Mataibo 13

Suxi aagai ïmo maaxidaragai ñoki aagaitai ibhïadï odami

1Dai aidï tasïrï busai go Suxi abhiadïrï go kiiyañdïrï xako gamaatadai ïgai aatagi dai maigobai go gïï sudagi abhana daiba. 2Dïï gia kïïga mui odami gïn ïmpagi ami ïpï dai maiti gï bhaigakana xi kïïga gamaakadagi aatagi mos ïï muidukatai odami. Dai kaxkïdï ïmo barkoana tïsai go Suxi dai ami daiba dai gamaa ñoki. Dai go odami ami sudagi ugidana gukatadai.

3Daidi Suxi maa mui maaxidaragai aatagi. Dukami, potïtïdai ïgai sai,

—Ïmo imidagai ïmo kïïrhi busai kiidïañdïrï daidi gaïsi agai. 4Dai ka ïsaitai ïgai saidi jaa ïxtokai boi ugidana surhi dai dada ujurugi dai ugiuju. 5-6Dai jaa ïxtokai surhi xako mai kobokami kaatï dïbïraga. Xako aitiga tudu. Dai oton bubuakai go ïxtokai mai kobokakatai go dïbïrai. Dïï gia otoma gï tobhipa tasaikïdï mai xii biakatai gobai taatakadï. 7Dai jaa ïxtokai basoi sïïxidakami saagida surhi dai gïï go basoi dai mai dagito xi gïrhiagi ïxikami. 8Dai jaa ïxtokai gia kïïgadukami dïbïriïrï surhi dai ïgai gia kïïga gïï dai kïïga ibhaidaga. Go kïïgadukami dïbïriïrï gia gï bañidi gokobhai dan bhaibuxtama kaidï ïmo kaidïañdïrï xiïpï baikobhai xiïpï asta ïmo ciento kaidï ïmo kaidïañdïrï— itïtïdai Suxi go odami. 9—Gïn tïgito abïr kaïka ixtumaxi gïn aagidi aanï tudu— itïtïdai.

Suxi aagidi mamaatïrdamigadï ix tuixi maaxidaragaikïdï aagidi ïgai ñoki go óídakami

10Daidi go mamaatïrdami potïtïdai Suxi aidï,

—¿Ix tuixi maaxidaragai aatagikïdï gamamaakai aapi aatagi go odami?— itïtïdai.

11Daidi Suxi potïtïdai,

—Gin aaduñi, ïkioma mai tipukatadai xorai maatïkatadai ix dukatai gaatabuayi Diuxi gatïanïitai ïgai. Dai xibi kaxi gïn maa Diuxi oigaragai sai aapimï gia maatïkana ix dukatai aatabuayi ïgai. Dïï gia go gaa óídakami mai maatï ix dukatai aatabuayi Diuxi. 12Gïn aagidamu aanï ix maaxi gobai tudu. Daiñi, Diuxi bamioma soiñamu xorai ïïgida kaïkagi gin ñoki sai bamioma maatïkana ïgai ixtumaxi ïr buaboi. Dïï gia odami ix makïdï mai ïïgida kaïkagi gin ñoki, ïgai gia Diuxi bhaiyoma asta popoidamu ix makïdï kaxi maatïkatadai ïgai. Mai abhana bimu gobai tudu.

13Mai buaboitudai go odami tudu dai kaxkïdï maaxidaragaikïdï aatagidiña aanï. Arhiï kapaka iibhïadï kaxkïdï. Naana maaxi nïidiña ïgai ixtumaxi tïtïgidiña aanï dïï mos mai maatï nïidiña ïgai. Dai mui kaïkana ïgai gin ñoki ïpï dïï mai kïïga maatï kaïkana. Ka arhiï kapaka iibhïadï kaxkïdï— itïtïdai.

14—Ka podukai oja go Isaiaskaru ïïki tudu aagaitai idi óídakami. Ïgai ikaiti sai,

Tomaxi go odami naana maaxi nïijadagi ixtumaxi ïr buaboi bïïxkïrï mai maatï nïijadamu.

Dai tomaxi naana maaxi kaïkagi ixtumaxi ïr buaboi ïpï bïïxkïrï mai maatï kaïkamu.

15 Sïïrhikïdï kapaka iibhïadï idi odami kaxkïdï.

Kuukupidi ïgai naanakadï maiti gin kaïka ïrhiditai tudu.

Dai iñapidi ïgai bupuidï ïpï mai kïïga nïida ïrhiditai ixtumaxi buayi aanï.

Ix mai pomaaxkamudai ïgai aidï gia maatï kaïkamudai ïgai gin ñoki.

Dai maatï nïijadamudai ix tuma buayi aanï ïpï.

Aidï gia gin buaboitudamudai ïgai dai aanï kïïgakïrï bubaidamudai.

podukai oja go Isaias ïïki tudu— itïtïdai Suxi.

16—Gin aaduñi, sïïrhikïdï ïr ïmo bhai ïrhiaragai aapimï gïn bïïtarï sai bia aapimï oigaragai ix maatï nïijadagi ixtumaxi ïr buaboi dai kaïkagi ïpï. 17Aanï aagai tudu saidi ïïki go ñiñokituldiadami Diuxi ïmadï jaa óídakami kïï tutiakami nïida ïrhiditadai ixtumaxi nïidi aapimï xibi gin ïmadï darakatai aapimï. Dïï gia mai nïidi ïgai. Dai kaïka ïrhidiña ïgai ixtumaxi aapimï kaïkana ïpï. Dïï mai kaï ïgai ïpï— itïtïdai.

Suxi aagidi mamaatïrdamigadï ix tïiya ïrhidi go maaxidaragai aagaitai go ïsadami

18Dai oi Suxi aatagidï daidi potïtïdai ïgai go mamaatïrdamigadï,

—Gïn aagidamu aanï ix tïiya ïrhidi go maaxidaragai ñoki aagaitai go ïsadami— itïtïdai. 19—Go ïxtokai ïr ïmo maaxidaragai dukai go bhai ïrhiaragai aatagi bïïtarï ix makïdï gïr maatïturhi ix maaxi aatabuayi Diuxi gatïanïitai ïgai. Dai go ïxtokai ix makïdï boi ugidïrï surhi ïr ïpïan dukami odami ix makïdï kïïga kaïkana go ñoki dïï go diabora maigobai dadasaiña go ñoki ibhïgadïañdïrï sai maiti ibuadana soiñi—.

20—Dai ix makïdï surhi xako aitiga ïr ïpïan dukami go odami ix makïdï bïïxi bhai ïrhiarakïdï kaïkana Diuxi ñokidï 21dïï mai xii gubuakana ïgai buaboidaradï. Mosïka lachi buaboitudaiña ïgai dai gokiïrï soi buididiña jaa nïiditai ix ka buaboitu ïgai gin ñoki dai kaxkïdï otoma daadagitoiña ïgai buaboidaradï—.

22—Dai go ïxtokai ix makïdï basoi sïïxidakami saagida surhi ïr ïpïan dukami go odami ix makïdï kaïkana Diuxi ñokidï dïï mos apia maaxi óídaga dai buaboidaradï mai kabakaturïiña. Kabami buamï gïn ïrhidi ïgai gaagaitai tuminxi dai gaagaitai bhai ïrhiaradï ixtumaxiïrï oidaga tami idi oidigi daama. Dai kaxkïdï ïgai bïïtarï ka maiti ibuayi soiñi go ñoki ïpï ix makïdï kaïkana ïgai—.

23—Dïï gia ix makïdï kïïgadukami dïbïriïrï surhi ïgai gia ïpïan dukami odami ix makïdï kïïgadu iibhïadï dai maatï kaïkana Diuxi ñokidï dai kïïga ïïgida kaïkana. Ïgai abhana gia kïïga aatabuayi Diuxi dai ibuayi naana maaxi kïkïïgadukami ïgaikïdï. Mos apia buaboitudai ïgai kaxkïdï. Ïpïan dukami ïgai go ïxtokai kaidï ix makïdï ïmo kaidïañdïrï gï bañidi gokobhai dan bhaibuxtama xiïpï baikobhai xiïpï asta ïmo ciento kaidï ïmo kaidïañdïrï— itïtïdai Suxi go mamaatïrdamigadï.

Suxi aagai ïmo maaxidaragai aatagi aagaitai go basoi ix makïdï tïrhigi saagida busai dai tïrhigi maaxi dïï maiti ïr tïrhigi

24Daidi potïtïdai Suxi go mamaatïrdamigadï,

—Xïxkadï gatïanïdagi Diuxi gobai ïr ïpïan dukami ïmo kïïrhi ix makïdï ïi tïrhigi dïbïragadïrï. Kïïgadukatadai go tïrhigi ix makïdï gaïi ïgai 25dïï gia ïmo imidagai tukarï kokosotadai óídakami sai ami dibia ïmo buidïrï kaatïkamigadï dai ami go tïrhigi saagida ïi basoi ïpïamaaxkami tïrhigi. Ami surhi ïgai dai dïgabuna iji.

26Daidi gokiïrï gïï go tïrhigi daidi ka mumurdaga daidi máí go ïsadami sai ami guka ïpï go basoi. 27Daidi pipioñigadï go ïsadami mïï aagidi daidi potïtïdai,

—Gïr amu, kïï maatï aatïmï sai kïïgadukami tïrhigi ïi aapi. ¿Dukatai ami saagida bubuaka go basoi tudu?— itïtïdai.

28Daidi go amudï potïtïdai,

—Ïmo gin bui kaatïkami bhobai saagida surhi ïrhi aanï— itïtïdai.

Daidi go pipioñi potïtïdai,

—¿Ipïrhidi pïxi sai mïï basopikagi aatïmï go ïxikami?— itïtïdai.

29—Cho, mai kia— itïtïdai go amu. —Bainkuma antaada aapimï go tïrhigi ïpï— itïtïdai. 30—Dagitobïrai bhaiyoma sai saagida gïrhiagi gobai asta xïxkadï aiyagi yoobaragai. Dai aidï gia gï agadamu xi ïpïgioma boponagi aapimï go basoi dai mïidagi gobai. Dai gokiïrï gï agadamu xi boponagi go tïrhigi dai gin trojogana bhai tuajidagi— itïtïdai go ïsadami go pipioñigadï.

Pomaaxi tudu xaako gatïanïi Diuxi— itïtïdai Suxi.

Suxi aagai ix dukatai maaxi xïïxkadï gatïanïi Diuxi daidi ikaiti sai ïpïamaaxi gobai ïmo arhi ïxtokai ix makïdï mostasa tïgidu dai ix makïdï ïi ïmo kïïrhi ïxikamigadïana

31Daidi Suxi aagai ïmo maaxidaragai aatagi daidi potïtïdai ïgai go odami,

—Gïn aagidamu aanï ix dukatai aatabuayi Diuxi gatïanïitai ïgai. Daiñi, xïïxkadï gatïanïdagi Diuxi, gobai ïpïan ibuayi ïmo uxi kaidï kïïga arhidukami ix makïdï ïsadagi ïmo kïïrhi dïbïradïana. 32Dai tomaxi ïr go arhidukïdioma kaidï ix makïdï oidaga oidigi daama bïïxkïrï busai gobai dai kïïga gïï dai ïmo gïdukami uxi gï naato. Dai gokiïrï asta kosataiña ujurugi ami maamaradïana ka gïrakai gobai. Pomaaxi gïrai aaduindadï Diuxi xïïxkadï gatïanïdagi ïgai tudu. Arhiduka maaxi tukamïrï dai gokiïrï kïï gïdukami gïrai gobai— itïtïdai.

33Dai aagidi ïgai ïpï ïmai maaxidaragai aatagi daidi potïtïdai,

—Ïpïpï gïn aagidamu aanï ix dukatai maaxi Diuxi aaduindadï xïïxkadï gatïanïdagi ïgai. Xïïxkadï gatïanïdagi Diuxi, gobai ïpïan buayi xïxkadï ïmo oki bïnaidagi kopodatudakarui parï gokobhai litro tuiyi tïrhigi. Dai tomaxi go kopodatudakarui ka mai maaxkagi gï bïïnakai go tuiyi bïïxkïrï gokiïrï gïrai gobai dai bïïxi saagida bapakïi gobai go tuiyi dai kopodatudai gobai. Dai pomaaxi Diuxi aaduindadï ïpï gatïanïtai ïgai odami saagida. Tukamïrï mai xii gïdukami ixtumaxi maaxi dïï gia gokiïrï kïïga gïdukami gïrhitudai gobai— itïtïdai.

34Go ïïgi maaxidaragaikïdï aagidiña Suxi aatagi go odami otosadïkatai ïgai Diuxi tudu. 35Podukai idui ïgai ix duakatai oja ïmo ñokituldiadamigadï Diuxi ïïki. Ïkiaxdïrï oja ïgai ix kaitiada agai Diuxi otosadï tudu. Daidi Diuxi ojadï ikaiti,

—Maaxidaragai aatagikïdï gatïtïïgiadamu aanï ñoki go odami.

Dai gatïïtïgiadamu aanï ixtumaxi ix makïdï tomarhi ïmo imidagai mai maatïkana ïgai aidï abhiadïrï xi kïkiba oidigi—.

Suxi aagai ix tïiya ïrhidi go aatagi aagaitai go basoi ix makïdï ïpïamaaxi tïrhigi

36Dai bhodïrï diosagi Suxi go odami dai baa ïmo kiiyïrï ix makïdï no miadïrï kïakatadai. Dai go mamaatïrdamigadï bapai ïpï daidi potïtïdai,

—Gïr aagidañi ix tïiya ïrhidi go maaxidaragai aatagi ix makïdï gïr aagidi aapi aagaitai go basoi ix makïdï gï ïi dai tïrhigi maaxi— itïtïdai.

37Daidi Suxi potïtïdai,

—Aanï ix makïdï ïr otosadï Diuxi dai ïmo kïïrhi busai, aanï ïr go ïsadami. 38Dai go dïbïrai xako gï ïi go basoi gobai ïr go oidigi. Go kïïgadukïdï ïxtokai ïr maamaradï Diuxi ix makïdï tïanïi ïgai. Dai go basoi ix makïdï tïrhigi maaxi ïr go diabora maamaradï. 39Ix makïdï ïi go basoi gobai ïr go diabora. Dai go yoobaragai gobai aagadankaiti xïïxkadï ugiti agai oidigi. Dai go pipioñi ix makïdï gayoba agai ïr tïtïañikarudï Diuxi— itïtïdai.

40—Daiñi— itïtïdai. —Po gï duña agai tudu karhioga ugiti agaitai oidigi ix dukai gï ïmpaidi go basoi dai gï mïi gobai. 41Amaxi aanï ix makïdï ïr otosadï Diuxi dai ïmo kïïrhi busai, aanï otosamu gin tïtïañikaruga bïïxi aipakoga xako ukami gatïanïi aanï dai abhiadïrï ïmapidamu ïgai bïïxkatai go odami ix makïdï ïr soimaaxi ibuadami dai ix makïdï gabapaidi jaa sai soimaaxi ibuadana ïpï. 42Ïmpaidamu ïgai dai maigobai bubiadamu abhiadïrï xako gatïanïi aanï dai surhigimu ïgai ïmo daxdakaruïrï xako kabami mïjïi táí. Ami susunïdamu ïgai dai kïrïndamu ïgai taatamudï mos ïï kabami soimaaxi taatamaitai. 43Aidï gia kïïga maaxkamu ix makïdï kïïga buañixi ibhïadï ka mai ami saagida darakatai go soimaaxi ibuadami. Kïïga kudadan dukai iduñimu ïgai ami xako gatïanïi Ogadï. Bhaiton ïpïan dukai kukudada agai ïgai go tasai tudu. Kïïga maaxkamu sai ïgai ïr go buañixi iibhïdakami tudu. Kïïga abïr gïn tïgito kaïka gobai ix makïdï gïn aagidi aanï tudu— itïtïdai Suxi go mamaatïrdamigadï.

Suxi aagai goka maaxidaragai aagaitai tuminxi yaasapikami dai aarhi ojodai kabami namïakami

44Dai Suxi potïtïdai go odami ïpï sai,

—Xïïxkadï gatïanïdagi Diuxi gobai kïïga bhai ïrhiaraga dai kïïga namïga. Ïpïan dukami gobai xïïxkadï ïmo kïïrhi tïïgiagi kïïga mui tuminxi yaasapikami no xibhïkai ïmo dïbïriana. Otoma yaasai ïgai go tuminxi ïpamu sai mai tïïgana jaa dai bhodïrï bïïxi bhai ïrhiarakïdï gaagarai ïgai xïïxi bia buxtuidadï dai ïgai tuminxikïdï mïï saapïdai ïgai go oidigi xako kaatï go yaasapikami tuminxi— itïtïdai.

45—Dai gïn aagidamu aanï ïpï ïmai ñoki sai maatïkana aapimï xïï bhai ïrhiaraga xïïxkadï gatïanïdagi Diuxi. Ïpïan dukami gobai ïmo kïïrhi ix makïdï biaka ïrhiditadai ïmo arhi odai kabami namïakami ix makïdï perla tïgidu dai gaagai ïgai xorai gaagarai. 46Dai ka tïïgakai ïgai ïmo perla kïïga kabami namïakami sai otoma jii ïgai dai gagara buxtuidadï dai namïgadïkïdï sabïrhi go perla mos ïï kabami biaka ïrhiditai ïgai— itïtïdai.

Suxi aagai ïmo aatagi aagaitai ïmo rede buikaru batopa

47Daidi ikaiti Suxi ïpï sai,

—Xïïxkadï gatïanïda agai Diuxi gobai ïr ïpïan dukami xïïxkadï ïmo bubiadami batopa sudagiïrï daitudagi redigadï. Naana maaxi batopa buyiña ïgai tudu. 48Dai xuduku ka sudakagi go rede sai busaidiña ïgai go sudagi ugidïrï. Dai ka ami daibakai sai bubaidi ïgai go kïkïïgadukïdï batopa dai bhai tuayi. Dai go batopa ix makïdï maiti ïr soiñikagi maigobai surhigai ïgai— itïtïdai.

49—Pomaaxika agai xïïxkadï ugitiagi oidigi tudu. Aidïpïrï Diuxi tïtïañikarudï dadimu dai ïkobai bubaidimu go odami soimaaxi ibuadami. Bubaidimu ïgai saagidañdïrï go odami ix makïdï buañixi ibhïadï tudu 50dai go gïï oroñiïrï surhigimu ïgai xakoga kabami mïjïi táí. Ami susuanïda agai ïgai dai kïkïrïnda agai taatamudï soimaaxi taatamaitai— itïtïdai.

51Daidi Suxi potïtïdai go odami,

—¿Maatï mïx kaï bïïxi gobai ix makïdï gïn aagidi aanï?— itïtïdai.

—Ïjï— ikaiti go odami.

52Daidi Suxi potïtïdai,

—Aidï gia bïïxkatai ix makïdï ïr ojadami go ïkidadï sïïrhikami dai ka mamaatïrïi xibi go utudui ñoki aagaitai ix dukatai gatïanïi Diuxi, ïgai gï agai sai gatïtïïgiadagi ñoki aagaitai bïïxi ixtumaxi máí ïgai. Aagaitai ixtumaxi ïr buaboi tudu. Gï agai sai gatïtïïgiada ïgai ixtumaxi ïr buaboi aagaitai go ïïkidadï sïïrhikami dai aagaitai go utudui sïïrhikami ïpï tudu. Bïïxi gobai ïr namïakami ñoki kaxkïdï. Dai go naana maaxi namïakami ñoki ïr ïpïan dukami naana maaxi ixtumaxi namïakami ix makïdï biakagi ïmo oidakami kiidïrï. Ïpïan dukami gobai xïïxkadï ïmo oidakami bubiadagi go naana maaxi namïakami ix makïdï bia ïgai dai tïgidiña ïgai jaa sai nïidiña. Ipïrhidiña ïgai ix nïijada ïgai bïïxi go naana maaxi namïakami tudu mai xudu xi ïr ïkidadï ixtumaxi namïakami ix utudukagi ïpï. Dai pomaaxi go ñoki namïakami ïpï. Gï agai xi tïtïïgiadagi gobai xi ïr utudukami ñoki xi ïr ïkidadï ïpï— itïtïdai Suxi.

Ïpamu nora go Suxi Nasaretmu xako gïrakami ïgai

53Daidi ka naato aagakai Suxi go mui maaxidaragai aatagi sai jii ïgai abhiadïrï. 54Nora ïgai gamo kiidamu xako gïrakami ïgai, dai ami gatïtïïgiditadai ïgai ñoki kiupaigadïrï go judidiu. Dai mui odami ix makïdï kaï aatagidï ka mai tïï ixdukatai gïn tïtïgitoagi dai naana kaitimi kaïkatai ix kaiti ïgai.

—¿Baadïrï bhïiyi go Suxi mos ïï saitudakami tïgibudagai?— ikaitiña go óídakami. —¿Dai baadïrï bhïiyi gobai gubukarhigai daidi ibuadana go maaxidaragai ix makïdï odami mai bhaiga xi ibuadagi ïpï?— ikaitiña. 55—¿Mai ix ïr maradï gobai go bakitadami? ¿Dai mai ix Maria tïgidu dïïdï dai susukurhidï kïkïïrhi Jakobo dai Jose dai Ximuñi dai Udaxi tïtïgidu?— ikaitiña. 56—¿Mai ix gïr saagida óídaga susukurhidï oki ïpï?— ikaitiña odami. 57Dai bhaakoi go odami Suxi buidïrï maiti ipïrhiditai ix buaboitudagi saidi ïgai ïr otosadï Diuxi.

Dai Suxi potïtïdai aidï,

—Daiñi, odami toma xako óídakami xadutudai ïmo ñokituldiadamigadï Diuxi. Mosïkaxi ïïgi kiidïrï óídakami gia mai xadutudai, ïmadï ix makïdï ïr miadïrï óídakami xako gïrakami ïgai— itïtïdai Suxi.

58Mai buaboitudai go óídakami ami xako gïrakami go Suxi tudu dai kaxkïdï mai xii mui idui Suxi maaxidaragai ami.

Currently Selected:

Mataibo 13: NTP

Highlight

Copy