ខគម្ពីរពេញនិយមពី Lukács 14

ចែក​រំលែក

„Ha valaki hozzám jön, és meg nem gyűlöli az atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvérét és nőtestvérét, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.

És aki nem hordozza keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom.

Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“

Így tehát, ha valaki búcsút nem vesz minden vagyonától, nem lehet az én tanítványom.

„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és először nem ül le, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e, amiből befejezze? Nehogy, miután fundamentumot vetett, és nem tudja befejezni, csúfolni kezdje őt mindenki, aki csak látja. És ezt mondják: Ez az ember elkezdte az építkezést, de nem tudta befejezni!

Hanem amikor lakomát készítesz, hívd meg a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat, és boldog leszel, mert azok nem tudják viszonozni, de majd viszonozzák neked az igazak feltámadásakor.“

Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas, tehát kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!“