János 7:1-52
János 7:1-52 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Jézus ezután Galilea tartományában járt. Nem akart Júdeában maradni, mert a vallási vezetők meg akarták ölni. Közel volt a Sátoros ünnep, a zsidók ünnepe, ezért testvérei ezt mondták Jézusnak: „Jobb lenne, ha felmennél Júdeába, az ünnepre, hadd lássák a tanítványaid, amit teszel! Ha valaki népszerű akar lenni, az ne rejtőzzön el a nyilvánosság elől! Mutasd meg magad az egész világnak, hadd lássa mindenki a csodáidat!” Ezt azért mondták a testvérei, mert még ők sem hittek benne. Jézus így felelt: „Az én időm még nem jött el, de számotokra minden idő alkalmas. Titeket nem gyűlölhetnek az emberek, de engem gyűlölnek, mert rájuk bizonyítom a gonosz tetteiket. Ti csak menjetek fel az ünnepre, én még nem megyek fel, mert nincs itt az ideje.” Ezután Jézus még Galileában maradt, a testvérei pedig elindultak Jeruzsálembe, az ünnepre. Valamivel később azonban Jézus is elindult, de titokban, mert nem akarta, hogy felismerjék. A júdeaiak keresték Jézust az ünnepek alatt, és egymást kérdezgették: „Hol lehet az az ember?” Az ünnepre összegyűlt tömegben sokan Jézusról beszéltek és vitatkoztak, de csak egymás között. Voltak, akik azt mondták róla: „Jó ember.” Mások meg azt: „Nem, dehogy is jó, hiszen félrevezeti az embereket.” De nyíltan senkisem mert róla beszélni, mert féltek a vallási vezetőktől. Az ünnepi hét fele már elmúlt, mikor Jézus felment a Templom udvarába, és tanítani kezdte a sokaságot. A vallási vezetők megdöbbentek a tanításán: „Hogyan ismerheti ilyen jól az Írásokat, ha nem tanulta a tanításainkat?” Jézus pedig így felelt nekik: „Amit én tanítok, az nem tőlem származik, hanem attól, aki elküldött engem. Ha valaki Isten akaratát akarja véghezvinni, az el tudja dönteni, hogy Istentől van-e, amit tanítok, vagy magamtól. Mert aki a saját gondolatait hirdeti, az magának akar elismerést és dicsőséget szerezni. Aki pedig annak akar dicsőséget szerezni, aki őt elküldte, az igaz ember, és nincs benne hamisság. Nem Mózes adta nektek a Törvényt? Mégsem engedelmeskedik a Törvénynek egyikőtök sem! Miért akartok engem megölni?” Erre azok így feleltek: „Gonosz szellem van benned! Ki akar téged megölni?” Jézus így válaszolt: „Véghezvittem valamit, amin mindannyian csodálkoztok. Mózes elrendelte a körülmetélést. (Bár az eredetileg nem tőle származott, hanem az előtte élő atyáktól.) Ti pedig akkor is körülmetélitek a kisgyermeket, ha az a nap történetesen szombatra esik. Ha pedig elvégezhetitek a körülmetélést szombaton úgy, hogy ezzel nem sértitek meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy valakinek az egész testét meggyógyítottam szombaton? Ne a látszat alapján ítéljetek, hanem igazságosan, és méltányosan!” Ekkor néhány jeruzsálemi lakos azt mondta: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni? De hiszen most nyiltan beszél, és nem szólnak ellene! Talán felismerték a vezetők, hogy valóban ő a Messiás? Másrészt viszont, ha a Messiás eljön, senki sem fogja tudni, honnan jön, őróla meg tudjuk, hogy honnan származik!” Miközben Jézus a Templom udvarában tanított, hangosan felkiáltott: „Valóban ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan jöttem? Csakhogy én nem magamtól jöttem, hanem az küldött el, aki valóságos, de ti nem ismeritek őt! Én azonban ismerem, mert tőle jöttem, ő küldött el engem!” Emiatt egyesek szerették volna Jézust letartóztatni, de nem mertek kezet emelni rá, mert ennek még nem jött el az ideje. Sokan mások azonban hittek benne, és ezt mondták: „Ha majd eljön a Messiás, vajon tehet-e több csodát, mint ez az ember?” A farizeusok meghallották, hogy a tömegben ilyen szóbeszéd terjed Jézusról. Ezért a főpapokkal együtt templomi őröket küldtek érte, hogy tartóztassák le. Jézus akkor ezt mondta: „Még egy rövid ideig veletek leszek, azután visszatérek ahhoz, aki elküldött engem. Keresni fogtok, de nem találtok, mert ahová én megyek, oda nem jöhettek utánam.” Akik hallották ezt, így tanakodtak egymás közt: „Hová megy, ahol nem találhatjuk meg? Talán a görög városokban szétszórtan élő zsidókhoz akar menni, és őket akarja tanítani? Mit akart azzal mondani, hogy »keresni fogtok, de nem találtok meg«, és hogy »ahová én megyek, oda ti nem jöhettek«?” Az ünnep utolsó, legnagyobb napján Jézus felállt, és így kiáltott: „Ha valaki szomjas, jöjjön hozzám, és igyon! Aki hisz bennem, annak szívéből majd élő víznek forrásai fakadnak — ahogyan az Írás mondja.” Ezt a hasonlatot a Szent Szellemről mondta, akit később azok kaptak meg, akik Jézusban hittek. De amikor ezt mondta, akkor a Szent Szellemet még senki sem kaphatta meg, mert Jézus még nem dicsőült meg. Ezt hallva a sokaság egy része azt mondta: „Bizony, ő a Próféta!” Mások azt mondták: „Ő a Messiás!” De voltak, akik ezt mondták: „Az nem lehet, mert a Messiás nem Galileából származik! Nem azt mondja az Írás, hogy a Messiás Dávid családjából származik, és Betlehemből jön majd, abból a városból, ahol Dávid élt?” Emiatt nem tudtak egyetértésre jutni. Voltak, akik szerették volna Jézust letartóztatni, de nem mertek kezet emelni rá. A Templom-őrség ekkor dolgavégezetlenül visszament a főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok megkérdezték: „Miért nem tartóztattátok le, és hoztátok ide őt?” Az őrök azt válaszolták: „Még soha senki nem beszélt úgy, mint ez az ember!” A farizeusok ekkor megkérdezték: „Csak nem bolondított el titeket is? Látjátok, hogy senki sem hisz benne a farizeusok és a főpapok közül! Csak a tömeg követi, de ők átok alatt vannak, mert nem ismerik a Törvényt!” A farizeusok között ott volt Nikodémus is, aki korábban elment Jézushoz, és beszélt vele. Azt mondta: „A Törvényünk szerint senki nem ítélhető el, amíg ki nem hallgatták! Mi sem ítélhetjük el őt, amíg ki nem vizsgáltuk, hogy mit tett.” Ekkor a többiek letorkolták: „Talán te is Galileából jöttél? Nézz utána az Írásokban, és meglátod, hogy a Próféta nem Galileából származik!”
János 7:1-52 Hungarian Bible by Lajos Csia (CSIA)
Ezek után Jézus Galileában járt-kelt, mert nem akart Júdeában járni, mivel a zsidók őt megölni igyekeztek. Közel volt a zsidók ünnepe, a sátorverés. Testvérei azt mondták Jézusnak: „Menj innen tovább, eredj Júdeába, hogy tanítványaid lássák tetteidet, melyeket teszel. Mert senki sem tesz ilyesmit rejtekben, hanem a nyilvánosságra törekszik. Ha ilyen dolgokat teszel, állj ki vele a világ szeme elé.” Mert még testvérei sem hittek benne. Jézus erre ezt mondta nekik: „Az én időm még nincs itt, a ti időtök mindenkor készen áll. Titeket nem gyűlölhet e világ, de engemet gyűlöl, mert én ellene teszek tanúságot, hogy az, amin munkálkodik rossz. Ti menjetek fel az ünnepre, én még nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem telt be.” Azután, hogy ezeket megmondta nekik, Galileában időzött. Amint azonban testvérei felmentek az ünnepre, akkor ő is felment nem látványosan, hanem mint aki rejtőzni akar. A zsidók keresték őt az ünnepen, és azt kérdezték: „Hol van ő?” Nagy zúgás volt a tömegben miatta. Némelyek azt mondták róla, hogy „jó,” mások meg: „nem az – ellenkezőleg –, eltévelyíti a tömeget.” A zsidóktól való félelem miatt azonban nyíltan senki sem beszélt róla. Már az ünnep közepén tartottak, amikor Jézus felment a szenthelyre és tanított. A zsidók csodálkozva szóltak: „Mi a titka, hogy az Írásokat így ismeri, mikor nem tanulta?” Jézus ezt felelte: „Amit én tanítok, nem enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Ha valaki akarja az ő akaratát tenni, felismeri erről a tanításról, hogy Istentől való-e, vagy magamtól beszélek. Aki magából beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az olyan ember igaz, az olyanban hamisság nincsen. Úgy-e, hogy Mózes adta nektek a törvényt? Közületek mégsem teszi meg senki a törvényt. – Miért igyekeztek hát megölni engem?” „Ördögi Szellemed van – felelte a tömeg – Ki akar téged megölni?” Jézus ezt felelte nekik: „Egy munkát hajtottam végre és mindnyájan csodálkoztok rajta. Azért hát meg kell változtatnotok gondolkodástokat, mert ti, akiknek Mózes a körülmetélkedést adta – ugyan nem Mózestől, hanem az atyáktól való az –, szombaton is körülmetélitek az embert. Ha szombaton körülmetélhető az ember anélkül, hogy Mózes törvényét felbontanák, rám megharagusztok, mert szombaton egy embert egészen egészségessé tettem? Ne ítéljetek látszat szerint, hanem igazságos ítélettel ítéljetek!” „Vajon nem ő az, akit megölni akarnak? – kérdezte most néhány jeruzsálemi. – Nézzétek csak mily szabadon beszél, és semmit sem szólnak neki. Vajon valóban felismerték az elöljárók, hogy ő a Krisztus? De még nem! Erről tudjuk, hogy honnan való, ha azonban a Krisztus eljő, senki sem fogja tudni, honnan jön.” Jézus, aki éppen a szenthelyen tanított, ekkor felkiáltott: „Ismertek is engem, és azt is tudjátok, honnan való vagyok. Magamtól én nem jöttem, hanem van valaki, egy igaz, aki engem küldött, akit ti nem ismertek. Én ismerem őt, mert mellőle való vagyok és ő küldött el engem.” Igyekeztek elfogni őt, de senki sem vetette rá kezét, mert még nem jött el az ő órája. A tömegből ellenben sokan hittek benne és azt mondogatták: „Fog-e több jelt tenni a Krisztus, ha eljön, mint amennyit ő tett?” Meghallották a farizeusok, hogy a zúgolódó tömeg ilyeneket beszél róla, azért a főpapok és farizeusok szolgákat küldtek el, hogy letartóztassák őt. „Még egy kevés ideig veletek vagyok – mondta Jézus – azután elmegyek ahhoz, aki elküldött engem. Keresni fogtok engem, de nem fogtok megtalálni. Ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek.” Eme a zsidók azt beszélték egymás közt: „Hová készül menni, hogy mi nem fogjuk őt megtalálni? Talán a hellének közé, a szétszóródottakhoz készül a helléneket tanítani? Mit jelent az a beszéd, amelyet mondott: Keresni fogtok, és nem fogtok megtalálni és: Oda, ahol én leszek, ti nem jöhettek?” Az ünnep utolsó nagy napján Jézus kiállott és felkiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék! Annak, aki hisz bennem, amint az Írás mondja, élő víznek árjai folynak majd belsejéből.” Ezt pedig a Szellemről mondta, akit kapniuk kellett azoknak, akik benne hittek. Nem volt ugyanis még Szellem, mert Jézus nem dicsőült meg. Voltak a tömegben olyanok, akik, mikor ezeket a szavakat hallották, így szóltak: „Valóban próféta ő.” Mások ezt mondták: „Ő a Krisztus.” Megint mások így szóltak: „Na, majd éppen Galileából jön el a Krisztus? Nem azt mondta az Írás: Dávid magvából, Bethlehemből, abból a faluból jön a Krisztus, ahol Dávid élt?” Meghasonlott a tömeg miatta. Közölök némelyek el akarták őt fogni, de senki sem vetette rá kezét. Ekkor visszamentek a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz. – „Miért nem hoztátok őt ide?” – kérdezték tőlük. A szolgák ezt felelték: „Még soha ember úgy nem beszélt, mint ahogy ez az ember szól!” A farizeusok erre is feleltek: „Ti is el vagytok tévelyítve? Vajon az elöljárók vagy a farizeusok közül hitt valaki benne? De a tömeg, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!” Közülük egy azonban, Nikodémus, aki megelőzőleg meglátogatta őt, így szólt hozzájuk: „Elítél-e valakit a mi törvényünk, akit ki nem hallgat előbb, és nem tudja meg, miket csinál?” „Vajon te is Galileából való vagy? – kérdezték tőle. – Kutass utána és lásd meg, hogy Galileából nem származott próféta!”
János 7:1-52 Karoli Bible 1908 (HUNK)
És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy őt megöljék. Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel. Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak. Mert az ő atyjafiai sem hivének benne. Monda azért nékik Jézus: Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl; mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak. Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én időm még nem tölt be. Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában. A mint pedig felmenének az ő atyjafiai, akkor ő is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon. A zsidók azért keresik vala őt az ünnepen, és mondának: Hol van ő? És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője. Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan ő felőle a zsidóktól való félelem miatt. Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala. És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?! Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem. Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok? A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság. Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni? Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni? Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok. Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert. Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton? Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek! Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni? És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus? De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljő a Krisztus, senki sem tudja, honnan való. Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek. Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem. Akarják vala azért őt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az ő órája. A sokaság közül pedig sokan hivének ő benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljő, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett? Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felőle; és szolgákat küldének a farizeusok és a főpapok, hogy fogják meg őt. Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem. Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda. Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani? Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda? Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék. A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Lélekről, a melyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg. Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta. Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehemből, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala? Hasonlás lőn azért ő miatta a sokaságban. Némelyek pedig közűlök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét. Elmenének azért a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt? Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember! Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve? Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki? De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott! Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala ő hozzá, a ki egy vala azok közül: Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha előbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik? Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.
János 7:1-52 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Jézus ezután Galileát járta. Nem akart ugyanis Júdeában tartózkodni, mivel a zsidók meg akarták ölni. Közel volt a zsidók ünnepe, a lombsátor-ünnep. Testvérei ekkor ezt mondták neki: „Menj el innen, és eredj Júdeába, hadd lássák a tanítványaid is a te dolgaidat, amelyeket cselekszel. Mert senki sem cselekszik semmit titokban, aki azt akarja, hogy nyilvánosan elismerjék őt. Ha ilyeneket cselekszel, tedd ismertté magadat a világ előtt.” Mert a testvérei sem hittek benne. Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy a cselekedetei gonoszak. Ti menjetek fel az ünnepre, én erre az ünnepre még nem megyek fel, mert az én időm még nem jött el.” Ezeket mondta nekik, és ott maradt Galileában. Miután azonban elindultak testvérei az ünnepre, akkor ő is felment, nem nyíltan, hanem – amennyire lehetett – titokban. A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: „Hol van ő?” És sokat suttogtak róla a sokaságban: némelyek azt mondták róla, hogy jó, mások viszont ezt mondták: „Nem az, sőt félrevezeti a népet.” De nyilvánosan senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidóktól. Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a templomba, és tanítani kezdett. Csodálkoztak a zsidók ezen, és ezt kérdezték: „Hogyan ismerheti ez az Írást, hiszen nem is tanulta?” Jézus erre így válaszolt nekik: „Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok. Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, abban nincs hamisság. Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? De közületek senki sem tartja meg a törvényt. Miért akartok engem megölni?” A sokaság erre ezt mondta: „Ördög van benned: ki akar téged megölni?” Jézus így válaszolt nekik: „Egyetlen dolgot vittem véghez, és mindnyájan megütköztök rajta. Minthogy a körülmetélkedést Mózes rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna, hanem az atyáktól van –, és szombaton is körülmetélitek az embert. Ha körülmetélitek az embert szombaton, hogy ne sértsék meg Mózes törvényét, akkor miért haragusztok énrám, hogy egy embert teljesen meggyógyítottam szombaton? Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet.” A jeruzsálemiek közül ekkor így szóltak némelyek: „Vajon nem ő az, akit meg akarnak ölni? És íme, nyilvánosan beszél, és semmit sem szólnak ellene. Talán bizony felismerték a vezetők, hogy ő a Krisztus? Csakhogy róla tudjuk, honnan való; amikor azonban eljön a Krisztus, róla senki sem tudja majd, honnan való.” Amikor Jézus a templomban tanított, hangosan kiáltva szólt: „Ti ismertek engem, tudjátok is, honnan való vagyok; de én mégsem önmagamtól jöttem, hanem az, aki engem elküldött, igaz, ti őt nem ismeritek. Én ismerem őt, hiszen tőle származom, és ő küldött el engem.” El akarták fogni tehát, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája. A sokaságból sokan hittek benne, és ezt mondták: „A Krisztus, amikor eljön, tesz-e több jelt, mint amennyit ez tett?” Meghallották a farizeusok, hogy a sokaság ezeket suttogja róla, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok, hogy fogják el őt. Jézus ekkor így szólt: „Még egy kis ideig veletek vagyok, de elmegyek ahhoz, aki elküldött engem. Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.” A zsidók erre így beszéltek egymás között: „Hova akar menni, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök között lévő szórványba készül, és a görögöket akarja tanítani? Miféle beszéd ez: Kerestek majd engem, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?” Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!” Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg. A sokaságból azok, akik hallották ezt az igét, ezt mondták: „Valóban ez a próféta.” Mások így szóltak: „A Krisztus ez.” Többen pedig ezt mondták rá: „Csak nem Galileából jön el a Krisztus? Nem az Írás mondta-e, hogy Dávid magvából és Betlehemből, abból a faluból, ahol Dávid élt, jön el a Krisztus?” Ellentét támadt tehát miatta a sokaságban: némelyek közülük el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét. A szolgák ekkor visszamentek a főpapokhoz és farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük: „Miért nem hoztátok ide?” A szolgák így feleltek: „Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő.” A farizeusok ezt mondták nekik: „Titeket is megtévesztett? Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki? De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!” Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk: „Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett?” Azok pedig így válaszoltak neki: „Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.” (
János 7:1-52 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Jézus ezután Galileát járta. Nem akart ugyanis Júdeában maradni, mivel a zsidók meg akarták ölni. Közel volt a zsidók ünnepe, a lombsátrak ünnepe. Testvérei ekkor ezt mondták neki: Menj el innen, és eredj Júdeába, hadd lássák a tanítványaid is a tetteidet, amelyeket cselekszel! Mert senki sem cselekszik titokban, ha ismertségre törekszik. Ha ilyeneket cselekszel, tedd ismertté magadat a világ előtt! Mert a testvérei sem hittek benne. Jézus pedig így szólt hozzájuk: Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy a cselekedetei gonoszak. Ti menjetek fel az ünnepre, én erre az ünnepre még nem megyek fel, mert az én időm még nem jött el. Ezeket mondta nekik, és ott maradt Galileában. Miután azonban elindultak testvérei az ünnepre, akkor ő is felment, nem nyíltan, hanem titokban. A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: Hol van ő? És sokat suttogtak róla a tömegben: némelyek azt mondták róla, hogy jó ember, mások viszont azt, hogy nem az, sőt félrevezeti a népet. De nyilvánosan senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidóktól. Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a templomba, és tanítani kezdett. A zsidók csodálkoztak ezen, és ezt kérdezték: Hogyan ismerheti ez az Írást, hiszen nem is tanulta? Jézus így válaszolt nekik: Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok. Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, és abban nincs hamisság. Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? De közületek senki sem tartja meg a törvényt. Miért akartok engem megölni? A sokaság erre ezt mondta: Ördög van benned! Ki akar téged megölni? Jézus így válaszolt nekik: Egyetlen dolgot cselekedtem, és ti mindnyájan csodálkoztok rajta. Gondoljátok meg: a körülmetélkedést Mózes rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna, hanem az atyáktól van –, és szombaton is körülmetélitek az embert. Ha körülmetélitek az embert szombaton, hogy Mózes törvénye ne sérüljön, akkor miért haragusztok énrám, hogy egy embert teljesen meggyógyítottam szombaton? Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet! A jeruzsálemiek közül ekkor így szóltak némelyek: Vajon nem ő az, akit meg akarnak ölni? És íme, nyilvánosan beszél, és semmit sem szólnak ellene. Lehet, hogy a vezetők meggyőződtek arról, hogy ő a Krisztus? Csakhogy róla tudjuk, honnan való; amikor azonban eljön a Krisztus, róla senki sem tudja majd, honnan való. Amikor Jézus a templomban tanított, hangosan kiáltva szólt: Ti ismertek engem, tudjátok is, honnan való vagyok; de én nem önmagamtól jöttem, hanem igaz az, aki engem elküldött, akit ti nem ismertek. Én ismerem őt, hiszen tőle való vagyok, és ő küldött el engem. El akarták fogni tehát, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája. A sokaságból többen hittek benne, és ezt mondták: Amikor eljön a Krisztus, vajon több jelt tesz majd, mint amennyit ez tett? Meghallották a farizeusok, hogy a sokaság ezeket suttogja róla, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok, hogy fogják el őt. Jézus ekkor így szólt: Még egy kis ideig veletek vagyok, azután elmegyek ahhoz, aki elküldött engem. Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek. A zsidók erre így beszéltek egymás között: Hová akar menni, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök között lévő szórványba készül, és a görögöket akarja tanítani? Miféle beszéd ez: Kerestek majd engem, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek? Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg. A sokaságból azok, akik hallották ezt az igét, ezt mondták: Valóban ő a próféta. Mások így szóltak: Ő a Krisztus. Többen pedig ezt mondták: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? Nem azt mondta-e az Írás, hogy a Krisztus Dávid magvából és Betlehemből jön el, abból a faluból, ahol Dávid élt? Ellentét támadt tehát miatta a sokaságban: némelyek közülük el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét. A szolgák visszamentek a főpapokhoz és a farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük: Miért nem hoztátok ide? A szolgák így feleltek: Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő. A farizeusok ezt mondták nekik: Titeket is megtévesztett? Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki? De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott! Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk: Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett? Azok pedig így válaszoltak neki: Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.