Jónás 2
2
Jónás imádsága
1Az Úr azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában. 2Jónás ekkor a hal gyomrában Istenéhez, az Úrhoz imádkozott, 3és ezt mondta:
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam,
és ő meghallgatott engem.
A halál torkából kiáltottam segítségért,
és te meghallottad hangomat.
4Mélységbe dobtál, a tenger közepébe,
és áradat vett körül.
Minden habod és hullámod
átcsapott fölöttem.
5Én már azt gondoltam,
hogy eltaszítottál magadtól,
és nem láthatom többé
szent templomodat.
6Már-már életemet fenyegette a víz,
mélység és örvény vett körül,
hínár fonódott a fejemre.
7Lesüllyedtem a hegyek alapjáig,
örökre bezárult mögöttem a föld.
De te kiemelted életemet a sírból,
ó, Uram, Istenem!
8Amikor elcsüggedt a lelkem,
az Úrra gondoltam,
és imádságom eljutott hozzád,
szent templomodba.
9Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak,
azok elhagyják jótevőjüket.
10De én hálaéneket zengve áldozok neked,
és amit megfogadtam, teljesítem.
Az Úrtól jön a szabadulás!
11Az Úr pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.
Currently Selected:
Jónás 2: RÚF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014
