Lukács 18:18-29

Lukács 18:18-29 Hungarian Bible by Lajos Csia (CSIA)

Bizonyos elöljáró is megkérdezte őt: „Jó Tanító! Mit tegyek, hogy az örök élet örökös részemmé váljék?” „Miért mondasz engem jónak – felelte neki Jézus. Senki sem jó, csak az Isten. A parancsolatokat ismered: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, ne tégy hamis tanúságot, tiszteld apádat és anyádat.” „Mindezeket ifjúságomtól fogva megőriztem” – felelte az. Mikor Jézus meghallotta, így szólt hozzá: „Még egy dolog hiányzik nálad: Add el mindenedet és oszd szét szegényeknek. Így kincsed lesz a mennyekben. Azután jer, és kövess engem.” Az elöljárót, amikor ezeket hallotta, majd ellepte a bánat, mert szerfelett gazdag volt. Mikor Jézus bánatba borulni látta őt, így szólt: „Mily nehezen mennek be az Isten királyságába azok, akiknek birtokaik vannak. Mert kevesebb fáradsággal jut be valahová egy teve a tű fokán keresztül, mint ahogy egy gazdag megy be az Isten királyságába.” Erre megkérdezték azok, akik hallották: „Ki menekülhet meg hát akkor?” Jézus ezt felelte: „Ami embereknél lehetetlen, Istennél lehetséges.” Megszólalt Péter: „– Lám, mi elhagytuk azt, ami a magunké volt, és téged követtünk.” Ő ezt felelte: „Bizony, azt mondom nektek, hogy az Isten királyságáért még senki sem hagyta el házát, vagy feleségét, vagy testvéreket, vagy szülőket, vagy gyermekeket anélkül