2 Krónika 18
18
Jósafát hadjárata Akhábbal a Siriaiak ellen
(V. ö. 1 Kir. 22.)
1Jósafátnak nagy #rész17,5. gazdagsága és dicsősége vala. Ő sógorságot #1 Kir. 18,18. 21,20. szerze Akhábbal. 2Néhány esztendő mulva aláméne Akhábhoz Samariába, és levágatott Akháb az ő és a vele való nép számára sok juhot és ökröt, és rávette őt, hogy felmenjen vele #1 Kir. 22,1–38. Rámóth Gileádba. 3Mert ezt mondá Akháb, az Izráel királya Jósafátnak, a Júda királyának: Feljösz-é velem Rámóth Gileádba? Felele néki, és monda: Úgy én, mint te; úgy az én népem, mint a te néped együtt lesz a harczban. 4Azután monda Jósafát az Izráel királyának: Kérdezősködjél #2 Kir. 3,11.12. még ma az Úr beszéde után. 5És összegyűjté az Izráel királya a prófétákat, mintegy négyszáz férfiút, és monda nékik: Elmenjünk-é Rámóth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjam? Felelének: Menj el, és az Isten a király kezébe adja. 6És monda Jósafát: Nincsen-é itt több prófétája az Úrnak, #1 Kir. 22,7–9. hogy attól is tudakozódhatnánk? 7És monda az Izráel királya Jósafátnak: Van még egy férfiú, a ki által az Urat megkérdezhetjük, de én gyűlölöm őt, mert soha nem jövendöl nékem jót, hanem mindig csak rosszat; ez Mikeás, a Jimla fia. És monda Jósafát: Ne beszéljen így a király! 8Szólíta azért az Izráel királya egyet az ő szolgái közül, és monda: Hívd ide hamar Mikeást, a Jimla fiát. 9És az Izráel királya és Jósafát, a Júda királya ott ülnek vala, kiki az ő királyiszékében, királyi ruhákba öltözötten; ott ülnek vala Samaria kapuja előtt, a térségen; és a próféták mind #vers 5. prófétálnak vala ő előttök. 10Csináltatott vala pedig magának Sédékiás, #1 Kir. 22,11. a Kénaána fia vasszarvakat, és monda: Ezt mondja az Úr: Ezekkel ökleled a Siriabelieket, mígnem megemészted őket! 11A többi próféták is mind ekképen jövendöltek, mondván: Menj fel Rámóth Gileád ellen, szerencsés leszel; mert azt az Úr a király kezébe adja. 12A követ pedig, a ki elment volt, hogy elhívná Mikeást, szóla néki, mondván: Ímé a próféták egyenlő akarattal jót jövendölnek a királynak; szólj, kérlek, te is úgy, mint azok közül egy, és jövendölj jót. 13Akkor monda Mikeás: Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, a mit az én Istenem #4 Móz. 22,38. 24,13. nékem mondánd!
Mikeás vereséget jósol
14Mikor azért a király elé jutott, akkor monda a király néki: Mikeás! elmenjünk-é Rámóth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjam? És monda: Menjetek el, és jó szerencsétek leszen, kezetekbe adattatnak azok. 15És monda a király néki: Hányszor esküdtesselek meg téged, hogy az igaznál egyebet ne mondj nékem az Úr nevében? 16Akkor monda: Látám az egész Izráelt elszéledve a hegyeken, mint a juhokat, melyeknek pásztoruk nincsen. És azt mondá az Úr: Nincsen ezeknek urok. Térjen meg kiki az ő házához békességben. 17És monda az Izráel királya Jósafátnak: Nemde nem megmondottam-é, hogy nem fog nékem jót #vers 7. jövendölni, hanem rosszat? 18Ismét monda: Halljátok meg azért az Úr szavát. Látám az Urat ülni az #Dán. 7,10. ő királyiszékében, és az egész mennyei sereget jobb és balkeze felől mellette állani. 19És monda az Úr: Kicsoda #1 Kir. 22,20. csalja meg Akhábot, az Izráel királyát, hogy felmenjen és elveszszen Rámóth Gileádban? És ki egyet, ki mást szóla. 20Akkor eljöve egy #1 Kir. 22,21. lélek, a ki megállván az Úr előtt, monda: Én akarom megcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Mimódon? 21És felele: Kimegyek és leszek hazug lélek az ő összes prófétái szájában. Monda azért: Csald meg és győzd meg, menj ki és cselekedjél úgy. 22Ímé azért most az Úr adta a hazugságnak lelkét #vers 10.11. Ésa. 19,14. ezen te prófétáid szájába, és az Úr szólott veszedelmes dolgot ellened. 23Akkor oda lépett Sédékiás, #vers 10. Ján. 18,22. a Kénaána fia, s arczul csapá Mikeást, és monda: Melyik úton távozott el az Úrnak lelke tőlem, hogy csak néked szólana? 24Felele Mikeás: Ímé meglátod magad azon a napon, a mikor egyik kamarából a másik kamarába #1 Kir. 22,25. mégy, hogy elrejtőzhessél. 25Akkor monda az Izráel királya: Fogjátok meg Mikeást, és vigyétek Amonhoz, a város fejedelméhez, és Joáshoz, a király fiához. 26És mondjátok: Ezt mondja a király: Vessétek őt a tömlöczbe, s tápláljátok őt a nyomorúság kenyerével és a nyomorúság vizével, #1 Kir. 22,27. míg békességgel megjövök. 27És monda Mikeás: Ha békével térsz vissza, #vers 16. 5 Móz. 18,21.22. akkor nem az Úr szólott én általam. Ismét monda: Halljátok meg minden népek!
Akháb veszedelme
28És felvonult az Izráel királya és Jósafát a Júda királya Rámóth Gileád ellen. 29És monda az Izráel királya Jósafátnak: Ruhámat megváltoztatom, és úgy megyek a viadalra; te pedig öltözzél fel ruhádba. És megváltoztatá az Izráel királya az ő ruháját, és menének viadalra. 30Siria királya pedig meghagyta vala az ő szekerei fejedelmeinek, mondván: Ne harczoljatok se kicsiny, se nagy ellen, hanem csak az Izráel királya ellen. 31És a mikor meglátták a szekerek fejedelmei Jósafátot, mondának: Ez az Izráel királya! És körülfogták őt, hogy legyőzzék. Akkor felkiálta Jósafát, és az Úr #1 Kir. 22,32.33. megsegéllé őt, és az Isten azokat elfordítá tőle; 32Mert mikor látták a szekerek fejedelmei, hogy nem az Izráel királya, ott hagyták. 33Egy férfi pedig kifeszíté kézívét csak úgy találomra, és találá az Izráel királyát a pánczél és a kapocs között. És ő monda az ő kocsisának: Fordulj meg, és vígy ki engem a #1 Kir. 22,34.37.38. táborból, mert megsebesültem. 34És az ütközet mind erősebb lett azon a napon, és az Izráel királya az ő szekerében állott a Siriabeliek ellen estvéig, és naplementekor meghala.
Currently Selected:
2 Krónika 18: HUNK
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Public Domain
