Példabeszédek 21:1-31

Példabeszédek 21:1-31 - Olyan az ÚR kezében a király szíve,
mint a patak vize:
arra vezeti, amerre akarja.
Minden útját helyesnek tartja az ember,
de az ÚR vizsgálja meg a szíveket.
Az igaz és törvényes cselekvést
többre becsüli az ÚR,
mint az áldozatot.
A gőgös tekintet és a kevély szív
a bűnösök mécsese: vétek.
A szorgalmasnak a tervei
csak hasznot hoznak,
de mindenki, aki elsieti a dolgát,
csak ínségbe jut.
A hazug nyelvvel szerzett kincs
tovaszálló pára és halálos csapda.
A bűnösöket elsodorja erőszakosságuk,
mert nem akarják teljesíteni a törvényt.
Tekervényes a bűnös ember útja,
de a tisztának az eljárása egyenes.
Jobb a tető sarkán lakni,
mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.
A bűnös lelke rosszat kíván,
még a barátjára sem néz jóindulattal.
Ha bírságot kap a csúfolódó,
csak abból ért az együgyű,
de ha a bölcset oktatják,
ő már abból is okul.
Az igaz szemmel tartja a bűnös házát,
és a bűnösöket romlásba dönti.
Aki bedugja fülét
a nincstelen segélykiáltására,
annak sem válaszolnak majd,
amikor ő kiált.
A rejtve adott ajándék
megenyhíti a haragot,
és a titkon eljuttatott adomány
a heves indulatot.
Az igaznak öröm,
ha a törvény jut érvényre,
de a gonosztevőnek rettegés.
Az értelem útjáról letévedő ember
az árnyak gyülekezetébe jut majd.
Ínségre jut, aki szeret vigadozni,
aki szereti a bort és az olajat,
nem gazdagszik meg.
Váltságdíj lesz az igazért a bűnös,
és a becsületesek helyett a hűtlen.
Jobb a puszta földjén lakni,
mint zsémbes és bosszús asszonnyal.
Drága kincs és olaj van
a bölcs hajlékában,
az ostoba ember pedig eltékozolja azt.
Aki igazságra és hűségre törekszik,
életet, igazságot és megbecsülést talál.
Behatol a bölcs a hősök városába,
és lerombolja megbízhatónak vélt erődjét.
Aki vigyáz a szájára és a nyelvére,
életét őrzi meg a nyomorúságtól.
A kevély gőgösnek csúfolódó a neve,
dühében gőgösen viselkedik.
A restet megöli vágyakozása,
mert a két keze nem akar dolgozni;
egész nap csak vágyakozik,
az igaz pedig ad, és nem fukarkodik.
A bűnösök áldozata utálatos,
kivált ha galád dologért hozzák.
Aki hazugságot tanúsít, elvész,
de aki meggyőződött az ügyről,
az mindig beszélhet.
Szemtelen képet vág a bűnös ember,
a becsületes pedig rendben tartja dolgait.
Nem használ a bölcsesség és az értelem,
sem a tanács az ÚRral szemben.
Készen áll a ló a csata napján,
de az ÚR adja a győzelmet.

Olyan az ÚR kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja. Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR vizsgálja meg a szíveket. Az igaz és törvényes cselekvést többre becsüli az ÚR, mint az áldozatot. A gőgös tekintet és a kevély szív a bűnösök mécsese: vétek. A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut. A hazug nyelvvel szerzett kincs tovaszálló pára és halálos csapda. A bűnösöket elsodorja erőszakosságuk, mert nem akarják teljesíteni a törvényt. Tekervényes a bűnös ember útja, de a tisztának az eljárása egyenes. Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban. A bűnös lelke rosszat kíván, még a barátjára sem néz jóindulattal. Ha bírságot kap a csúfolódó, csak abból ért az együgyű, de ha a bölcset oktatják, ő már abból is okul. Az igaz szemmel tartja a bűnös házát, és a bűnösöket romlásba dönti. Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált. A rejtve adott ajándék megenyhíti a haragot, és a titkon eljuttatott adomány a heves indulatot. Az igaznak öröm, ha a törvény jut érvényre, de a gonosztevőnek rettegés. Az értelem útjáról letévedő ember az árnyak gyülekezetébe jut majd. Ínségre jut, aki szeret vigadozni, aki szereti a bort és az olajat, nem gazdagszik meg. Váltságdíj lesz az igazért a bűnös, és a becsületesek helyett a hűtlen. Jobb a puszta földjén lakni, mint zsémbes és bosszús asszonnyal. Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt. Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál. Behatol a bölcs a hősök városába, és lerombolja megbízhatónak vélt erődjét. Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól. A kevély gőgösnek csúfolódó a neve, dühében gőgösen viselkedik. A restet megöli vágyakozása, mert a két keze nem akar dolgozni; egész nap csak vágyakozik, az igaz pedig ad, és nem fukarkodik. A bűnösök áldozata utálatos, kivált ha galád dologért hozzák. Aki hazugságot tanúsít, elvész, de aki meggyőződött az ügyről, az mindig beszélhet. Szemtelen képet vág a bűnös ember, a becsületes pedig rendben tartja dolgait. Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az ÚRral szemben. Készen áll a ló a csata napján, de az ÚR adja a győzelmet.

Példabeszédek 21:1-31