Jóel 2:2-13
Jóel 2:2-13 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Sötétség és homály napja az, komor fellegek és köd uralja! Mire felkél a hajnal, seregek borítják el a hegyeket. Micsoda hatalmas, erős hadsereg! Nem volt ilyen még soha, nem is lesz többé, míg ember él a földön! Előttük mintha pusztító tűz perzselne, utánuk mintha láng lobogna. Előttük a táj, mint az Édenkert, utánuk csak üszkös rom és pusztaság marad, semmi sem menekül meg tőlük. Mint a vágtató lovak, úgy rohannak, mint rohamozó lovasok, úgy száguldanak. Robognak a hegyek tetején, mint harci szekerek dübörögnek, mint a tarlótűz ropogása, rémítő zajjal robognak, ütközetre rohannak. Elrémülnek láttukra a népek, minden arc elsápad. Mint erős harcosok, rohannak a csatába. Mint ostromló katonák, felhágnak a falakra. Mind egyenesen rohannak, soraik fel nem bomlanak. Mindegyik a maga ösvényén halad, társát nem akadályozza. Nekirontanak a fegyvereknek, de még sebet sem kapnak. Lerohanják a várost, futkosnak a kőfal tetején, felmásznak a házfalon, betörnek az ablakon, mint a tolvaj. Még a föld is belereszket, megremeg az ég is, elsötétül a Nap és Hold, a csillagok sem ragyognak, mikor az Örökkévaló szava mennydörög, mikor hatalmas seregét szólítja. Rettenetes az ő serege! Ellenállhatatlan, mert az Örökkévaló parancsát teljesíti! Bizony, nagy és rettenetes az Örökkévaló napja! Ki tudja elviselni? „De még most is hívlak benneteket! — mondja az Örökkévaló. — Jöjjetek vissza hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! De szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat! Így térjetek vissza az Örökkévalóhoz, Istenetekhez, mert ő irgalmas és kegyelmes, türelme hosszú, szeretete erős, és örül, ha büntető ítéletét nem kell végrehajtania.
Jóel 2:2-13 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borulatnak napja; mint a hegyekre ráterülő alkonyat! Nagy és hatalmas nép, a milyen nem volt öröktől fogva és nem is lesz utána többé, nemzetségről nemzetségre. Előtte tűz emészt, utána láng lobog; előtte a föld olyan, mint az Éden kertje, utána pedig kietlen pusztaság; meg sem menekülhet tőle semmi. A milyen a lovak alakja, olyan annak alakja, és száguldoznak, mint a lovasok. Rohannak a hegyek tetején, mintha hadi szekerek robognának; mintha tarlót emésztő láng ropogna; a milyen az ütközetre kész hatalmas nép. Elrémülnek tőle a népek; minden arcz elsáppad. Száguldoznak, mint a hősök, felhágnak a kőfalakra, mint a bajnokok; mindenik a maga útján halad, nem bontják meg soraikat. Egymást nem szorongatják; mindenik a maga útján halad; néki rohannak a fegyvernek, és nem esik seb rajtok. Betörnek a városba, futkároznak a kőfalon, felhágnak a házakra, betörnek az ablakokon, mint a tolvaj. Reszket előttök a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényöket. És megzendül az Úrnak szava az ő serege előtt, mert felette nagy az ő tábora; mert hatalmas az ő rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az Úrnak napja és igen rettenetes! Ki állhatja ki azt? De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bőjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is. És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.
Jóel 2:2-13 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Sötétség és ború napja az, felhő és homály napja, mint a hegyekre terülő szürkület. Jön egy nagy és hatalmas nép, hozzá hasonló nem volt még soha, és ezután sem lesz többé, míg csak emberek élnek. Előtte tűz emészt, utána láng perzsel. Előtte Éden kertje az ország, utána sivár pusztaság. Nem menekül meg tőle semmi. Olyan az alakjuk mint a lovaké, úgy száguldanak mint a lovasok. Amikor a hegycsúcsokon ugrálnak, olyan zajt csapnak, mint a harci kocsik, vagy mint amikor lángoló tűz ropog, ha a tarlót égeti. Olyanok, mint egy hatalmas sereg, amely felsorakozott a harcra. Rettegnek tőle a népek, minden arc elsápad. Száguldanak, mint a vitézek, fölhágnak a kőfalakra, mint a harcosok. Mindegyik a maga útján halad, nem tér le ösvényéről. Nem taszigálják egymást, mindegyik a maga útján jár. A fegyvereken is keresztültörnek, nem lehet föltartóztatni őket. Megrohanják a várost, futkosnak a várfalon, behatolnak a házakba, az ablakokon keresztül bemennek, mint a tolvaj. Reszket előtte a föld, megrendül az ég. A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket. Az Úr mennydörög serege előtt. Roppant nagy a tábora, hatalmas parancsának a végrehajtója. Nagy és igen félelmetes az Úrnak a napja! Ki bírja ki azt!? De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az Úrhoz! Mert kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és megbánja, még ha veszedelmet hoz is.
Jóel 2:2-13 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Sötétség és ború napja az, felhő és homály napja, mint a hegyeket elborító szürkület. Jön egy nagy és hatalmas nép, hozzá hasonló nem volt még soha, és ezután sem lesz többé, míg csak emberek élnek. Előtte tűz emészt, utána láng perzsel. Előtte Éden kertje az ország, utána sivár pusztaság. Nem menekül meg előle semmi. Olyan az alakjuk, mint a lovaké, úgy száguldanak, mint a lovasok. Amikor a hegycsúcsokon ugrálnak, olyan zajt csapnak, mint a harci kocsik, vagy mint amikor lángoló tűz ropog, ha a tarlót égeti. Olyanok, mint egy hatalmas sereg, amely felsorakozott a harcra. Rettegnek tőle a népek, minden arc elsápad. Száguldanak, mint a vitézek, fölhágnak a kőfalakra, mint a harcosok. Mindegyik a maga útján halad, nem tér le ösvényéről. Nem taszigálják egymást, mindegyik a maga útján jár. Áttörnek a fegyvereken, nem lehet föltartóztatni őket. Megrohanják a várost, felfutnak a várfalon; behatolnak a házakba, az ablakokon keresztül mennek be, akár a tolvajok. Reszket előtte a föld, megrendül az ég. A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket. Az ÚR mennydörög serege előtt. Roppant nagy a tábora, hatalmas az, ki végrehajtja parancsát. Az ÚR napja nagy és igen félelmetes; ki fogja kibírni azt!? De még most is így szól az ÚR: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az ÚRhoz! Mert kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és visszavonhatja még a veszedelmet!