Filemon 1:7-25
Filemon 1:7-25 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Testvérem, sokszor megmutattad, hogy isteni szeretettel szereted a testvéreket, és ezzel felbátorítottad őket. Ezzel engem is megerősítettél, és nekem is nagy örömet szereztél. Filemon, szeretnék valamit kérni tőled. Igaz, a Krisztustól kapott felhatalmazásommal ezt akár meg is parancsolhatnám neked, hiszen illő lenne, hogy megtedd. A szeretet kedvéért mégis inkább kérlek. Igen, én magam kérlek, az öreg Pál, aki most Krisztus Jézusért vagyok fogságban. Onézimoszért, a fiamért szeretnélek kérni valamire, aki olyan a számomra, mintha valóban a fiam lenne, hiszen itt, a fogságban lett a fiammá. Régebben talán haszontalan szolgád volt, Filemon, de most már neked is, nekem is hasznos lett. Visszaküldöm hát Onézimoszt hozzád, és vele a szívemet is. Szerettem volna magam mellett tartani, arra az időre, amíg az örömhír miatt fogságban vagyok, mert ha itt maradt volna, helyetted is segített volna nekem. De a belegyezésed nélkül nem akartam semmit tenni, hogy ne kényszerből tegyél jót, hanem önként, saját elhatározásodból. Onézimosz talán azért hagyott el téged egy kis időre, hogy most örökre visszakapd, de már nem úgy, mint rabszolgádat, hanem jóval többet: mint kedves testvéredet! Nagyon megszerettem őt, de te még jobban fogod szeretni. Nemcsak úgy, mint akármelyik embert, hanem mint az Úrban testvéredet. Ha tehát igazán barátodnak tartasz, akkor úgy fogadd vissza Onézimoszt, mint ahogy engem fogadnál. Ha bármivel megkárosított téged, vagy tartozna neked, én fogom megfizetni helyette. Én, Pál, saját kezemmel írom ezt: mindent visszafizetek, amivel Onézimosz tartozik neked. Igaz, te magad is tartozol nekem az életeddel — de ezt nem is kell mondanom. Testvérem, kérlek, tedd meg nekem ezt a szívességet az Úrért! Vidámíts fel engem Krisztusban! Úgy írom ezt a levelet, hogy biztos vagyok benne, megteszed, amire kérlek, sőt, még annál is többet. Egyúttal kérlek, készíts elő a számomra egy szobát a házadban! Remélem, hogy Isten válaszolni fog imádságaitokra, és hamarosan meglátogatlak benneteket. Köszöntését küldi Epafrász, aki velem együtt raboskodik Jézus Krisztusért. Munkatársaim — Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács — is köszöntenek. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen a szellemetekkel!
Filemon 1:7-25 Hungarian Bible by Lajos Csia (CSIA)
Mert sok örömet és bátorítást leltem a te szeretetedben, mert a szentek lelkére megnyugatólag hat a te jelenléted, testvérem. Ezért, bár a Krisztusban sok bátorságot nyertem arra, hogy elrendeljem neked azt, ami illik hozzád, de a szeretetért inkább kérlellek én, minthogy olyan ember vagyok, amilyen vagyok: vén és most még hozzá a Krisztus Jézus foglya is. Én kérlellek hát gyermekemért, akit fogságomban nemzettem, Onézimoszért, akinek valamikor nem tudtad hasznát venni, de aki most neked is, nekem is hasznos. Most visszaküldöm hozzád őt, az én lelkemnek belsejét. Magamnál akartam őt tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az örömüzenetért viselt bilincseimben. Mégis a te szándékod megismerése nélkül semmit sem akartam tenni, hogy ne úgy tedd a jót, mintha kényszerülve volnál rá, hanem önként. Hiszen alighanem azért váltál el tőle egy kis időre, hogy örökre megmaradónak nyerd őt vissza, többé nem rabszolgának, hanem rabszolgánál többnek, szeretett testvérnek, főképpen nekem, de mennyivel inkább neked a húsban is, az Úrban is. Ha már most a közösségben társadnak tartasz engem, úgy vedd őt pártfogásodba, mintha én volnék a helyében. Ha valamit ártott volna vagy tartoznék neked, nekem rójad fel. Én, Pál, írom a saját kezemmel: Én megfizetem, hogy azt ne mondjam neked: Te rajtad kívül még magaddal is tartozol nekem. Bizony testvérem, én az Úrban hasznot akarok belőled húzni. A Krisztusban csillapítsd le az én bensőmet. Úgy írtam neked, hogy bíztam engedelmességedben, sőt, hogy többet teszel annál, mint amit mondok. Egyúttal azonban készíts nekem is szállást, mert remélem, hogy imádságaitokon át a kegyelem nektek fog engem ajándékozni. Köszöntenek téged a Krisztus Jézusban fogolytársam Epafrász, Márk, Arisztarhosz, Démnász, Lukács, az én munkatársaim. Az Úrnak, a Krisztus Jézusnak kegyelme legyen a ti szellemetekkel!
Filemon 1:7-25 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia. Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendő, A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak; Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szűltem, Onésimusért, A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos, Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz! Őt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért szenvedett fogságomban; De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésből, hanem szabad akaratból való legyen. Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza; Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, mint szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban. Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet. Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel. Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy azt ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem. Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban! Bízván a te engedelmességedben, így írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni. Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom. Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban, Továbbá Márk, Aristárkhus, Démás és Lukács, az én munkatársaim. A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel!
Filemon 1:7-25 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
A te szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem. Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed volna, a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek, mert ilyen vagyok én, az öreg Pál, most még fogoly is Krisztusért. Kérlek pedig téged az én fiamért, akit a fogságban szültem, Onézimoszért, aki egykor neked haszontalan volt, most pedig neked is, nekem is hasznos. Visszaküldöm neked őt, vagyis az én szívemet, pedig magamnál szerettem volna tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban. Döntésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen. Hiszen talán azért szakadt el tőled egy időre, hogy örökre visszanyerd, most már nem úgy mint rabszolgát, hanem rabszolgánál jóval többet: aki nekem is, de sokkal inkább neked, testi értelemben is és az Úrban is szeretett testvéred. Ha tehát engem társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engem. Ha pedig valamivel megbántott vagy tartozik, azt nekem számítsd fel. Én, Pál, saját kezemmel írom ezt, megadom neked! Azt ugyanis nem akarom mondani, hogy önmagaddal is tartozol nekem. Bizony, testvérem, bárcsak hasznodat vehetném az Úrban! Nyugtasd meg az én szívemet Krisztusban. Engedelmességedben bízva írok neked, mert tudom, hogy többet is megteszel annál, amit mondok. Egyúttal készíts szállást is nekem, mert remélem, hogy imádságotokért ajándékul kaptok engem. Köszönt téged Epafrász, fogolytársam a Krisztus Jézusban, Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács, az én munkatársaim. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme a ti lelketekkel!
Filemon 1:7-25 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem. Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed volna, a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek, mert ilyen vagyok én, az öreg Pál, most még fogoly is Krisztusért. Kérlek pedig téged az én fiamért, akit a fogságban szültem, Onészimoszért, aki egykor neked haszontalan volt, most pedig neked is, nekem is hasznos. Visszaküldöm neked őt, vagyis az én szívemet, pedig magamnál szerettem volna tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban. Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen. Hiszen talán azért szakadt el tőled egy időre, hogy örökre visszanyerd, most már nem úgy, mint rabszolgát, hanem rabszolgánál jóval többet: aki nekem is, de sokkal inkább neked, testi értelemben is és az Úrban is szeretett testvéred. Ha tehát engem társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engem! Ha pedig valamivel megbántott vagy tartozik, azt nekem számítsd fel! Én, Pál, saját kezemmel írom ezt: Megadom neked! Azt nem akarom mondani, hogy önmagaddal is tartozol nekem. Bizony, testvérem, bárcsak hasznodat vehetném az Úrban! Nyugtasd meg az én szívemet Krisztusban! Engedelmességedben bízva írok neked, mert tudom, hogy többet is megteszel annál, amit mondok. Egyúttal készíts szállást is nekem, mert remélem, hogy imádságotokért ajándékul kaptok engem. Köszönt téged Epafrász, fogolytársam Krisztus Jézusban, Márk, Arisztarkhosz, Démász és Lukács, az én munkatársaim. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel!