Jób 27
27
Jób befejező beszédei: erősíti ártatlanságát és megmutatja mily múlandó az istentelenek szerencséje
1Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda: 2Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet, 3Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én #rész33,4. 1 Móz. 2,7. orromban; 4Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot! 5Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból #rész31,1–32. magamat ki nem tagadom. 6Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem. 7Ellenségem lesz olyan, #rész2,9.10. mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok. 8Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, #Luk. 12,17–21. 16,19.23. hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét? 9Meghallja-é kiáltását az Isten, #Péld. 28,9. Ján. 9,31. Ésa. 1,15. ha eljő a nyomorúság reá? 10Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; #rész21,14.15. segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent? 11Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; #rész16,7–9. a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el. 12Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?! 13Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, #vers 8.9. rész21,17–20. és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek: 14Ha megsokasulnak is az ő #Hós. 9,15.16. fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem. 15Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő #Zsolt. 78,64. özvegyeik meg sem siratják. 16Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat: 17Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza #Péld. 13,22. Préd. 2,27. magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik. 18Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó. 19Gazdagon fekszik le, #Zsolt. 49,17–19. mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen. 20Meglepi őt, #rész15,20.21. mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar. 21Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről. 22Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől. 23Csapkodják felette kezeiket, #1 Sám. 25,29. és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.
Currently Selected:
Jób 27: HUNK
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain