YouVersion Logo
Search Icon

Bɩgabaazɩya 31

31
Yaakúbu waalɩ́ɩ Labáanɩ-dɛ́ɛ ise
1Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, Yaakúbu wooyuú ɩnɩ́ɩ Labáanɩ-dɛ́ɛ bíya wánŋmatɩ́ sɩsɩ: «Ɖájaa-dɛ́ɛ kpɩná rɩ́ŋa gɛ Yaakúbu woogúu ɩsɩ́ɩ ɩdɩ. Kpɩná amʊ́ aabɩsɩná na yɩ ɖɔ́ɔ́lɛ-dʊ́ʊ ɖɔ́.» 2Ngɛ woogúti ɩna sɩsɩ wenbí ɩ́na Labáanɩ bavʊnjɔɔ́ɔ nɛ́ bɩɩgɛ́ɛ. 3Ńna gɛ Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ waaŋmatɩná yɩ sɩsɩ: «Kpɩɩrɩ nbɩ́sɩ nyɛ́dɛɛvʊ́lɔɔ́ lé baalʊ́rʊ nya nɛ́; mána nya sɩ ɖɩcɔɔ ná.» 4Ngɛ Yaakúbu weedíri bakáyáa Léya na Rasɩ́ɩ́la bɔkɔ́nɩ bɔmɔɔná yɩ fʊ́ńdɩ kpɩná-jɔ́ fɔɔ́-daá.
5Bɔɔgɔ́nɩ nɛ́ gɛ weevééri wɛ sɩsɩ: «Wenbí mána mɩ́jaa ɖávʊnjɔɔ́ɔ na bɩ nɛ́, mááná sɩsɩ wɛɛgɛ́ɛ. Amá, majaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ tɛbɛ́ɖɩ ma. 6Mɩ́dɩtɩŋa mɩ́nyɩ sɩsɩ móɖóni rɩ́ŋa gɛ mɔ́ɔ́gbɔ́ɔ malaná mɩ́jaa bɔwʊtá. 7Ngɛ ɩdɩtɩŋa weeyíli ma hálɩ bʊrɔ fuú wɛ́ngɛɛ́ mɛ́gɩvɛrɛwʊ wɛ́nvɛrɩ́ɩ ma nɛ́. Amá, Ɩsɔ́ɔ tafa yɩ nɩ́bááwʊ sɩ ɩ́la ma bɩdaavé nɛ́.
8A mɩ́jaa wɔɔdɔ́ ma sɩsɩ a fʊ́ńdɩ kpɩná waaɖʊ bíya gɛ tɩjáa‑tɩjáa, mádɩ́lɩ́ sɩsɩ mɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nbɩlɛ́ sɩ ɩkpɔ́ɔ ɩfɛ́rɛ ma nɛ́; wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, fʊ́ńdɩ kpɩná wángʊrʊ́ʊ sɩ tɩɖʊ nɛ́, na tɩɖʊ tɩjáa‑tɩjáa nɛ́ tiriké. A ngʊ́ wɔɔdɔ́ sɩsɩ fʊ́ńdɩ kpɩná sɩ tɩɖʊ bíya wenbá nɛ́, a bíya bɛḿ bɔjɔɔ́ɔ kaarásɩ‑kaarásɩ, mɛ́dɛ́ɛ kɩvɛrɛwʊ nbɩlɛ́ sɩ ɩkpɔ́ɔ ɩfɛ́rɛ ma nɛ́, wánŋmatɩ́ bɩlɛ́ nɛ́, na fʊ́ńdɩ kpɩná ɩtáɖʊ́ʊ bíya kaarásɩ‑kaarásɩ ɖʊɖɔ. 9Ɩsɔ́ɔ wɔɔgbɔɔná mɩ́jaa-dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa icéle ma. 10Sáátɩ wenkí namɩ́nɩ wángbáa ɖamá nɛ́, wenbí mánnáa bɩ ɖoozire-daá nɛ́ nɖɔ́: mánnáa sɩsɩ agbɛzɛyɩ́wá wentí tɩ́ngbáa namɩ́nɩ aláa bɩlɛ́ nɛ́, natɩ́rɩ fʊ́ńdɩ cáa bɩjáa, natɩ́rɩ ɩyɔ́ɔ, na natɩ́rɩ kaarásɩ‑kaarásɩ. 11Ɖoozire ɖɩḿ ɖɩdaá gɛ Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ malááyɩ́ka wɔɔgɔ́nɩ ɩyáa ma sɩsɩ: “Yaakúbu!” Ngɛ mazɩ: “Mánááɖɔ́.” 12Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: “Kpaazɩ nyáázá ɩsɔ́ɔ́dáá nbɛ́ɛ́ŋ agbankúrú‑kúrúwá wentí tɩrɩ́ŋa tɩ́ngbáa fééni ɖɔ́ nɛ́, natɩ́rɩ fʊ́ńdɩ cáa bɩjáa, natɩ́rɩ ɩyɔ́ɔ, na natɩ́rɩ kaarásɩ‑kaarásɩ. Bɩlɛ́ gɛ sɩ bɩlá; káma, mááná wenbí bɩrɩ́ŋa Labáanɩ wánlám nya nɛ́. 13Mɔ́ɔ́ mánáábɩ́lɛ́ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ nyɔ́rɔ́ Betɛ́ɛlɩ lé nyóózúu bʊ́ʊ́rɛ nbɩ́rɩ ɖʊgʊjʊʊ́-daá núm nɖúu nzɩ́ɩ sɩ nlá ma bɩ nɛ́. Lɛlɛɛɖɔ́, kʊrʊ́ ngbɩ́ɩ́rɩ nlɩ́ɩ tɛ́ɛ́dɩ tɩna nbɩ́sɩ nyɛ́dɛɛvʊ́lɔɔ́ lé baalʊ́rʊ nya nɛ́.”»
14Yaakúbu waadɩ́ wɛ tɔ́m bɩlɛ́ nɛ́, ngɛ Rasɩ́ɩ́la na Léya boobúsi yɩ sɩsɩ: «Ɖɔ́ɔ́ ɖɔ́wɛná nabʊ́rʊ yáá tííbí nakɩ́rɩ ɖájaa-dɛ́ɛ ɖʊɖɔ? 15Ɩdɔkpɔ́ɔ ɖáa ɩbɩsɩná ɩgɔma bɩka ɩkpɔ́ɔ ɖáa ɩyá iɖi ɖéliideé? 16Ɖɔ́ɔ́lɛ wenɖé ɖɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ wɛɛlɛ́ɛ ɖɛ ɖájaa-jɔ́ nɛ́, ɖɔ́ɔ́ ɖána ɖébíya ɖɛ́dɛ́ɛ ńɖɛ nbɩlɛ́. Bɩlɛ́ nɛ́, la wenbí bɩrɩ́ŋa Ɩsɔ́ɔ wɔɔdɔ́ nya bɩ nɛ́.»
17Ngɛ Yaakúbu wɔɔdɔ́ ɩɖɛɛlɩnáa na ibíya bakpa raakúḿwá-rɔɔzɩ́ bakʊrʊ́. 18Sɩ bɛɖɛ́ɛ nɛ́, ngɛ wɛɛgbɛdɩ́na ɩdɛ́ɛ ɖɔ́ɔ́lɛ ɩvʊngɔwɛná ɖɛ nɛ́; ɩkpɛdɩ́na ɩdɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná weená ɩvʊngɔwɛná yɛ ɖoo Padan-Aráamɩ nɛ́. Baagʊrʊ́ nɛ́, hálɩ Kanáanɩ tɛ́ɛ́dɩ-daá ɩjaa Ɩsaáka-jɔ́. 19Labáanɩ wɛ́ńɖɛ́ɛ́ ɩdɛ́ɛ fééni fʊ́m gɛ Rasɩ́ɩ́la waalá ɖɛfɛɛ ɩŋmɩ́ɩ́lɩ ɩjaa ɩmʊ́ ɩdɛ́ɛ lɩzásɩ. 20Yaakúbu sɩ ɩɖɛ́ɛ nɛ́, weeyíli Aráamɩ abaalʊ́ Labáanɩ gɛ; idefééri yɩ sɩ wɛ́nɖɛɛ́. 21Sɩ ise nɛ́, wɛɛgbɛdɩ́na wenbí bɩrɩ́ŋa ɩwɛná bɩ nɛ́. Waagʊrʊ́ nɛ́, ngɛ woobó ɩɖʊ buwá ɩtɛ́sɩ, ɩkpɔɔná Galáadɩ bʊ́ʊ fáráńdɩ́.
22Wɛ́ náádoozo wɩ́rɛ gɛ beevééri Labáanɩ sɩsɩ Yaakúbu weeze. 23Ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ igoobíya abaaláa banyáa batá ɩwɔ́rɔ́. Baanʊ́ŋ hálɩ wɛ́ lʊbɛ naanɩ́ bobó bɔkɔ́mɔ́ɔ́ná yɩ Galáadɩ bʊ́ʊ-jɔ́. 24Amá, nuvoowú-daá gɛ Ɩsɔ́ɔ waaɖʊ ɩlɩ́ɩ Aráamɩ abaalʊ́ Labáanɩ-rɔ ɖoozire-daá ifééri yɩ sɩsɩ: «Bɩ́kacɩ́ nya ndɔ́ Yaakúbu tɔ́m natɩ́rɩ: báa kífeńbi, báa bɩdaavé nɛ́.» 25Ngɛ Labáanɩ woobó ɩmɔɔná Yaakúbu. Baadála nɛ́, ɩlɛ́ wóńzúú ɩdɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ Galáadɩ bʊ́ʊ-rɔ; ngɛ ɩmʊ́ ɖʊɖɔ na igoobíya boozúu bɛdɛ́ɛ ńga ńna. 26Ngɛ Labáanɩ wɔɔbɔ́ɔ́zɩ Yaakúbu sɩsɩ: «We gɛ nyáálá bɩlɛ́; ngbetíi-rɔ gɛ nyééyíli ma ngʊrʊ́ ngɔ́gbɔ́ɔ mɛwɛɛlɩnáa ngézéná nyazɩ yowú gɛ nyóóyóo ngágbá wɛ bɩlɛ́. 27Bɩyáásɩ́ gɛ ńdafʊ́ńveeri ma nyɛ́dɛ́ɛ kɛɖɛɛ́ gɛ nyééyíli ma nmʊ́sɩ ngézé. Nyaraavʊ́ńveeri ma ɖɔ́, ayɛnɛ́ɛ na lóózi na kamɩ́nɩ gɛ maraayéle ngɛ́ɖɛ́ɛ́ná. 28Nyáálá bɩlɛ́ ńdeyéle megbíriki mɛwɛɛlɩnáa na bebíya. Wenbí nyáálá ɖɔ́ nɛ́, ńdábá nlá péḿ.
29Mɔ́jɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, mɔ́wɛná yíko malá nya bɩdaavé nɛ́. Amá, mɩ́jaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ weevééri ma keɖee nuvoowú sɩsɩ bɩ́kacɩ́ ma maŋmátɩ nya kífeńdi natɩ́rɩ yáá tɩdaavé nɛ́. 30Tɔ́ɔ, lɛlɛɛɖɔ́ nyáázá waanyɩŋná njaa-dɛ́ɛ ngágʊ́rʊ́ nyéngbém nɛ́, bɩɩlá nŋɩ́nɩ́ gɛ nyáagáŋmɩɩlɩ málɩ́zásɩ.» 31Ngɛ Yaakúbu woobúsi yɩ sɩsɩ: «Wenbí mɛ́ɛ́nyɛ́ nɛ́ gɛ sɩsɩ mɔ́kɔkɔ́nɩ mevééri nya na nlɛ́ɛ nwɛɛlɩnáa. 32Amá, nyálɩ́zásɩ nɛ́, sɩ nna sɩ mɛ́dɛ́ɛ ńnɩ́ weení-jɔ́ nɛ́, bʊdʊ́ʊ weezuú fɛ́yɩ́. Yaazɩ ɖágbɩ́ná rɩ́ŋa ɖɛ́dɛ́ɛ ńba ɩzá-daá cé. Wenbí bɩrɩ́ŋa sɩ nna bɩ bɩgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńbɩ nɛ́, kpɔɔ.» Yaakúbu tatɩlɩ́ sɩsɩ Rasɩ́ɩ́la waagáŋmɩɩlɩ lɩzásɩ.
33Ngɛ Labáanɩ waazʊ́ʊ Yaakúbu-dɛ́ɛ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ-dɛ ɩbɛ́ɛ́ŋ, ɩsʊ́ʊ Léya-dɛ́ɛ ɩbɛ́ɛ́ŋ, ɩsʊ́ʊ Léya na Rasɩ́ɩ́la bɛdɛ́ɛ yomáa lɛ́ɛ́nɩ́-dɛ́ɛ ɩbɛ́ɛ́ŋ; na bɩrɩ́ŋa, ɩdana nabʊ́rʊ. Tɔ́ɔ, waagálɩɩ Léya-dɛ́ɛ nɛ́, Rasɩ́ɩ́la-dɛ́ɛ gɛ waazʊ́ʊ. 34Rasɩ́ɩ́la waavʊ́ńgbɔwʊ́ lɩzásɩ sɩḿ gɛ ɩkáɖʊ́ raakúḿ kpelé-daá bɩka ɩkpa ɩkɔ́jɔ́ɔ bʊrɔɔzɩ́. Labáanɩ waayáázɩ bɩsaagɛ́rɛ́ŋɛ rɩ́ŋa-daá, ɩdana nabʊ́rʊ. 35Ngɛ Rasɩ́ɩ́la wɔɔdɔ́ ɩjaa sɩsɩ: «Baabá, a mádakʊ́rʊ́ nyáázá-daá, bɩ́kawɩ́ɩ́zɩ nya, aláa kʊdɔḿ wɛná na ma.» Ngɛ Labáanɩ waajáa lɩzásɩ sɩna ɩwɩ́ɩ ɩdana.
36Ngɛ Yaakúbu wɛɛyɛ́ɛ baaná wónÿoonáa Labáanɩ sɩsɩ: «Kidaavééníti wentí gɛ máábá malá nya, taalɩ́ wenkí gɛ máálá nya gɛ nyáábá ngʊrʊ́ nyágadɩ́nɛɛ mɔ́wɔ́rɔ́ ɖóni-ɖóni bɩlɛ́. 37Nyáábá nÿáázɩ mágbɩná rɩ́ŋa nbɛ́ɛ́ŋ nɛ́, we gɛ nyááná bɩgɛ́ɛ nyɛ́dɛ́ɛ ńbɩ. Wɩlɩ ma bɩ mogoobíya na ngoobíya ɩzá-daá cé bɛlɛ́ batára ɖáa tɔ́m. 38Bɩ́ɩ́zɩ ákoowú nɖɔ́ mɔ́ɔ́jɔ́ɔ nyɔ́jɔ́ nɛ́, kɛtɛngɛrɛ nyévéwu yáá nyánáḿ naárʊ tɔbɔ́lɔsɩ cáńfáná mɔdɔ́ɔ nyɛ́dɛ́ɛ agbaŋ nakɩ́rɩ sɔ́m. 39Ngʊ́ bɩlɛ́ gɛ kɛtɛngɛrɛ mɔ́dɔkɔ́ná nya fʊ́ńdɩ kpɩ́nɖɛ neɖére sɩsɩ fanaḿ naárʊ waagba ná ɖɛ ɖɩsɩ́. Bɩ́nlám bɩlɛ́ nɛ́, mágʊjʊʊ́-daá gɛ bɩ́ndɛ́rɛ́dɛ́m. A baaŋmɩ́ɩ́lɩ ma ɩdaawʊ́, asée nyɔ́ɔ́bɔ́ɔ́zɩ ma mɛvɛ́rɛ, a ngʊ́ nuvoowú gɛ baaŋmɩ́ɩ́lɩ ma, asée mɛvɛ́rɛ nya. 40Ɩdaawʊ́-daá, bɩlɛ́ gɛ wɩ́sɩ wɔ́nwɔ́m ma, nuvoowú, kaanɩŋá wángʊ́ʊ ma; bɩka ɖóm fɛ́yɩ́. 41Ábá, bɩ́ɩ́zɩ ákoowú nbɩlɛ́ mɔ́ɔ́jɔ́ɔ nyáɖaána-daá nɛ́; malá nya nyɛ́dɛ́ɛ aléewá-rɔɔzɩ́ bɔwʊtá bɩ́ɩ́zɩ ákɩzaalʊʊ́ nɛkɛ́rɛ fɛ́yɩ́; mɛbɛ́ɛ́ŋ nyɛ́dɛ́ɛ fʊ́ńdɩ kpɩná-rɔ bɩ́ɩ́zɩ loɖo; mɛ́dɛ́ɛ fɛrɩ́tɩ sɩ nvɛ́rɛ ma nɛ́, ngɛ́ɛ hálɩ bʊrɔ fuú. 42A bɩdɛkɛ́ɛ majaájaa Ibrahím-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, Ɩsɔ́ɔ Ɩsaáka wánnɩɩ́ ɩdɛ́ɛ nɩdáárɛ nɛ́, sɩ́ŋɛ́ɛ mɔ́wɔ́rɔ́, nyaraaɖɔ́ɔ ma gɛ mɛɖɛ́ɛ nʊ́ʊ́zɩ yéḿ. Amá, Ɩsɔ́ɔ waana máɖɩwɩɩrɛ na mɛ́dɛ́ɛ konkárɩ́; bʊrɔɔzɩ́ keɖee nuvoowú weeɖéézi toovonúm.»
43Ngɛ Labáanɩ woobúsi yɩ sɩsɩ: «Bɛɛ́ɛ! Aléewá bana, mádɩɩná wɛ; bebíya, mébíya nbɩlɛ́, fʊ́ńdɩ kpɩná ana arɩ́ŋa, mádɩɩná; wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá nyɛ́bɛɛ́na ɖɔ́ nɛ́, mádɩɩná. Ngɛ bɩjɔɔ́ɔ ɖɔ́ nɛ́, sinje we gɛ sɩ mabɩ́ɩ́zɩ malá mɛwɛɛlɩnáa na bebíya baalʊ́rʊ wɛ nɛ́. 44Bɩlɛ́ nɛ́, yele mána nya ɖiɖi keɖiyá sɩ kalɩzɩ́ mána nya seríya nɛ́.»
45Ngɛ Yaakúbu wɛɛzɛlɩ́ bʊ́ʊ́rɛ isúu. 46Ngɛ wɔɔdɔ́ igoobíya sɩsɩ bɔ́kɔdɔɔzɩ bɔ́; ngɛ bɔɔdɔ́ɔ́zɩ bɔ́ basɩ́ɩ fuúre, barɩ́ŋa bakpa bɔcɔ́ɔ arɔ beɖi kíɖíím. 47Ngɛ Labáanɩ waava ɖɩdáarɛ ɖɩḿ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Yegáarɩ-Sahadúta, bɩka Yaakúbu ɩlɛ́ ɩfa ɖɛ yɩ́ɖɛ ɖʊɖɔ sɩsɩ Galɛ́ɛdɩ. 48Ńnaamʊ́ gɛ Labáanɩ wɔɔdɔ́ sɩsɩ: «Bɔ́ ana ɖáágáa yɛ sinje ɖɔ́ nɛ́, ánlɩzɩ́ɩ kʊ seríya mána nya ɖɔ́lɔ́wʊ́táá.» Bʊrɔɔzɩ́ gɛ baava yɛ yɩ́ɖɛ sɩsɩ Galɛ́ɛdɩ. 49Ngɛ baadáyáa yɛ sɩsɩ Mísipa; káma, Labáanɩ wɔɔdɔ́ gɛ sɩsɩ: «A mána nya ɖódokúti ɖɩna ɖamá, Ɖádʊ́ʊ Ɩsɔ́ɔ ífere ɖɔ́rɔ́ɔ́zɩ́. 50A nyáánáázɩ mɛ́wɛɛlɩnáa yáá ngúti ngbɔ́ɔ aláa ndasɩná wɛ, tɩlɩ́ sɩsɩ bɩdɛkɛ́ɛ ɩrʊ́ gɛ ɖɛ́dɛ́ɛ seríya-dʊ́ʊ; amá, Ɩsɔ́ɔ gɛ.»
51Ngɛ Labáanɩ wɔɔdɔ́ Yaakúbu sɩsɩ: «Bɛɛ bɔ́ ɖáagáa yɛ nɛ́ nɖɔ́; bʊ́ʊ́rɛ móózúu ɖɛ nɛ́ nɖɔ́. 52Aabɩ́sɩ ɖɛ́dɛ́ɛ seríya-dɩnáa, mɛ́dɛ́nvɛlɩ́ yɛ mɔɖɔ́kɩ nyánɩ́bááwʊ, nyɔ́ɔ́ ɖʊɖɔ ńdɛ́vɛlɩ́ yɛ nɖɔ́kɩ mánɩ́bááwʊ nlá ma bɩdaavé nɛ́. 53Ibrahím na Nahɔ́ɔrɩ, bajaa-dɛ́ɛ Ɩsɔ́ɔ, ɩ́sɩŋ seríya mána nya ɖɔ́lɔ́wʊ́táá.» Ngɛ Yaakúbu waamʊná Ɩsɔ́ɔ ɩjaa Ɩsaáka wánnɩɩ́ ɩdɛ́ɛ nɩdáárɛ nɛ́; 54ɩcáŋ ɩlá sarɔ́ɔ bʊ́ʊ-daá ńna; ɩyáa igoobíya jíńgáárɩ́; beeɖi bɩtɛ́ nɛ́, bʊ́ʊ-daá ńnaamʊ́ gɛ baawalɩ́ boɖóo.

Currently Selected:

Bɩgabaazɩya 31: TEM

Highlight

Share

Copy

None

Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in