Jeremiás 48
48
Jövendölés Moáb ellen
(V. ö. Ésa. 15,16. Ezék. 25,8–11. Ámós 2,1–3. Sof. 2,8–11.)
1Moáb #Ésa. 15,1–9. felől ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Jaj Nébónak, mert elpusztíttatott; megszégyenült, bevétetett Kirjátaim, Misgáb megszégyenült és elrémült. 2Nincs már dicsősége Moábnak Hesbonban, gonoszt gondoltak ő ellene, mondván: Jertek el és veszessük el őt, ne legyen nemzetség! Madmen te is elnémulsz, fegyver jár nyomodban! 3Nagy kiáltás hallatszik Horonáimból: pusztulás és nagy romlás! 4Elnyomorodott Moáb, kicsinyei sikoltva kiáltanak. 5Mert a Luhit hágóján #Ésa. 15,5. siralmat siralom ér, mert Horonáim lejtőin az ellenség hallatja vészkiáltását. 6Fussatok, mentsétek meg lelketeket, és legyetek mint a #rész17,5.6. vers 13.46. 1 Kir. 11,7. hangafa a pusztában! 7Mivelhogy a te bizodalmad marháidban és kincseidben volt, te is bevétetel, és Kámós fogságra megy papjaival, fejedelmeivel együtt. 8És rátör a pusztító minden városra, egy város sem menekedik meg, és elvész a völgy, és feldúlatik a síkság, a mint megmondta az Úr. 9Adjatok szárnyat Moábnak, hogy repülvén elrepülhessen, mert az ő városai elpusztulnak, és senki sem lakik azokban. 10Átkozott, a ki az Úrnak dolgát csalárdul cselekszi, és átkozott, a ki fegyverét kiméli a vértől! 11Nyugodtan élt Moáb gyermekségétől fogva, és pihent az ő #Sof. 1,12. seprejében, és edényből-edénybe nem öntötték és fogságra sem ment, azért maradt meg az íze rajta, és nem változott el az ő szaga. 12De ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és rablókat bocsátok reá, a kik megrabolják őt, és megüresítsék edényeit, palaczkjait pedig összetörjék. 13És megszégyenül Moáb Kámós miatt, #1 Kir. 11,7. a mint megszégyenült Izráel háza Béthel #1 Kir. 12,29. 2 Kir. 16,6–16. miatt, a melyben bizodalma volt. 14Mimódon mondjátok: Hősök vagyunk és vitéz férfiak a harczra? 15Elpusztul Moáb, városai fellobbannak, válogatott ifjai pedig mészárszékre jutnak, azt mondja a király, a kinek neve Seregek Ura! 16Közel van Moáb veszedelme, ihol jő és igen siet az ő veszedelme! 17Bánkódjatok miatta mindnyájan, a kik körülte vagytok, és mindnyájan, a kik ismeritek az ő nevét; mondjátok: Hogy eltört az erős vessző, a dicső pálcza! 18Szállj le a dicsőségből és ülj szomjan Dibonnak megmaradt leánya, mert a Moáb pusztítója feljött ellened, elrontja a te erősségeidet. 19Állj meg az úton, és nézz ide-oda Aroér lakosa, kérdezd meg a futót és a menekülőt, és ezt mondd: Mi történt? 20Megszégyenült Moáb, mert megtört. Ordítsatok #Ésa. 16,7. és kiáltsatok! Hirdessétek Arnonban, hogy elpusztíttatott Moáb! 21Mert rájött az ítélet a sík földre; Hólonra, Jására és Mefátra. 22És Dibonra, Nébóra és Beth-Diblátaimra. 23És Kirjáthaimra, Beth-Gámulra és Beth-Meonra. 24És Kirjátra, #Ésa. 34,6. 63,1. Boczrára és Moáb földének minden messze és közel való városaira. 25Letöretett a Moáb szarva, és karja levágatott, azt mondja az Úr. 26Részegítsétek le őt, mert hősködött az Úr ellen, és heverjen Moáb az ő okádásában, és legyen csúfság ő is. 27Vajjon nem csúfod volt-é #Sof. 2,9. néked az Izráel? Avagy a lopók között találtatott, hogy mikor szólottál felőle, kevélyen hánytad magadat? 28Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklákban, Moáb lakosai, és legyetek mint a galamb, a mely az odu száján belől rak fészket. 29Hallottuk a Moáb #Ésa. 16,6. Sof. 2,9. kevélységét: igen kevély; az ő felfuvalkodását és kevélységét, kérkedését, és az ő szívének elbizakodottságát. 30Én ismerem, azt mondja az Úr, az ő szertelenkedését, és az ő fecsegése nem igaz, és nem igaz a cselekedete sem. 31Azért jajgatok Moábon, és az egész Moábért kiáltok, a #Ésa. 16,7. Kir-Heres férfiaiért nyög az én lelkem. 32Jobban siratlak téged, mint siratták Jaézert, a ki Sibmának szőlője! A te hajtásaid túlhatoltak a tengeren, a Jaézer tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre és a te szüretedre pusztító rontott. 33És eltünik az öröm és vígasság Kármelből és a Moáb földéről, és a kádakból kifogyasztom a bort, nem sajtolnak örömzajjal; az éneklő nem énekel. 34Hesbon kiáltása miatt Elealéig és Jáhásig felhat az ő szavok; #Ésa. 15,5.6. Soártól fogva Horonáimig és Eglath-Selisájjáig, mert a Nimrim vize is elapad. 35És kifogyasztom Moábból, #vers 7. azt mondja az Úr, a ki a magaslaton áldozik és füstöt gerjeszt az ő isteneinek. 36Ezért zokog a szívem Moábért, mint a síp, #Ésa. 16,11. és zokog szívem a Kir-Héres férfiaiért, mint a síp, mivelhogy a kincsek elvesztek, a miket gyűjtött. 37Mert minden fő #Ésa. 15,2.3. kopasz, és minden szakál elnyiratott, minden kézen metélések, és minden derékon gyászruha. 38Moábnak minden házpadján és utczáján mindenütt siralom, mert összetörtem Moábot, mint az #rész22,28. Hós. 8,8. edényt, mely semmirekellő, azt mondja az Úr. 39Jajgatnak, ezt mondván: Hogy összezúzatott! Hogy fordult háttal Moáb, megszégyenülve! És csúffá lett Moáb, és rettentésére mindazoknak, a kik körülte vannak. 40Mert ezt mondja az Úr: Ímé, mint a saskeselyű repül reá, és kiterjeszti Moábra szárnyait. 41Bevétettek a városok, és az erősségek elfoglaltattak, és a Moáb vitézeinek szíve olyan volt e napon, mint a vajudó asszonynak szíve. 42És Moáb elpusztul, úgy hogy nem lesz nép többé, mert az Úr ellen felemelkedett. 43Félelem, #Ésa. 24,17.18. verem és tőr jő te ellened, Moáb lakosa, azt mondja az Úr. 44A ki elfut a félelem elől, a verembe esik, és a ki kijő a veremből, a tőrben fogatik meg, mert rábocsátom Moábra az ő megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr. 45A Hesbon árnyékában állanak meg a hatalom elől futók; de #4 Móz. 21,28. tűz jő ki Hesbonból és láng Szihonnak közepéből, és elemészti Moábnak üstökét és a háborgó fiaknak koponyáját. 46Jaj néked Moáb! Elveszett Kámósnak #vers 7. népe, mert fiaid fogságra vitettek, és leányaid is fogságra. 47De visszahozom Moábot a fogságból sok idő mulva, azt mondja az Úr. Eddig van Moáb ítélete.
Currently Selected:
Jeremiás 48: HUNK
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain
