San Marcos 8

Rqué Jesús se chá caꞌa̱nj míj (4,000) snóꞌo a

1Nij güii yoꞌ me se va̱j uún ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱ ga̱ Jesús, ne̱ nuviꞌ se chá rihaan nij yuvii̱, ga̱a ne̱ canacúún Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ a:

2―Nuu ꞌe̱e̱ raj man nij yuvii̱ cheꞌé se síj vaꞌnu̱j güii vaj nij yuvii̱ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ taj va̱j se chá rihaan nij yuvii̱ cuano̱ a̱ maꞌ. 3Ne̱ sese naꞌne̱j ꞌu̱nj chrej man nij yuvii̱ cuano̱ quina̱nꞌ nij soꞌ ga̱a naꞌaan rque nij soꞌ, ne̱ ru̱j rmi̱ꞌ nij soꞌ rá chrej, ne̱ dan me se taꞌa̱j nij soꞌ me síí ya̱nj rej ga̱nꞌ ndoꞌo na̱nj ado̱nj ―taj Jesús a.

4Ga̱a ne̱ cataj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rihaan soꞌ a:

―Tza̱j ne̱ rej tacaan u̱u̱n me nihánj, ne̱ se̱ quiriꞌ níꞌ rachrúún rej nihánj rque̱ níꞌ cha̱ nij yuvii̱ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ a.

5Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús man nij soꞌ a:

―Me daj rachrúún vaa rihaan soj ga̱ ―taj soꞌ a.

―Chi̱j gue̱e̱ rachrúún vaa rihaan núj na̱nj á ―taj nij soꞌ a.

6Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ Jesús suun rihaan nij yuvii̱ se vaa caꞌa̱nj ca̱yáán nij yuvii̱ rihaan yoꞌóó a. Ga̱a ne̱ nica̱j soꞌ chi̱j nij rachrúún, ne̱ cataj soꞌ guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé rachrúún a. Ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún yoꞌ, ne̱ caxríj soꞌ ston nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ ta̱cuachén nij soꞌ rihaan nij yuvii̱, ne̱ da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ a. 7Ne̱ vaa do̱j xcuaj leꞌe̱j rihaan nij soꞌ uún, ne̱ cataj Jesús guun niꞌya̱j níꞌ rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij xcuaj leꞌe̱j, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ se vaa ta̱cuachén nij soꞌ nee̱ xcuaj leꞌe̱j rihaan nij yuvii̱ uún a. 8Ga̱a ne̱ chá cunuda̱nj nij yuvii̱, ne̱ nda̱a caraa rque nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ nii se vaa quináj tuꞌva nij yuvii̱, ne̱ caraa chi̱j ya̱ scaa a. 9Dan me se cunuda̱nj nij soꞌ chá, ne̱ quisíj nda̱a caꞌa̱nj míj yuvii̱ chá na̱nj ado̱nj.

Ga̱a ne̱ naꞌnéé Jesús chrej man nij yuvii̱, 10ga̱a ne̱ nu̱ꞌ cavii Jesús ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rá rihoo chéé rihaan na, ne̱ caꞌanj nij soꞌ rej cuꞌna̱j Dalmanuta a.

Cachíín nij síí fariseo se vaa quiꞌya̱j Jesús ꞌo̱ suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n nij soꞌ a

11Dan me se curiha̱nj do̱j nij síí fariseo, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij soꞌ aꞌmii anó tuviꞌ nij soꞌ ga̱ Jesús, ne̱ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Jesús se vaa ra̱cuíj Yaꞌanj man Jesús, ne̱ quiꞌya̱j Jesús ꞌo̱ suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n nij soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ rá nij soꞌ se vaa síí caꞌnéé ya̱ Yaꞌanj me Jesús, rá nij soꞌ a. 12Ga̱a ne̱ nucua̱j ndoꞌo caráchej Jesús, ne̱ cataj soꞌ a:

―Me cheꞌé me rá nij síí ma̱n ya̱j qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n nij soꞌ ga̱. Daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o cheꞌé soj si̱j ma̱n ya̱j a̱ maꞌ ―taj Jesús a.

13Ga̱a ne̱ tanáj Jesús man nij soꞌ, ga̱a ne̱ cavii uún soꞌ rque rihoo chéé rihaan na, ne̱ caꞌanj soꞌ rej xco̱ na laguaná a.

Ne caꞌve̱j rá Jesús cuno̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ stucua̱nj nij síí fariseo do̱ꞌ, stucua̱nj síí cuꞌna̱j Herodes do̱ꞌ a

14Dan me se niꞌyón nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús ni̱caj nij soꞌ rachrúún cha̱ nij soꞌ, ne̱ vaa o̱rúnꞌ gue̱e̱ rachrúún rá rihoo va̱j ga̱ nij soꞌ a. 15Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ Jesús suun rihaan nij soꞌ a:

―Tu̱mé soj man soj se̱ gaa na̱nj quira̱nꞌ soj sayuun, quiꞌya̱j se‑le̱vadura nij síí fariseo do̱ꞌ, se‑le̱vadura Herodes do̱ꞌ á ―taj Jesús a.

16Nuchruj ra̱a̱ ndoꞌo nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús cheꞌé nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ a:

―Cheꞌé se taj rachrúún nica̱j níꞌ, ne̱ cheꞌé dan aꞌmii soꞌ cheꞌé levadura se ꞌyaj naraa nana̱ rque rachrúún na̱nj ado̱nj ―taj nij soꞌ a.

17A̱j neꞌen Jesús da̱j uun nimán nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ a:

―Me cheꞌé nanó ndoꞌo rá soj se vaa taj rachrúún rihaan soj ga̱. Me cheꞌé ataa xca̱j soj cuentá ga̱. ꞌO̱ se vaa nichra̱j ndoꞌo nimán soj na̱nj ado̱nj. 18ꞌO̱ se vaa rlij rihaan soj, tza̱j ne̱ ne niꞌya̱j soj a̱ maꞌ. Vaa xréé soj, tza̱j ne̱ ne uno soj a̱ maꞌ. Ne̱ ne nuû rá soj 19ga̱a vaa ꞌu̱nꞌ gue̱e̱ rachrúún cuxraꞌ taꞌa̱j ꞌu̱nj tza̱j ne̱ quisíj chá cunu̱ꞌ ꞌu̱nꞌ míj snóꞌo, quiꞌyáj a. Ne̱ me daj scaa se chá quináj tuꞌva yuvii̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ soj, rá soj ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man nij soꞌ a.

Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:

―Chuvi̱j a ―taj nij soꞌ a.

20Ga̱a ne̱ cataj uún Jesús a:

―Ne̱ ne nuû rá soj ga̱a vaa da̱j ꞌó chi̱j gue̱e̱ rachrúún cuxraꞌ taꞌa̱j ꞌu̱nj tza̱j ne̱ quisíj chá cunu̱ꞌ caꞌa̱nj míj yuvii̱, quiꞌyáj a. Ne̱ me daj scaa se chá quináj tuꞌva yuvii̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ soj, rá soj ga̱ ―taj Jesús xnáꞌanj uún soꞌ man nij soꞌ a.

Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:

―Chi̱j a ―taj nij soꞌ a.

21Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:

―Me cheꞌé me ataa xca̱j soj cuentá ga̱ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.

Naxraꞌ rihaan ꞌo̱ síí tuchri̱i, quiꞌyaj Jesús a

22Ga̱a ne̱ catúj Jesús ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rá chumanꞌ Betsaida a. Ga̱a ne̱ nica̱j yuvii̱ ꞌo̱ síí tuchri̱i caꞌnaꞌ nij yuvii̱ rihaan Jesús, ne̱ rquee̱ nij soꞌ man Jesús se vaa cuta̱ꞌ Jesús raꞌa soꞌ raa̱ síí tuchri̱i cheꞌé rej naxra̱ꞌ rihaan soꞌ a. 23Ga̱a ne̱ taꞌaa Jesús raꞌa síí tuchri̱i yoꞌ, ne̱ curiha̱nj soꞌ rej tuꞌva chumanꞌ ga̱ síí tuchri̱i, ne̱ quirii talúj Jesús rlij rihaan síí tuchri̱i yoꞌ, ne̱ cutaꞌ raꞌa Jesús xráá soꞌ, ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús man soꞌ a:

―Ruviꞌ rihaan so̱ꞌ naꞌ ―taj Jesús a.

24Ga̱a ne̱ niꞌya̱j síí tuchri̱i yoꞌ do̱j, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:

―Neꞌén ꞌu̱nj nij snóꞌo, ne̱ ase vaa chruun vaa nij soꞌ, tza̱j ne̱ chéé nij soꞌ niꞌya̱j ꞌu̱nj na̱nj asânj ―taj soꞌ a.

25Ga̱a ne̱ cutaꞌ raꞌa uún Jesús rihaan síí tuchri̱i yoꞌ, ga̱a ne̱ niꞌya̱j niꞌya̱j síí tuchri̱i, ne̱ dan me se nahuun sa̱ꞌ nu̱ꞌ rlij rihaan soꞌ, ne̱ curuviꞌ sa̱ꞌ cunuda̱nj rasu̱u̱n niꞌya̱j soꞌ na̱nj ado̱nj. 26Ga̱a ne̱ caꞌnéé Jesús man soꞌ quina̱nꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:

―A̱ doj se̱ catúj so̱ꞌ rá chumanꞌ nihánj, ne̱ se̱ cataj so̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ nihánj da̱j quiꞌyáj cheꞌé so̱ꞌ maꞌ ―taj Jesús a.

Cataj xnaꞌanj Pedró me síí me Jesús a

27Ga̱a ne̱ curiha̱nj Jesús ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ chumanꞌ Betsaida yoꞌ, ne̱ caꞌanj nij soꞌ nij chumanꞌ raꞌa̱ noco̱ꞌ man chumanꞌ cuꞌna̱j Cesarea de Filipo a.

Dan me se va̱j nij soꞌ, ne̱ xnáꞌanj Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:

―Me síí mé ꞌu̱nj, taj nij yuvii̱ ga̱ ―taj Jesús a.

28Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ a:

―Vaa síí taj se vaa Juan Síí Cutaꞌ Ne man yuvii̱ mé so̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ vaa síí taj uún se vaa Elías síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá me so̱ꞌ chugua̱nj. Ne̱ vaa síí taj uún se vaa ꞌó síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá me so̱ꞌ a ―cataj nij soꞌ a.

29Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:

―Me síí mé ꞌu̱nj, rá maꞌa̱n soj ga̱ ―taj Jesús a.

Ga̱a ne̱ cataj Pedró a:

―Síí Caꞌnéé Yaꞌanj Ti̱nanii man Yuvii̱ rihaan Sayuun mé so̱ꞌ chugua̱nj ―taj soꞌ a.

30Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj Jesús rihaan nij soꞌ se vaa a̱ doj se̱ nataꞌ nij soꞌ rihaan a̱ ꞌó yuvii̱ me síí me soꞌ, taj soꞌ a.

Cataj xnaꞌanj Jesús se vaa cavi̱ꞌ soꞌ ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a

31Ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ Jesús tucuꞌyón soꞌ man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ se vaa vaa cheꞌé quira̱nꞌ ndoꞌo soꞌ Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ sayuun a. Nachri̱ꞌ nij síí uun chij do̱ꞌ, nij xrej ata̱ suun noco̱o do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, ni̱ꞌyaj nij soꞌ man soꞌ, ne̱ ticavi̱ꞌ nii man soꞌ a. Ne̱ cache̱n vaꞌnu̱j güii, ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, cataj soꞌ a. 32Nica̱ ndoꞌo nataꞌ soꞌ nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ quirii yaníj Pedró man Jesús, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ cataj soꞌ se vaa ne nó xcúún Jesús caꞌmi̱i̱ Jesús nana̱ vaa da̱nj maꞌ. 33Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, ne̱ niꞌya̱j soꞌ man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ nucua̱j caꞌmii soꞌ rihaan Pedró a:

―Naxu̱u̱n so̱ꞌ mán so̱ꞌ rihanj á. ꞌO̱ se ase tuꞌva Síí Chre̱e roꞌ, da̱nj tuꞌvá so̱ꞌ asânj. Da̱nj tuꞌvá so̱ꞌ, cheꞌé se ne acaj so̱ꞌ cuentá da̱j me rá Yaꞌanj ado̱nj. Ma̱an se ina̱nj acaj so̱ꞌ cuentá da̱j me rá yuvii̱ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús a.

34Ga̱a ne̱ canacúún Jesús man nij yuvii̱ caꞌna̱ꞌ nij yuvii̱ rej nicu̱nꞌ soꞌ ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:

―Sese me rá ꞌo̱ soꞌ canoco̱ꞌ soꞌ manj, ne̱ se̱ guun rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ se vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. Caꞌve̱e se quira̱nꞌ uxrá soꞌ sayuun do̱ꞌ, caꞌve̱e se nda̱a cachro̱n nii man soꞌ rihaan rcutze̱ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ canoco̱ꞌ xraan soꞌ manj ado̱nj. 35ꞌO̱ se sese vaa ꞌo̱ síí me rá ti̱nanii man maꞌa̱n rihaan sayuun, ne̱ vaa güii, ne̱ ꞌo̱ cavi̱ꞌ nimán soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese cavi̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ cheꞌé se vaa me soꞌ síí noco̱ꞌ manj do̱ꞌ, cheꞌé se nataꞌ soꞌ snana̱j nana̱ sa̱ꞌ do̱ꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ado̱nj. 36Ne̱ a̱ me se quiri̱ꞌ ꞌo̱ soꞌ sese quiꞌya̱j canaán soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ne̱ caꞌa̱nj niꞌya̱ nimán maꞌa̱n soꞌ, rá soj ga̱. 37Me se caꞌve̱e rque̱ ꞌo̱ soꞌ man Yaꞌanj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, rá soj ga̱.

38’Dan me se xa̱ꞌ síí uun naꞌa̱j niꞌya̱j manj ga̱ snana̱j ga̱a yáán soꞌ scaꞌnúj nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ se vaa síí ne nocoꞌ man Yaꞌanj do̱ꞌ, síí ꞌyaj se chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, me nij soꞌ roꞌ, vaa güii gu̱un naꞌa̱j ꞌu̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soꞌ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj a. Ne̱ güii caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj me se niꞌndaj ya̱ sa̱ꞌ veꞌé gu̱un chij ꞌu̱nj da̱j se vaa uun chij Réé ꞌu̱nj Yaꞌanj, ne̱ caꞌna̱ꞌ nij se‑mo̱zó Yaꞌanj síí gue̱e̱ ga̱ ꞌu̱nj, ado̱nj ―taj Jesús a.

Currently Selected:

San Marcos 8: trc

Highlight

Copy