Zsoltárok 95:6-11

Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg,
essünk térdre alkotónk, az ÚR előtt!
Mert ő a mi Istenünk,
mi pedig legelőjének népe,
kezében levő nyáj vagyunk.
Most, amikor halljátok szavát,
ne keményítsétek meg szíveteket,
mint Meríbánál,
amikor Masszánál voltatok a pusztában,
ahol megkísértettek engem őseitek,
próbára tettek, bár látták tetteimet.
Negyven évig bosszankodtam
arra a nemzedékre,
és ezt mondtam:
Tévelygő szívű ez a nép,
nem ismeri útjaimat.
Meg is esküdtem haragomban,
hogy nem mehetnek be
a nyugalom helyére!