A zsoltárok könyve 69
69
A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávidé.
1Ments meg, Istenem, bajaimból,
mert az árvíz torkomig ér!
2Feneketlen sárba süllyedek,
lábam nem talál szilárd talajt.
Mély vízbe estem, elsodor az áradat!
3Belefáradtam, hogy segítségért kiáltozzak.
Torkom kiszáradt, szemem is elfáradt,
oly soká vártam, hogy Isten megsegítsen.
4Többen vannak hajszálaimnál,
akik ok nélkül gyűlölnek!
Milyen sokan akarnak elpusztítani engem!
Mennyi rágalmat terjesztenek rólam!
Kényszerítenek, hogy visszafizessem,
amit el se vettem!
5Te minden hibámat ismered, Istenem,
vétkeimet is mind jól látod.
6Uram, Örökkévaló, Seregek Ura,
ne csalódjanak bennem,
akik benned bíznak!
Izráel Istene, ne szégyenkezzenek miattam,
akik ragaszkodnak hozzád!
7Érted vállaltam a szégyent,
érted borítja gyalázat arcomat!
8Testvéreim idegennek tekintenek,
anyám fiai meg sem ismernek.
9Házad iránt szenvedélyes
és féltő szeretet emészt engem!
Ha téged gyaláznak, az engem ér!
10Mikor sírtam, és böjttel aláztam meg magam,
csak gúnyolódtak rajtam.
11Zsákruhában jártam,
de ők kicsúfoltak.
12Rólam pletykálnak a piacon,
engem csúfolnak a részegek nótái.
13De én csak hozzád imádkozom, Örökkévaló!
Csak te fogadj be engem!
Istenem, hallgass meg,
hiszen nagyon szeretsz!
Válaszolj nekem, megmentő Istenem!
14Húzz ki ebből a sárból,
ne süllyedjek tovább!
Ments meg gyűlölőimtől,
emelj ki a mély vízből!
15Ne hagyd, hogy elsodorjon az áradat,
ne engedd, hogy elnyeljen a mélység!
Ne hagyd, hogy a sírgödör bezáruljon fölöttem!
16Örökkévaló, hallgass meg!
Szereteted olyan jó!
Fordulj hozzám,
hiszen tudom, hogy szeretsz!
17Ne fordítsd el arcodat szolgádtól,
bajban vagyok, segíts meg!
18Siess hozzám, mentsd meg lelkemet!
Ellenségeimtől szabadíts meg!
19Jól tudod, mennyi gyalázat ért,
mennyire megaláztak ellenségeim,
ismered gyűlölőimet!
20Egészen összetört a megaláztatás,
minden reményem elhagyott.
Részvétre vártam,
de hiába!
Reméltem, valaki megvigasztal,
de senkit sem találtam!
21Ételembe mérget kevertek,
szomjúságomban ecettel itattak.
22Ünnepi vacsorájuk legyen csapdává,
ünnepeik közös lakomája ejtse tőrbe őket!
23Szemük homályosodjon meg, ne lássanak,
reszkessen a félelemtől egész testük!
24Istenem, érje utol őket haragod,
borítsa el őket haragod lángja!
25Lakóhelyük legyen pusztává,
sátoruk lakatlanná!
26Mert azt üldözik, akit te vertél meg, Uram,
annak fájdalmát gúnyolják, akit megsebeztél!
27Soha ne mentsd fel őket bűneikből,
jóságodat ne ismerjék meg soha!
28Töröld ki nevüket az élők könyvéből,
soha ne sorolják őket az igazak közé!
29De engem, aki szegény és szenvedő vagyok,
ments meg, Istenem,
hadd ismerjem meg szabadításodat!
30Akkor majd énekkel dicsérem Isten nevét,
és hálaadással dicsőítem őt!
31Hiszen az Örökkévalónak jobban tetszik a dicséret,
mint az oltáron égő ökrök és bikák!
32Az alázatosak és szegények
megértik ezt, és örülnek!
Elevenedjen meg szívetek,
akik Istent imádjátok!
33Mert az Örökkévaló meghallgat titeket,
nem felejti el a foglyokat!
34Dicsérje őt a Menny, a Föld, a tenger,
és minden, ami bennük van!
35Mert Isten megszabadítja Siont,
és újra felépíti Júda városait,
hogy ott lakjon népe megint,
és örökségét birtokba vegye.
36Bizony, öröklik azt Isten szolgáinak gyermekei,
akik szeretik őt, azok laknak majd ott!
Currently Selected:
A zsoltárok könyve 69: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International
