5 Mózes 1

Isten jótettei és a nép hálátlansága

1Ezek az igék, a melyeket szólott Mózes az egész Izráelnek, a Jordánon túl a pusztában, a mezőségen, a Veres tenger ellenében, Párán és Tófel, és Lábán és Haczéróth, és Dizaháb között. 2Tizenegy napi járóföldön Hórebtől fogva, #2 Móz. 3,1.2. a Szeir hegyének #vers 19. menve, Kádes-Barneáig. 3Lőn pedig a negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hónapnak első napján, szóla Mózes az Izráel fiainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felől. 4Minekutána megverte vala #4 Móz. 21,23–35. Szihont az Emoreusok királyát, a ki lakik vala Hesbonban, és Ógot, Básánnak királyát Edreiben, a ki lakik vala Asthárótban: 5A Jordánon túl, a #4 Móz. 22,1. Moáb földén, kezdé Mózes magyarázni ezt a törvényt, mondván: 6Az Úr, a mi Istenünk szólott nékünk a Hóreben, ezt mondván: Elég ideig laktatok e hegy alatt; 7Forduljatok meg, és induljatok, és menjetek az Emoreusok hegyére, és annak minden szomszéd vidékére, a mezőségen, és a hegyes-völgyes földön, és dél felé, és a tengernek partján, a Kananeusok földére és a Libánusra, a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóig. 8Ímé előtökbe adtam a földet; menjetek be, és bírjátok azt a földet, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, #1 Móz. 15,18–21. 26,3. 28,13. Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja, és ő utánok az ő magvoknak. 9És szólottam vala néktek abban az időben, ezt mondván: Nem viselhetlek egymagam #vers 12. 2 Móz. 18,18.25. 4 Móz. 11,14. titeket; 10Az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket elannyira, hogy oly sokan vagytok ti most, mint az #1 Móz. 15,5. égnek csillagai. 11Az Úr, a ti atyáitoknak Istene szaporítson meg titeket ezerszerte #2 Sám. 24,3. is inkább mint most vagytok, és áldjon meg titeket, a miképen igérte néktek! 12Miképen viselhetném én egymagam a terheiteket és a ti bajaitokat és a ti #vers 9. pereiteket? 13Válaszszatok magatoknak bölcs, értelmes és a ti törzseitekben ismeretes férfiakat, és én azokat előljáróitokká teszem. 14És felelétek nékem, és mondátok: Jó dolog, a mit mondál, hogy míveled azt. 15Vevém azért a ti #2 Móz. 18,25. 4 Móz. 11,16.17. törzseiteknek főbbjeit, a bölcs és ismeretes férfiakat, és tevém őket előljáróitokká: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké és tiszttartókká, a ti törzseitek szerint. 16És megparancsolám abban az időben a ti biráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátokfiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit, az ő atyjafiaival és jövevényeivel egyben. 17Ne legyetek személyválogatók #3 Móz. 19,15. 2 Krón. 19,6.8. az ítéletben: kicsinyt úgy, mint nagyot hallgassatok ki; ne féljetek senkitől, mert az ítélet az Istené; a mi pedig nehéznek tetszik néktek, én előmbe hozzátok, és én meghallgatom azt. 18És megparancsoltam néktek abban az időben mindent, a mit cselekedjetek. 19Azután elindulánk a Hórebtől, és bejártuk ama nagy és rettenetes pusztát, a melyet láttatok, az Emoreusok hegyének menve, a miképen parancsolta volt az Úr, a mi Istenünk nékünk; és eljutánk #4 Móz. 13,1. Kádes-Barneához. 20És mondám néktek: Eljutottatok az Emoreusok hegyéig, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk. 21Ímé elődbe adta az Úr, a te Istened ezt a földet: menj fel, bírjad azt, a miképen megmondotta az Úr, a te atyáidnak Istene néked; ne félj, és meg ne rettenj! 22Ti pedig mindnyájan hozzám járulátok és mondátok: Küldjünk embereket előre, hogy kémleljék meg nékünk azt a földet, és hozzanak nékünk hírt az út felől, a melyen felmenjünk, és a városok felől, a melyekbe bevonuljunk. 23És tetszék nékem ez a beszéd, és vevék közületek tizenkét férfiút, minden #4 Móz. 13,2.3. törzsből egyet-egyet. 24És fordulának és felmenének a hegyre, és eljutának az Eskól völgyéig, és #4 Móz. 13,23–28. kikémlelék azt. 25És vőnek kezeikbe annak a földnek gyümölcséből, és alá hozák hozzánk, és hírt hozának nékünk és mondának: Jó az a föld, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk. 26De ti nem akartatok felmenni; hanem pártot ütétek #4 Móz. 14,2.4. az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsa ellen. 27És zúgolódátok a ti sátoraitokban, és mondátok: mivelhogy gyűlöl minket az Úr, azért hozott ki minket Égyiptom földéből, hogy adjon minket az Emoreus kezébe, és elpusztítson minket. 28Hová mennénk fel mi? A mi atyánkfiai megrettenték a mi szíveinket, mondván: Az a nép nagyobb és szálasabb nálunknál; a városok nagyok és #1 Móz. 11,4. rész9,1. megerősíttettek az égig; még Anák fiakat is láttunk ott! 29Akkor mondám néktek: Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól; 30Az Úr, a ti Istenetek, a ki előttetek megy, #4 Móz. 14,6.9. 2 Móz. 14,14–15. Józs. 10,14. ő hadakozik ti érettetek mind a szerint, a mint cselekedett vala veletek Égyiptomban a ti szemeitek előtt; 31És a pusztában, a hol láttad, hogy úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, a miképen hordozza az ember az ő fiát, mind az egész úton, a melyen jártatok, míg jutátok e helyre. 32Mindazáltal nem hivétek az Úrnak, a ti Isteneteknek. 33A ki #2 Móz. 13,21. 40,36.37. előttetek jár vala az úton, hogy helyet szemeljen ki néktek, a hol táborozzatok, éjjel tűzben, hogy megmutassa néktek az útat, a melyen járjatok, és felhőben nappal. 34Meghallá pedig az Úr beszédetek szavát, és megharaguvék, és megesküvék, #4 Móz. 14,21–24. mondván: 35E gonosz nemzetségből való emberek közül egy sem látja meg azt a jó földet, a mely felől megesküdtem, hogy a ti atyáitoknak adom; 36Kivéve Kálebet, #4 Móz. 14,21.24. a Jefunné fiát; ő meglátja azt, és ő néki adom azt a földet, a melyet tapodott, és az ő fiainak, mert tökéletességgel követte az Urat. 37Még én reám is megharaguvék az Úr miattatok, mondván: #4 Móz. 20,8.11.12. Te sem mégy oda be! 38Józsué, a #4 Móz. 13,9. 14,30. Nún fia, a ki áll te előtted, ő megy be oda; azért biztassad őt, mert ő #Józs. 14,1. osztja el az örökséget Izráelnek. 39És a ti kicsinyeitek, a kikről szólátok hogy #4 Móz. 14,31. prédául lesznek, és a ti fiaitok, a kik nem tudnak most sem jót, sem gonoszt, azok mennek be oda, mert nékik adom azt, és ők bírják azt. 40Ti pedig forduljatok vissza, és induljatok a pusztába, a Veres tenger felé. 41És azt felelétek, és azt mondátok nékem: #4 Móz. 14,40. Vétkeztünk az Úr ellen, mi felmegyünk és hadakozunk mind a szerint, a mint parancsolta nékünk az Úr, a mi Istenünk! És felövezétek magatokat, kiki az ő harczi eszközeivel, és készek valátok felmenni a hegyre. 42Monda pedig az Úr nékem: Mondd meg nékik: Ne menjetek fel, és ne harczoljatok, mert nem vagyok #4 Móz. 14,42.43. közöttetek: hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektől. 43És megmondám néktek, de nem hallgattatok rám, hanem pártot ütöttetek az Úr parancsolata ellen, és vakmerősködétek, és felmenétek a hegyre. 44De kijöve az Emoreus, a ki lakik vala azon a hegyen, ti ellenetek, és megkergetének titeket, mint a méhek szokták cselekedni, és vagdaltak vala titeket Szeirtől Hormáig. 45És visszatérétek onnét, és sírátok az Úr előtt, de nem hallgatá meg az Úr a ti szavatokat, és nem figyele rátok. 46És sok időn át lakozátok Kádesben, a meddig ott lakozátok.

Currently Selected:

5 Mózes 1: HUNK

Highlight

Copy