2Krónikák 10

Az ország kettészakadása

(Vö. 1Kir 12,1–24)

1Roboám elment Sikembe, mert egész Izráel Sikembe ment, hogy királlyá tegye őt. 2Amikor Jeroboám, Nebát fia ezt meghallotta, még Egyiptomban volt, ahová Salamon király elől menekült. De visszatért Jeroboám Egyiptomból, 3mivel érte küldtek, és hazahívták. Jeroboám egész Izráellel együtt eljött, és így beszélt Roboámhoz: 4Apád súlyos igát rakott ránk, te azért most könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán, amelyet apád ránk rakott, akkor szolgálunk neked. 5Ő így felelt nekik: Három nap múlva térjetek vissza hozzám! A nép tehát elment.

6Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel, akik apja, Salamon szolgálatában álltak, amíg élt, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok, milyen választ adjak ennek a népnek? 7Azok így szóltak hozzá: Ha jó leszel ehhez a néphez, kegyesen fogadod őket, és jóságos szavakkal beszélsz velük, akkor örökre a szolgáid lesznek. 8De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba. 9Ezt kérdezte tőlük: Mit tanácsoltok, milyen választ adjunk ennek a népnek, amely így szólt hozzám: Tedd könnyebbé az igát, amelyet apád rakott ránk! 10Az ifjak, akik vele együtt nőttek fel, így szóltak hozzá: Ezt mondd a népnek, amely így szólt hozzád: Apád megnehezítette igánkat, te azért könnyítsd meg azt rajtunk! Ezt mondd nekik: Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál! 11Ha tehát apám nehéz igával terhelt meg benneteket, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig majd szeges korbáccsal!

12Harmadnapra elment Jeroboám az egész néppel együtt Roboámhoz, ahogyan a király elrendelte: Térjetek vissza hozzám harmadnapra! 13Ám a király keményen válaszolt nekik. Nem fogadta meg Roboám király a vének tanácsát, 14hanem az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Apám nehéz igát rakott rátok, én még nehezebbé teszem azt. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig majd szeges korbáccsal! 15Nem hallgatott a király a népre, mert Isten rendelte így, hogy beteljesítse az Úr azt az igét, amelyet a sílói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának.

16Amikor látta egész Izráel, hogy a király nem hallgat rájuk, így felelt a nép a királynak:

Mi közünk nekünk Dávidhoz?

Nincs közösségünk Isai fiával!

Térj sátraidba, Izráel,

törődj, Dávid, a magad házával!

Izráel tehát hazament, 17Roboám pedig Izráel fiai közül csak azoknak maradt a királya, akik Júda városaiban laktak. 18Roboám király ugyan kiküldte Hadórámot, a kényszermunkák felügyelőjét, de Izráel fiai megkövezték őt, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt, és Jeruzsálembe menekült. 19Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is.

Currently Selected:

2Krónikák 10: RÚF

Highlight

Copy