazan bóktórre, a oya ma koke eserre.”
25Da wa ibüka we bóktanórr wagó, “E amkoman gonggoanakla! E zaorrónakla amkoman bangunüm, prropeta blaman ne poko bóktónóp! 26Ia ene ⌊Kerriso⌋ ini elklazabme koke ki azid aenge, akó tóba ⌊wirri kómal zyóndü⌋ bangrine?” 27Da wa ibüka we müsirrga yónürr Godón Wibalómórrón Bóktana ne poko bóktan yarilürr oyakwata. Wa Mosesón Pebadó#24:27 Mosesón ne pebako, ini 5 pebako Ngaep Bukdü: Bwób Zitül, Bazeb Tonarr, Lebitikus, Bótang Peba, akó Duterronomi. bókyanórr, da olgabi ama blaman Prropetab Pebadó.
28I basirrzan ngorram ain kwarilürr i nóla tótók kwarilürr, Yesu ama wata tótók yarilürr wamaka wa darrü bwóbdü tótókdase; 29a i oya wirri arüngi we yatorri wagó, “Kibüka ala burrmat, zitülkus irrüba amzik kari pokoa.” Da wa inkü müótüdü we bangrinürr ibüka burrmatóm. 30Wa inkü alom nóma mórran-mórran bainürr, wa brred ipadórr, Godón eso ekyanórr. Syórr yangónórr, da ibü we nüliónürr. 31Ibü ilküpapükü we tomgolóp wagó, ini amkoman Yesu-e! I nóma emzyatórri, wa we kolaebóka bainürr. 32I darrem-darrem tibiób we bamtirri wagó, “Ia mibü moboküpdü bagürwóma koke bangrine,#24:32 “Ia mibü moboküpdü bagürwóma koke bangrine, ...”, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: “Ia mibü moboküpa urazan koke baebli, ...” wa minkü kwatódó nóma ikik yaril, akó Godón Wibalómórrón Bóktan nóma amgol yaril kibüka? Wata amkoman.”
33I bupadürri, büsai olgabi ama Zerrusalem we alkomórri. Ola i Yesun 11 apostol we nómrrónóp ngibürr kolpampükü darrpan pokodó. 34Ene apostola ibüka bóktónóp wagó, “Wata amkoman! Lodón kuri irsümüle büdüldügab! Saemon Pitaka ta okaka tübine!”
35Módóga, ene nisa ibüka we adrratrri ne pokoa tómbapónórr kwatódó, akó i Yesun ia emzyatórri wa brred nóma syórr yangónórr.
Yesu Tóba Umulbain Olmaldó Okaka Tübyónürr
(Metyu 28:16-20; Mak 16:14-18; Zon 20:19-23; Apostolab Tórrmen 1:6-8)
36I enezan ikik koralórr inikwata, Yesu tüób ugón ibü aodó we trramngólórr. Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Paud yabüka asi ki yarilün.”#24:36 Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, ini poko babula: Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Paud yabüka asi ki yarilün.”
37I barrkürrürr akó guma yazebórr, zitülkus ibü gyagüpitótók igó yarilürr, wamaka i mórrke asendako. 38Wa ibüka we bóktanórr wagó, “E ia gum iadeakla? Akó e ninis gyagüpitótók iadeakla kürükwata? 39Kürü tang a wapór kóbó ngabkónam. Ini amkoman kótókla, ka mórrke kokela. Kóbó kamurram, da e kubó esenane; büdül mórrkean murr a kus babulako, e enezan asendakla kürü ma asinko.”
40Wa ini bóktan nóma elakónórr, wa tóba tang nis akó wapór nis we nómtyenóp. 41Zitülkus ibü bagür asi yarilürr akó i gübarirr aengóp, i nabe amkoman angunüm kain koralórr. Wa ibü we nümtinóp wagó, “Ia yabü aini darrü kla asine alom?” 42I oya aungürrün wapi murr poko we ekyenóp, 43da wa ipadórr, we elóngórr ibü obzek kwata.
44Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Ene ka yabü ini poko nilarre, ka yenkü nóma namülnürrü: kürükwata blaman ne kla wibalómórrónko Mosesón Gida Bukdü, Prropetab Pebadó, akó Wórr Pebadó, amkoman ki tómbapónónóm Godón bóktan küppükü ainüm.”
45Da wa ibü gyagüpitótók we tapanukuóp Godón Wibalómórrón Bóktanan ⌊küp amzyatóm⌋. 46Wa ibü we nilóp wagó, “Godón Wibalómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, sab ene Kerriso azid aenge akó büdüldügab sab türsümüle aüd ngim ngürrdü. 47Pamkolpama sab ini bóktan amgolnórre Kerrison ngidü, ini tüpan blaman bwób-bwób pamkolpamdó: sab God ibü kolae tonarr norrgorre, Godka nidi tübyalüngórre tibiób kolae tonarrdógabi. Ini pokoa sab Zerrusalemóm bókyene. 48E yabiób ilküpi ne kla nósenarre akó yabiób güblange ne kla barrkrrurrü, e sab ngibürr pamkolpamdó büdrrat kwarilünke. 49Tübarrkrru, ka küób sab yabüka zirrsapono, kürü Aba ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ne klamóm nókyenóp. A e sab ini wirri basirrdü akyan kwarilünke, kókó kwitümgabi arünga sab tupe yabüka.”
God Yesun Sipadórr Kwitüdü
(Mak 16:19-20; Apostolab Tórrmen 1:9-11)
50Ene kakóm, Yesu ibü Zerrusalem wirri basirrdügab we nolngomólóp, tai kókó Betani basirr minggüpanan. Wa tóba tang kwit nyónürr, da ibü bles we ninóp. 51Wa ibüzan bles bain yarilürr, wa ibü we bimgatórr, da God oya we sipadórr kwitüdü. 52Da oya we yagürnóp. Olgabi i we bakonórr Zerrusalem wirri bagürwómpükü. 53I wata blaman ngürrzan ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ koralórr Godón agürüm.
Lukün Peba aini blakónda.

Dewis Presennol:

Luk 24: TOF

Uwcholeuo

Rhanna

Copi

None

Eisiau i'th uchafbwyntiau gael eu cadw ar draws dy holl ddyfeisiau? Cofrestra neu mewngofnoda