Zsoltárok 18:6-36

Zsoltárok 18:6-36 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

De nagy bajomban az Örökkévalóhoz kiáltottam, Istenemet hívtam segítségül. Templomában meghallotta hangomat, kiáltásom feljutott hozzá, meghallgatott! Remegett a föld, és reszketett, még a hegyek alapja is megrendült, mert az Örökkévaló haragra lobbant! Füst szállt fel orrából, szájából emésztő tűz lövellt, tüzes szikrák repültek szerteszét. Meghasította az eget, és leszállt az Örökkévaló, sötét viharfelhők zúgtak lába alatt. Kérubokon ülve repült, szelek szárnyain suhant. Sűrű sötét felhőkbe rejtőzött, körülvették vastag viharfellegek. Dicsőségének ragyogó fénye egyszerre áttört a felhőkön, jégesőt hullatott és cikázó villámokat. Mennydörgő szavával szólt az Örökkévaló, a Felséges zengett az egekből, jégesőt hullatott és cikázó villámokat. Kilőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait szórta, és azok szétfutottak. Örökkévaló, amikor megfenyítetted a vizeket, haragod szélviharától még a tengerfenék is meglátszott, feltárultak a föld alapjai. Akkor lenyújtottad kezed a magasból, és felemeltél, kihúztál a rohanó, örvénylő vizekből! Az Örökkévaló megszabadított hatalmas ellenségeimtől! Bizony, megmentett gyűlölőimtől, akik erősebbek nálam! Rám rohantak a veszedelem napján, az Örökkévaló mégis megmentett engem! Szorongattak minden oldalról, de az Örökkévaló kiszabadított! Tágas mezőre vitt ki engem, megmentett, mert kedvét leli bennem! Megjutalmazott az Örökkévaló ártatlanságom szerint, jóval fizetett kezeim tisztaságáért, mert az Örökkévaló útjain jártam, és nem vétkeztem Isten ellen. Törvényeit mindig szem előtt tartottam, parancsaitól el nem tértem. Becsületesen és igazán éltem előtte, a bűnöktől távol maradtam. Meg is jutalmazott az Örökkévaló ártatlanságom szerint, jóval fizetett kezeim tisztaságáért. Istenem, aki hűséges, ahhoz te is hűséges vagy! Aki igaz, ahhoz te is igaz vagy! Aki jó és tisztaszívű, ahhoz te is jó vagy és tisztaszívű! De túljársz az eszén, és ellene állsz annak, aki ravaszkodik! Megszabadítod az alázatosakat, de megalázod a büszkéket. Örökkévaló, te gyújtod meg lámpámat, te világítasz nekem a sötétben! Veled együtt még az ellenséges seregen is áttörök! Istenemmel minden akadályon átjutok! Isten útja tökéletes! Az Örökkévaló szava megbízható! Pajzsa ő azoknak, akik benne bíznak! Kicsoda Isten az Örökkévalón kívül? Kicsoda Kőszikla Istenünkön kívül? Istenem, te megerősítesz engem! Tökéletessé teszed utamat! Olyan biztossá teszed lépteimet, mint a szarvasoké! Felvezetsz a magas sziklák csúcsaira is. Megtanítod kezemet a harcra, és karomat, hogy az erős íjat megfeszítse. Szabadításod védelmez engem, jobb karod támogat, jóindulatod fölemel! Megerősítetted lábamat és bokámat, hogy gyorsabban haladjak, és ne botladozzam.

Zsoltárok 18:6-36 Karoli Bible 1908 (HUNK)

A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe. Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt. Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle. Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt. Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant. A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek. Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén. És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén. És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat. És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától. Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből. Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál. Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom. És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem. Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem; Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől. Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól. És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől. És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van. Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy. A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy. Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod; Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet. Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom. Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne. Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül? Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat: Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem. Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat. És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

Zsoltárok 18:6-36 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott. Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt. Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne. Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt. Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant. A sötétséget tette rejtekévé maga körül, mint egy sátrat, a sötét vizeket, a gomolygó fellegeket. Az előtte levő fényözönből előtörtek fellegei jégesővel és tüzes parázzsal. Dörgött az ÚR az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal. Kilőtte nyilait, és szétszórta, tömérdek villámot röpített ki. Láthatóvá váltak a vizek medrei, és feltárultak a világ alapjai dorgálásodtól, URam, haragod szelének fúvásától. Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam. Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem. Igazságom szerint bánt velem az ÚR, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem. Hiszen vigyáztam az ÚR útjára, és nem hagytam el hűtlenül az Istent. Minden törvényére ügyeltem, és rendelkezéseitől nem tértem el. Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől. Igazságom szerint jutalmazott meg az ÚR, kezem tisztasága szerint, amit jól lát. A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz. A nyomorult népet megsegíted, de a kevély tekintetűeket megalázod. Mert te gyújtasz nekem mécsest, URam, fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben. Veled a rablóknak is nekirontok, ha Isten segít, a falon is átugrom. Az Isten útja tökéletes, az ÚR beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek. Van-e Isten az ÚRon kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül? Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat. Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké, magaslatokra állít engem. Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek. Oltalmazó pajzsodat adtad nekem, jobbod támogat engem, sokszor lehajoltál hozzám.

Zsoltárok 18:6-36 Revised Hungarian Bible (RÚF)

A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott. Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt. Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne. Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt. Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant. A sötétséget tette rejtekévé maga körül, mint egy sátrat, a sötét vizeket, a gomolygó fellegeket. Az előtte levő fényözönből előtörtek fellegei jégesővel és tüzes parázzsal. Dörgött az ÚR az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal. Kilőtte nyilait, és szétszórta, tömérdek villámot röpített ki. Láthatóvá váltak a vizek medrei, és feltárultak a világ alapjai dorgálásodtól, URam, haragod szelének fúvásától. Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. Megmentett engem ellenségem hatalmától, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam. Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem. Igazságom szerint bánt velem az ÚR, kezem tisztasága szerint jutalmazott engem. Hiszen vigyáztam az ÚR útjára, és Istenemet nem hagytam el hűtlenül. Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el. Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől. Igazságom szerint jutalmazott meg az ÚR, kezem tisztasága szerint, amit jól lát. A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz. Az elesett népet megsegíted, de a kevély tekintetűeket megalázod. Mert te gyújtasz nekem mécsest, URam; az én Istenem fénysugarat küld nekem a sötétbe. Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom. Isten útja tökéletes, az ÚR beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek. Van-e Isten az ÚRon kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül? Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat. Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi, magaslatokra állít engem. Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek. Oltalmazó pajzsodat átadtad nekem, jobbod támogat engem, sokszor lehajoltál hozzám.