Mateo 21
21
Yesu Yerusalem sɛmi
(Marko 11.1-11; Luka 19.28-40; Yohane 12.12-19)
1Benɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ miɔ nɛ a maa su Yerusalem ɔ, a gba Betfage, ngɛ Oliv yo ɔ he. Yesu tsɔ e kaseli ɔmɛ a ti ni enyɔ, 2nɛ e de mɛ ke, “Nyɛɛ ya kɔpe nɛ ngɛ nyɛ hɛ mi nɛ ɔ mi. Ke nyɛ su lejɛ ɔ pɛ nyɛ maa na teji yo nɛ a muɔ lɛ si, kɛ e bi. Nyɛɛ pɛne mɛ, nɛ nyɛɛ ngɔ mɛ ba ha mi. 3Nɛ ke nɔ ko bi nyɛ munyu ko ɔ, nyɛ de lɛ ke, ‘A he hia Nyɔmtsɛ ɔ.’ Kɛkɛ ɔ, e maa ngmɛɛ a he ha nyɛ nɔuu.”
4A pee enɛ ɔ, konɛ nɔ́ nɛ gbalɔ ɔ de ɔ nɛ ba mi ke,
5 #
Zak 9.9
“Nyɛ de Zion biyo ɔ ke,
Hyɛ, o matsɛ ɔ ma o ngɔ.
E he jɔ, nɛ e hi teji nɔ,
ee, e hi teji bi nɔ.”
6Kɛkɛ nɛ kaseli ɔmɛ ho nɛ a ya pee bɔ nɛ Yesu fa mɛ ke a pee ɔ. 7A ngɔ teji ɔ, kɛ e bi ɔ kɛ ba, nɛ a ngɔ a tade ɔmɛ ngɔ pue a nɔ, nɛ Yesu kuɔ nɛ e hi nɔ. 8Nihi babauu ngɔ a tadehi ngɔ ha blɔ ɔ nɔ, nɛ ni komɛ hu poo tso kɔnihi ngɔ pue blɔ ɔ nɔ. 9#La 118.25, 26 Kɛkɛ nɛ nihi nɛ nyɛɛ hɛ mi, kɛ ni nɛmɛ nɛ nyɛɛ se ɔ tsuo hwɔ lele ke, “Mo kpɔ wɔ, David Bi! A gbaa nɔ nɛ ma ngɛ Nyɔmtsɛ ɔ biɛ mi ɔ! Mo kpɔ wɔ, mo Hiɔwe No!”
10Benɛ Yesu sɛ Yerusalem ma a mi ɔ, ma a tsuo hwɔ hoo, nɛ a bi ke, “Mɛnɔ ji nɛ ɔ?”
11Ma kpekpemi ɔ he nɔ ke, “Nɔ nɛ ɔ ji gbalɔ Yesu nɛ je Nazaret ngɛ Galilea a nɛ.”
Yesu ya sɔlemi we ɔ
(Marko 11.15-19; Luka 19.45-48; Yohane 2.13-22)
12Yesu ya sɔlemi we ɔ, nɛ e ya fie nihi nɛ ngɛ ní juae, kɛ ni nɛmɛ nɛ ngɛ ní hee tsuo kɛ je lejɛ ɔ. E sake sika tsakeli ɔmɛ a we okplɔɔ ɔmɛ, kɛ nihi nɛ ngɛ lahuɛ juae ɔ a sɛ ɔmɛ ngɔ fia si, 13#Yes 56.7; Yer 7.11 nɛ e de mɛ ke, “A ngma ngɛ ngmami ɔmɛ a mi ke, Mawu de ke, ‘A ma tsɛ ye we ɔ sɔlemi we.’ Se nyɛɛ lɛɛ nyɛ ngɔ kɛ pee ojo fiali a laami he!”
14Hɛ yuyuili, kɛ glɔtsɛmɛ ba e ngɔ ngɛ sɔlemi we ɔ, nɛ e tsa mɛ. 15Osɔfo nikɔtɔma amɛ na nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ngɛ sɔlemi we ɔ. A na bɔ nɛ jokuɛwi hu ngɛ lele hwɔe ngɛ lejɛ ɔ nɛ a ngɛ dee ke, “A je David Bi ɔ yi!” Kɛkɛ nɛ a mi mi fu, 16#La 8.2 nɛ a bi lɛ ke, “Nɔ́ nɛ ni ɔmɛ ngɛ dee ɔ, o ngɛ nue?”
Yesu he nɔ ke, “Ee, i ngɛ nue! Anɛ nyɛ kane we ngmami nɛ ɔ hyɛ lo? Ngmami ɔ ke, ‘O dla bimwɔwi, kɛ nyɔ nya bimɛ kɛ to konɛ a la la ngɔngɔɛ kɛ je o yi.’ ”
17Enɛ ɔ se ɔ, Yesu si mɛ, nɛ e je ma a mi kɛ ho Betania ya, nɛ e ya hwɔ lejɛ ɔ.
Yesu gbiɛ ngmɔkɔ tso ɔ
(Marko 11.12-14, 20-24)
18Mɔtu benɛ Yesu kpale e se kɛ yaa ma a mi ɔ, hwɔ ye lɛ. 19E na ngmɔkɔ tso ko ngɛ blɔ ɔ he, nɛ e gba kɛ ya he; se e nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko ngɛ tso ɔ nɔ pe ba kɛkɛ. Lɔ ɔ he ɔ, e de tso ɔ ke, “O be yiblii ko woe hu gblegbleegble!” Nɛ ngmɔkɔ tso ɔ ngla amlɔ nɔuu.
20Benɛ kaseli ɔmɛ na a, a nya kpɛ a he, nɛ a bi ke, “Kɛ ba lɛ kɛɛ loko ngmɔkɔ tso ɔ gbli amlɔ kikɛ nɛ ɔ?”
21 #
Mat 17.20; Kor I, 13.2 Yesu he nɔ ke, “Niinɛ, i ngɛ nyɛ dee ke, ke nyɛ ngɛ hemi kɛ yemi nɛ nyɛ ji nɔ́ ɔ, pi nɔ́ nɛ a pee ngmɔkɔ tso nɛ ɔ kɛkɛ nɛ nyɛ ma nyɛ pee. Ke nyɛ de yo nɛ ɔ tete po ke, ‘Hiaa, nɛ o ya nɔ wo mi ɔ,’ e maa ba mi ja. 22Ke nyɛ ngɛ hemi kɛ yemi ɔ, nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ nyɛ maa fa kue ngɛ he ɔ, nyɛ nine maa su nɔ.”
He wami nɛ Yesu ngɛ
(Marko 11.27-33; Luka 20.1-8)
23Yesu kpale kɛ ba sɔlemi we ɔ. Benɛ e ngɛ ní tsɔɔe ɔ, osɔfo nikɔtɔma amɛ, kɛ ma nimeli ɔmɛ ba e ngɔ, nɛ a ba bi lɛ ke, “Mɛni he wami o kɛ ngɛ ní nɛ ɔmɛ pee? Mɛnɔ ha mo kikɛmɛ a he wami nɛ ɔ?”
24Yesu de mɛ ke, “Ma bi nyɛ munyu ko, nɛ ke nyɛ nyɛ́ ha mi heto ɔ, kɛkɛ imi hu ma tsɔɔ nyɛ he wami nɛ i kɛ peeɔ kikɛmɛ a ní nɛ ɔmɛ. 25He wami nɛ Yohane kɛ sɔle nihi ɔ, jije jamɛ a he wami ɔ je? E je Mawu ngɔ, loo adesa ngɔ?”
Nɔ́ nɛ ɔ kɛ nya sami ba a kpɛti, nɛ a de ke, “Ke wa de ke, ‘E je Mawu ngɔ’ ɔ, e ma bi wɔ ke, ‘Mɛni he je nyɛ he we lɛ yi mɔ?’ 26Ke wa de ke, ‘E je adesa dɛ mi’ ɔ, lɔ ɔ hu wa ngɛ ma kpekpemi ɔ gbeye yee; ejakaa mɛ tsuo a deɔ ke Yohane ɔ, gbalɔ ji lɛ.” 27Lɔ ɔ he ɔ, a ha Yesu heto ke, “Wa li.”
Lɛ hu e de mɛ ke, “Lɛɛ imi hu i be nyɛ tsɔɔe nɔ́ he wami nɛ i kɛ ngɛ ní nɛ ɔmɛ pee.
Binyumuhi enyɔ ɔmɛ a he abɛ
28“Jehanɛ ɔ, kɛ nyɛ susuu kɛɛ? Nyumu ko ngɛ binyumuhi enyɔ. Ligbi ko ɔ, e ya nɔkɔtɔma a ngɔ, nɛ e ya de lɛ ke, ‘Ye bi, mwɔnɛ ɔ, yaa tsu ní ngɛ ye wai ngmɔ ɔ mi.’ 29E he nɔ ke, ‘I be yae.’ Se pee se ɔ, e tsake e yi mi, nɛ e ho. 30Tsɛ ɔ ya jokuɛ ɔ hu ngɔ, nɛ e ya de lɛ ja nɔuu. E he nɔ ke, ‘Yoo tsaatsɛ, ma ya!’ Se e yɛ. 31Lɔ ɔ he ɔ, ni enyɔ nɛ ɔmɛ a kpɛti mɛnɔ lɛ pee nɔ́ nɛ a tsɛ ɔ suɔ?”
A he nɔ ke, “Nɔkɔtɔma a.”
Yesu de mɛ ke, “Niinɛ, i ngɛ nyɛ dee ke, tó tsuli ɔmɛ, kɛ ajuama amɛ sɛ nyɛ hlami kɛ yaa Mawu matsɛ yemi ɔ mi. 32#Luk 3.12; 7.29-30 Ejakaa Yohane ba nyɛ ngɔ, nɛ e ba tsɔɔ nyɛ blɔ kpakpa nɛ nyɛɛ nyɛɛ nɔ, nɛ nyɛ he we lɛ yi; se tó tsuli ɔmɛ, kɛ ajuama amɛ he lɛ ye. Pee se benɛ nyɛ ná le ɔ hu, nyɛ pia we nyɛ he tete, konɛ nyɛ he lɛ nyɛɛ ye.”
Wai ngmɔ ɔ mi ní tsuli ɔmɛ a he abɛ
(Marko 12.1-12; Luka 20.9-19)
33 #
Yes 5.1-2
Yesu de mɛ ke, “Nyɛɛ bu abɛ kpa hu tue. Zugbatsɛ ko hi si. E pee wai ngmɔ, nɛ e du tso tsɔwi kɛ po piɛ wo he kɛ kpe; e tsua wai tɛ muɔ ngɛ mi, nɛ e ma buli a mɔ hu ngɛ mi. Kɛkɛ nɛ e kɛ ha ní tsuli apaa humi; nɛ e doma. 34Benɛ wai yiblii nya buami be su ɔ, zugbatsɛ nɛ ɔ tsɔ e tsɔli kɛ ya huli ɔmɛ a ngɔ kaa wai yiblii ɔ nɛ a bua nya a, a ya ngɔ lɛɛ e blɔ fa mi nɔ́ kɛ ba. 35Se huli ɔmɛ nuu e tsɔli ɔmɛ; a kongo nɔ kake, nɛ a gbe nɔ kake, nɛ a fia nɔ kake tɛ. 36Jehanɛ, e tsɔ tsɔli kpahi nɛ hiɛ pe kekle ni ɔmɛ. Se huli ɔmɛ pee mɛ ja nɔuu. 37Pee se ɔ, e tsɔ lɛ nitsɛ e binyumu kɛ ya a ngɔ. E de ke, ‘Ye binyumu ɔ lɛɛ a maa bu lɛ.’ 38Se benɛ huli ɔmɛ na e bi ɔ mohu ɔ, a de a he ke, ‘Ɛhɛɛ, ní yelɔ ɔ ji nɛ ɔ nɛ! Nyɛɛ ba; nyɛ ha waa gbe lɛ nɛ wa nine nɛ su e weto ní ɔ nɔ!’ 39Kɛkɛ nɛ a nu lɛ, nɛ a tsitsɛɛ e yi se kɛ je wai ngmɔ ɔ mi, nɛ a ya gbe lɛ.
40“Lɔ ɔ he ɔ, ke wai ngmɔtsɛ ɔ ba a, kɛ e maa pee huli nɛ ɔmɛ kɛɛ?”
41A he nɔ ke, “E ma kpata jamɛ a nimli yayami ɔmɛ a hɛ mi butuu, nɛ e maa ngɔ wai ngmɔ ɔ ngɔ ha apaa yeli kpahi, nihi nɛ maa ngɔ wai yiblii ba ha lɛ ngɛ be nɛ sa mi.”
42 #
La 118.22-23
Yesu de mɛ ke, “Anɛ nyɛ kane we enɛ ɔ ngɛ ngmami ɔmɛ a mi hyɛ?” Ngmami ɔ ke,
“Tɛ ɔ nɛ tsu fiali ɔmɛ sake fɔ he ɔ,
lɔ ɔ tutuutu ba plɛ kɔ nya tɛ.
Nyɔmtsɛ ɔ lɛ pee enɛ ɔ;
hyɛ bɔ nɛ e ngɛ nyakpɛ ha!”
43Yesu ya nɔ nɛ e de mɛ ke, “Lɔ ɔ he ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke, a ma kpɔ Mawu matsɛ yemi ɔ ngɛ nyɛ dɛ, nɛ a kɛ ma ha ma je li a ma ko nɛ maa wo yiblii bɔ nɛ sa.” [ 44Nɔ tsuaa nɔ nɛ maa nɔ tɛ nɛ ɔ nɔ ɔ, e mi ma tsɔtslɔɔ; se nɔ nɛ tɛ ɔ maa nɔ e nɔ ɔ, e maa gblɛ lɛ mɔnyɔmɔnyɔ.]
45Benɛ osɔfo nikɔtɔma amɛ, kɛ Farisi bi ɔmɛ nu abɛ ɔmɛ nɛ Yesu bu ɔ, a kɔ se kaa a he munyu e ngɛ tue ɔ nɛ. 46Nɛ a ka kaa a maa nu lɛ, se a ya ye ma kpekpemi ɔ gbeye, ejakaa ma a buu lɛ gbalɔ.
Currently Selected:
Mateo 21: Dangme
Highlight
Share
Copy
![None](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fimageproxy.youversionapi.com%2F58%2Fhttps%3A%2F%2Fweb-assets.youversion.com%2Fapp-icons%2Fen.png&w=128&q=75)
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible in Dangme © Bible Society of Ghana, 2018.