Márk 14
14
A nép vezetőinek tanácskozása Jézus ellen
Mt 26,3-5; Lk 22,1-2; Jn 11,47-53
1Két nap múlva pedig húsvét volt, és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók azon tanakodtak, hogy csalárdsággal hogyan fogják meg és öljék meg őt. 2Mert azt mondták: „Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.“
Jézus megkenetése Betániában
Mt 26,6-13; Jn 12,1-8
3Mikor pedig Betániában a poklos Simon házánál volt, amint asztalhoz ült, egy asszony ment oda, akinél alabástromedény volt valódi és igen drága nárdusolajjal; és eltörve az alabástromedényt kitöltötte azt az ő fejére.
4Némelyek pedig háborogtak maguk között, és ezt mondták: „Mire való az olajnak ez a tékozlása? 5Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért és odaadni a szegényeknek.“ És zúgolódtak ellene.
6Jézus pedig ezt mondta: „Hagyjátok békén! Miért bántjátok őt? Jó dolgot cselekedett énvelem. 7Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük; de én nem leszek mindenkor veletek. 8Ő, ami tőle telt, azt tette: előre megkente az én testemet a temetésre. 9Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.“
Júdás elárulja Jézust
Mt 26,14-16; Lk 22,3-6
10Akkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy azoknak elárulja őt. 11Azok pedig, amint meghallották, örvendeztek, és ígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a jó alkalmat, hogy árulhassa őt.
Az utolsó vacsora
Mt 26,17-29; Lk 22,7-23; 1Kor 11,23-25
12A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt szokták vágni, ezt mondták neki a tanítványai: „Hova akarod, hogy elmenjünk, és elkészítsük, és megehesd a húsvéti bárányt?“
13Akkor elküldött kettőt az ő tanítványai közül, és ezt mondta nekik: „Menjetek el a városba, és ott egy ember jön veletek szembe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, 14és ahová bemegy, mondjátok a házigazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt? 15És ő mutat nektek egy nagy házat vacsorára berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk.“
16Elmentek tehát a tanítványai, és eljutottak a városba, és úgy találtak mindent, amint nekik megmondta, és elkészítették a húsvéti bárányt.
17Mikor pedig beesteledett, odament a tizenkettővel, 18és amikor leültek és ettek, ezt mondta Jézus: „Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem.“
19Ők pedig szomorkodni kezdtek, és egyenként kérdezni tőle: „Csak nem én?“ A másik is: „Csak nem én?“
20Ő pedig ezt felelte nekik: „Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt márt a tálba. 21Az Emberfia jóllehet elmegy, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lenne annak az embernek, ha meg sem született volna.“
22És mikor ettek, vette Jézus a kenyeret, és hálákat adva, megtörte, és adta nekik, ezt mondván: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem.“
23És vette a poharat, és hálákat adva, adta nekik; és ittak belőle mindnyájan, 24és ezt mondta nekik: „Ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik. 25Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, amikor mint újat iszom azt az Isten országában.“
Mindnyájan megbotránkoztok bennem
Mt 26,30-35; Lk 22,33-34
26Ezután dicséretet énekelve kimentek az Olajfák hegyére.
27Jézus pedig ezt mondta nekik: „Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva:
»Megverem a pásztort,
és elszélednek a juhok.«
28De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába.“
29Péter pedig ezt mondta neki: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem.“
30Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked: még ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer megszólalna, háromszor tagadsz meg engem.“
31Ő pedig annál inkább mondta: „Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképpen nem tagadlak meg téged.“ Hasonlóképpen szóltak a többiek is.
A Gecsemáné-kertben
Mt 26,36-46; Lk 22,39-46
32Ekkor arra a helyre mentek, amelynek Gecsemáné a neve, és ezt mondta a tanítványainak: „Üljetek le itt, amíg imádkozom.“ 33És maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, rettegni és gyötrődni kezdett, 34majd ezt mondta nekik: „Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és virrasszatok.“
35Egy kissé előre ment, a földre borult, és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. 36És ezt mondta: „Abbá, Atyám! Minden lehetséges néked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.“
37Azután visszatért, és alva találta őket, és ezt mondta Péternek: „Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig virrasztani? 38Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.“
39Ismét elment, és ugyanazon szavakkal imádkozott. 40Amikor pedig visszatért, ismét alva találta őket, mert a szemeik elnehezedtek; és nem tudták, mit feleljenek neki.
41Harmadszor is jött, és ezt mondta nekik: „Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég! Eljött az óra! Íme, az Emberfia bűnösök kezébe adatik. 42Keljetek föl, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul.“
Jézus elfogatása
Mt 26,47-56; Lk 22,47-53; Jn 18,3-11
43És még mikor beszélt, eljött Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.
44Az árulója pedig jelt adott nekik, ezt mondta: „Akit megcsókolok majd, ő az; fogjátok el, és vigyétek el biztos őrizettel.“ 45És odajutva, azonnal hozzáment, és mondta: „Mester! Mester!“ És megcsókolta őt. 46Azok pedig rátették kezeiket, és elfogták őt. 47De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonva, a főpap szolgájához csapott, és levágta annak fülét.
48Jézus pedig ezt mondta nekik: „Mint egy rablóra, úgy jöttetek reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?! 49Naponta nálatok voltam, a templomban tanítottam, és nem fogtatok el engem; de szükséges, hogy az Írások beteljesedjenek.“ 50Akkor elhagyva őt, mindnyájan elfutottak.
51Egy ifjú pedig követte őt, akinek testét csak egy gyolcsing takarta: elfogták őt is. 52De ő otthagyva ingét, meztelenül elszaladt tőlük.
Jézus a nagytanács előtt
Mt 26,57-68; Lk 22,54-55.63-71; Jn 18,13-14.19-24
53Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók. 54Péter pedig távolról követte őt, be egészen a főpap udvaráig, és ott ült a szolgákkal, és melegedett a tűznél.
55A főpapok pedig és az egész tanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találtak. 56Mert sokan tettek ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem voltak megegyezők.
57Ekkor néhányan fölkeltek, és hamis vallomást tettek ellene, ezt mondták: 58„Mi hallottuk, amikor ezt mondta: Én lerombolom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, amelyet nem kéz alkotott.“ 59De még így sem egyezett vallomásuk.
60Akkor a főpap odaállt középre, és megkérdezte Jézust: „Semmit sem felelsz? Miféle vallomást tesznek ezek ellened?“ 61Ő pedig hallgatott, és semmit sem felelt. Ismét megkérdezte őt a főpap, és mondta neki: „Te vagy-e a Krisztus, az áldott Isten Fia?“
62Jézus pedig ezt mondta: „Én vagyok. És meglátjátok majd az Emberfiát a hatalomnak jobbján ülni és eljönni az ég felhőin.“
63A főpap pedig megszaggatva ruháit, ezt mondta: „Mi szükségünk van még tanúkra? 64Hallátok a káromlást. Mi a véleményetek?“
Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan. 65És kezdték némelyek köpdösni, az arcát betakarni és ütlegelni és ezt mondani neki: „Most prófétálj!“ A szolgák pedig arcul csapták őt.
Péter megtagadja Jézust
Mt 26,69-75; Lk 22,56-62; Jn 18,15-18.25-27
66Amint pedig Péter lent volt az udvarban, odajött egy a főpap szolgálói közül. 67Meglátta Pétert, amint melegedett, rátekintett, és ezt mondta: „Te is a Názáreti Jézussal voltál!“
68Ő pedig tagadta, és azt mondta: „Nem ismerem s nem is értem, mit mondasz.“ És kiment a tornácra; és a kakas megszólalt.
69A szolgáló pedig meglátva őt, ismét mondani kezdte az ott állóknak: „Ez közülük való.“ 70Ő pedig ismét tagadta. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondták Péternek: „Bizony közülük való vagy, mert Galileából való vagy te is, és a beszéded is hasonló.“
71Ő pedig átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.“
72És másodszor is megszólalt a kakas. Ekkor Péternek eszébe jutott a beszéd, amelyet Jézus mondott neki: „Mielőtt a kakas kétszer megszólalna, háromszor megtagadsz engem.“ És sírva fakadt.
Currently Selected:
Márk 14: EIV
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
The New Testament: Life, Truth and Light
(Ujszövetseg: elet, igazsag es vilagossag)
Copyright © 2003 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.
