Lukács 22:7-23
Lukács 22:7-23 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Elérkezett a Kovásztalan kenyerek ünnepe, amely előtt fel kell áldozni a páskabárányt. Jézus azt mondta Péternek és Jánosnak: „Menjetek, és készítsétek el nekünk a Páska-vacsorát, hogy együtt megehessük!” Ők megkérdezték: „Hol akarod, hogy elkészítsük?” Jézus így válaszolt: „Ahogy beértek a városba, találkozni fogtok egy férfival, aki egy korsó vizet visz. Kövessétek, ahová megy, és mondjátok a ház gazdájának, hogy a Mester kérdezi, hol van az a vendégszoba, ahol megtarthatja a Páska ünnepét tanítványaival? Ekkor ő mutat nektek egy nagy, berendezett szobát az emeleten. Ott készítsétek el!” A tanítványok elmentek, és előkészítették a vacsorát. Mindent úgy találtak, ahogy Jézus mondta. Amikor eljött az ideje, Jézus asztalhoz telepedett apostolaival együtt. Ezt mondta nekik: „Mennyire kívántam, hogy a páskát veletek együtt ünnepelhessem, még a szenvedéseim előtt! Mert mondom nektek, hogy egészen addig nem fogok ismét Páska-vacsorát enni, amíg be nem teljesedik Isten Királyságában.” Azután Jézus kezébe vett egy pohár bort, hálát adott Istennek, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindannyian! Igazán mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő terméséből mindaddig, amíg el nem jön Isten Királysága.” Majd fogta a kenyeret, s miután hálát adott Istennek, tört belőle, és a tanítványainak adta. Közben ezt mondta: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ugyanezt tegyétek ti is — így emlékezzetek rám!” Hasonlóképpen, a vacsora végén egy pohár bort vett a kezébe, és ezt mondta: „Ez a pohár bor az Új Szövetséget jelenti, amely akkor lép életbe, amikor a véremet, vagyis az életemet értetek adom. De nézzétek: velem együtt eszik az, aki elárul engem! Mert az Emberfia el fog menni, ahogyan az el van rendelve, de jaj annak, aki elárulja őt!” Az apostolok ekkor egymástól kérdezgették, ki lehet az, aki ilyet tenne közülük.
Lukács 22:7-23 Hungarian Bible by Lajos Csia (CSIA)
Eljött a kovásztalan kenyerek napja, amelyen le kell ölni a pászkabárányt, Jézus elküldötte Pétert és Jánost ezzel az utasítással: „Menjetek, készítsétek el nekünk a pászkát, hadd együk meg.” „Hol akarod, hogy elkészítsük?” – kérdezték tőle. Ezt felelte: „Ahogy bementek a városba, egy emberrel fogtok találkozni, aki korsót visz: Kövessétek azt abba a házba, amelybe bemegy. Azután mondjátok meg a ház gazdájának: A Tanító kérdezteti tőled: Hol van az a szállás, amelyben a pászkát tanítványaimmal együtt megehetem? Ő majd mutat nektek egy szőnyegekkel borított nagy felházat, ott készítsétek el.” Elmentek és úgy találták, ahogy mondta nekik. Azután elkészítették a pászkát. Amikor eljött az óra, asztalhoz dőlt, az apostolok vele. Akkor így szólt hozzájuk: „Nagy volt bennem a vágy arra, hogy mielőtt szenvednék, ezt a pászkát elköltsem veletek. Mert azt mondom nektek, hogy többé nem eszem abból, amíg az az Isten királyságában el nem jut a teljességre.” Azután a poharat fogta meg, és hálát adván így szólt: „Vegyétek ezt és osszátok el egymás között. Azt mondom ugyanis nektek, hogy mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből addig, amíg az Istennek királysága el nem jő.” Ezután megfogta a kenyeret, hálát adott, megtörte s odaadta nekik ily szóval: „Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt tegyétek a rólam való megemlékezésül.” Estebéd után éppen úgy fogta a poharat is, és ezt mondta: „Ez a pohár értetek ömlő vérem által az új szövetség. Egyébként annak keze, aki engemet elárul, velem együtt itt van az asztalon. Mert az embernek Fia, ahogy elhatározták, elmegy ugyan, de jaj annak az embernek, aki elárulja.” Azok erre egymással arról kezdtek vitatkozni, hogy ugyan ki lesz közülük az, aki ezt meg fogja tenni.
Lukács 22:7-23 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak; És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük. Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük? És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy. És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt? És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el. Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt. És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe. És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék: Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában. És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között: Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa. És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik. De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon. És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik! És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
Lukács 22:7-23 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a húsvéti bárányt. Jézus ekkor elküldte Pétert és Jánost ezt mondva: „Menjetek el, és készítsétek el nekünk a húsvéti vacsorát, hogy megehessük.” Ők pedig ezt kérdezték tőle: „Mi a kívánságod, hol készítsük el?” Ő így válaszolt: „Amikor beértek a városba, szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, amelybe bemegy, és mondjátok meg a ház gazdájának: a Mester ezt üzeni neked: hol van az a szállás, ahol tanítványaimmal együtt megehetem a húsvéti vacsorát? Ő mutat nektek majd egy nagy berendezett emeleti termet: ott készítsétek el.” Akkor elmentek, és mindent úgy találtak, amint előre megmondta nekik; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, és ezt mondta nekik: „Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát. Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a húsvéti vacsorából, amíg csak be nem teljesedik ez az Isten országában.” Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: „Vegyétek, és osszátok el magatok között. Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.” És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: „Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon. Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt.” Erre kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki lehet az közülük, aki ezt meg fogja tenni.
Lukács 22:7-23 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a páskabárányt. Jézus elküldte Pétert és Jánost ezt mondva: Menjetek el, és készítsétek el nekünk a páskavacsorát, hogy megehessük. Ők pedig ezt kérdezték tőle: Mi a kívánságod, hol készítsük el? Ő így válaszolt: Amikor beértek a városba, szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz, kövessétek őt abba a házba, ahova bemegy, és mondjátok meg a ház gazdájának: A Mester ezt üzeni neked: hol van a szállás, ahol tanítványaimmal együtt megehetem a páskavacsorát? Ő majd mutat nektek egy nagy, berendezett emeleti termet: ott készítsétek el! Akkor elmentek, és mindent úgy találtak, amint előre megmondta nekik; és elkészítették a páskavacsorát. Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, és ezt mondta nekik: Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a páskavacsorát. Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a páskavacsorából, amíg csak be nem teljesedik az Isten országában. Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: Vegyétek, és osszátok el magatok között! Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa. És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon. Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt. Azok pedig kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki lehet az közülük, aki ezt meg fogja tenni.