Jeremiás 49:14-39

Megosztás

Jeremiás 49:14-39 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Hírt hallottam az Úrtól, követ küldetett a népekhez: Gyűljetek össze, támadjatok rá, keljetek harcra ellene! Kicsinnyé teszlek a népek között, megvetetté az emberek között. Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled; kevély volt a szíved. Sziklahasadékokban laksz, elfoglaltad a magas halmokat. De ha oly magasan fészkelsz is, mint a sas, onnan is ledöntelek! – így szól az Úr. Edóm pusztává lesz: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen az őt ért mindenféle csapás miatt. Nem lakik ott többé senki, és nem tartózkodik benne egy ember sem – mondja az Úr –, akárcsak az elpusztított Sodomában, Gomorában és szomszédságában. Mint a Jordán bozótjából a zöldellő legelőre feljövő oroszlán, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem? Így hát halljátok meg az Úr tervét, amelyet eltervezett Edóm ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt Témán lakói ellen: Még a kis bárányokat is elhurcolják, a legelőjüket is pusztává teszik. Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos jajkiáltásuk elhallatszik a Vörös-tengerig. Fölszáll, mint a sas, majd lecsap Bocrára kiterjesztett szárnnyal. Olyan lesz azon a napon Edóm vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszony szíve. Damaszkuszról. Megdöbbent Hamát és Arpád, remegnek, mert rossz hírt hallottak. A tenger mellett aggodalom uralkodik, amely nem tud csillapodni. Erőtlen lett Damaszkusz, menekülésre készül, rémület fogta el, szorongás és fájdalom jön rá, mint a szülő asszonyra. Miért nem hagyták el a dicső várost, az örvendező várost? Ezért elesnek ifjai a tereken, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – így szól a Seregek Ura. Tüzet vetek Damaszkusz várfalára, és megemészti Ben-Hadad palotáit. Így szól az Úr Kédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya: Rajta, vonuljatok Kédár ellen, és pusztítsátok a keleti népet! Elveszik sátraikat és nyájukat, sátorlapjaikat, minden értéküket, elviszik tevéiket is, és így kiáltoznak feléjük: Iszonyat mindenütt! Fussatok, bujdossatok el messzire, völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói! – így szól az Úr. Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar, Babilónia királya, és gondolatokat gondolt ki ellenetek. Rajta, vonuljatok föl a nép ellen, mely békében és biztonságban lakik! – így szól az Úr. Nincsen kapuja, nincsen zára, egyedül lakik. Tevéik prédára jutnak, tömérdek jószágukat elzsákmányolják. Szétszórom a lenyírt hajúakat minden égtáj felé, veszedelmet hozok rájuk mindenfelől – így szól az Úr. Hácór sakálok tanyája lesz, puszta marad örökre. Nem lakik ott senki, nem tartózkodik ott ember. Így szólt az Úr igéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén: Ezt mondja a Seregek Ura: Összetöröm Élám íját, legfőbb erősségét. Négy szelet támasztok Élám ellen az ég négy tája felől, szélnek szórom őket mindenfelé, és nem lesz olyan nép, amelyhez ne kerülnének az Élámból szétszóródottak. Rémületbe ejtem Élámot ellenségei előtt, akik életére törnek. Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban – így szól az Úr. Fegyvert küldök a nyomukba, míg csak meg nem semmisítem őket. Felállítom trónomat Élámban, elpusztítom királyát és vezetőit! – így szól az Úr. De az utolsó időben jóra fordítom Élám sorsát! – így szól az Úr.

Jeremiás 49:14-39 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Azt a hírt hallottam az Örökkévalótól, hogy követet küldött a nemzetekhez, és megparancsolta nekik: „Gyűljetek össze, vonuljatok fel Edom ellen, támadjátok meg országát. Halld meg ezt, Edom! Kicsivé teszlek a népek között, megvetnek téged a nemzetek! Sok nép rettegett tőled, ezért bíztad el magad. Saját büszkeséged lett a veszted, becsaptad magad! Bár magas sziklákon raktál fészket, mint a sasok, hegyek tetején építetted váraidat, de onnan is lerántalak!” — mondja az Örökkévaló. „Edom pusztulásán elborzadnak a nemzetek. Aki csak elmegy mellette, Edom szörnyű sorsát látva csodálkozik, rémüldözik, és fejét csóválja. Mert úgy bánok vele, mint Sodomával, Gomorával és szomszédaival: tökéletesen elpusztítom. Edomban senki sem lakik többé, még vándorok sem vernek sátrat benne — mondja az Örökkévaló. — Ahogy az oroszlán feljön a Jordán menti sűrű bozótosból a dúsan zöldellő legelőre, és szétkergeti a nyájat, úgy török rá én is Edom népére, s hirtelen elűzöm őket földjükről. Azután választottamat helyezem föléjük, hogy uralkodjon rajtuk. Mert kicsoda hasonlítható hozzám? Ki vonhat engem felelősségre? Melyik uralkodó állhat ellen nekem?” Tudjátok meg, mit tervezett az Örökkévaló Edom ellen, mit határozott Témán lakói felől: Ellenségeik elhurcolják őket, még a kicsiny bárányokat is, legelőik pedig pusztán maradnak. Edom bukásától még a föld is megremeg, jajkiáltásuk elhallatszik a Vörös-tengerig. Nézd! Úgy jön Edomra, mint zsákmányra lecsapó sas, és szárnyát kiterjeszti fölötte. Azon a napon Edom harcosainak a szíve megolvad, s olyanok lesznek, mint a vajúdó asszony. Üzenet Damaszkusz városának: „Hamát és Arpad lakói kétségbeesnek, mert rossz hírt hallottak. Remegnek a félelemtől, nem tudnak megnyugodni, mint a háborgó tenger. Damaszkusz népe erőtlen, menekülni készül, retteg és pánikba esett, fájdalom és félelem tört rá, mint szülési fájdalmak a vajúdó asszonyra. Miért nem hagyták el ezt a híres várost, amely oly vidám volt? Ezért fiataljait az utcákon ölik meg, harcosait mind levágják azon a napon — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, én pedig tüzet gyújtok Damaszkusz kőfalán, amely megemészti Benhadad palotáit!” Kédár törzsei és Hácór területe felől, amelyeket Nebukadneccar, Babilónia királya legyőzött és meghódított, ezt mondja az Örökkévaló: „Induljatok, támadjátok meg Kédár törzseit, pusztítsátok kelet fiait! Elveszik sátraikat, szőnyegeiket, eszközeiket, nyájaikat, tevéiket, mindenüket! Kiáltanak nekik: »Rémület mindenfelől!« Hácór lakosai, fussatok messzire, rejtőzzetek a barlangok mélyére! — mondja az Örökkévaló. — Mert Nebukadneccar, Babilónia királya tervet készít ellenetek, el akar pusztítani!” „Induljatok, vonuljatok föl a nemzet ellen, amely biztonságban érzi magát, gondtalan békességben él, sem kapujuk, sem záruk nincsen, egymaga lakik! — mondja az Örökkévaló. — Zsákmányoljátok el tevéiket és csordáikat! Én pedig szétszórom ezt a nyírott hajú népet a négy égtáj felé. Veszedelmet hozok rájuk mindenfelől. — mondja az Örökkévaló. — Hácór sakálok tanyája lesz, örök pusztaság, ahol senki sem lakik többé, még vándorok sem vernek sátrat benne.” Az Örökkévaló szava, amelyet Jeremiás prófétának mondott Élámról, Cidkijjá, Júda királya uralkodásának kezdetén. Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Nézd! Összetöröm Élám íját, legerősebb fegyverét! Forgószelet küldök rá minden irányból, rászabadítom a vihart a négy égtáj felől, hogy szórja szét Élám népét a szélrózsa minden irányába. A föld minden országába elvetődnek bujdosó menekültjei. Megrémítem őket ellenségeik előtt, akik életükre törnek. Izzó haragomban csapásokkal sújtom Élámot, és gyilkoló kardot küldök utánuk, amíg egészen elpusztítja őket — mondja az Örökkévaló. — Felállítom trónomat Élámban, királyukat és fejedelmeiket pedig kiirtom belőle — mondja az Örökkévaló. — De az utolsó napokban visszahozom Élám népét a fogságból, és sorsukat jóra fordítom” — mondja az Örökkévaló.

Jeremiás 49:14-39 Karoli Bible 1908 (HUNK)

Hírt hallottam az Úrtól, és követ küldetett a nemzetekhez, a ki ezt mondja: Gyűljetek össze, induljatok ellene, és keljetek fel a harczra, Mert ímé, kicsinynyé teszlek téged a nemzetek között, és az emberek között útálatossá. A te könnyelműséged csalt meg téged és a te szíved kevélysége, a ki a sziklák hasadékaiban lakol, és elfoglaltad a halmok tetejét. Ha olyan magas helyen rakod is fészkedet, mint a saskeselyű, onnét is lerántalak téged, azt mondja az Úr. És pusztasággá lesz Edom, a ki csak átmegy rajta elálmélkodik, és sziszeget egész veresége felett. A mint Sodomának és Gomorának és az ő szomszédainak elsüllyedésekor volt, azt mondja az Úr, ott sem lakik több ember, és benne emberek fia nem tartózkodik. Ímé, mint oroszlán jön fel a Jordán erdőségéből az örökzöld legelőre, de hamarsággal kiűzöm őt onnan, és a kiválasztottat teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hozzám hasonló, és ki szab nékem törvényt, és kicsoda az a pásztor, a ki megállhat ellenem? Halljátok meg azért az Úr tervét, a melyet tervezett Edom felől, és az ő gondolatait, a melyeket gondolt Témán polgárai felől. Bizony elhurczolják őket, a juhnyáj kicsinyeit, bizony szörnyűködik rajtok a saját legelőjök. Az ő romlásuk zajától megrendült a föld, az ő kiáltásuk szava elhallatszik a veres tengerig. Ímé, feljő mint saskeselyű, és repül és szárnyait szétterjeszti Boczrán: és Edom vitézeinek szíve olyan lesz az napon, mint a vajudó asszony szíve. Damaskus felől: Megszégyenült Emát és Arphád, mert gonosz hírt hallottak, és remegnek, mint a háborgó tenger, a mely nem nyughatik. Megrendült Damaskus, futáshoz készül és reszketés fogja el, szorongás és fájdalmak szállják meg őt, mint a szűlő asszonyt. Miért is nem marad ki a dicsőséges város, az én örömömnek városa? De elhullanak az ő ifjai is az ő utczájokon, és minden harczoló ember levágatik azon a napon, azt mondja a Seregek Ura. És tüzet gyújtok Damaskus kőfalán, és megemészti a Ben-Hadád palotáit. Kédárnak és Házornak országai felől, a melyeket megvert Nabukodonozor, a babiloni király, ezt mondja az Úr: Keljetek fel, menjetek fel Kédárra, és pusztítsátok keletnek fiait. Sátoraikat és nyájokat elveszik, és kárpitjaikat és minden edényöket és tevéiket elviszik, és ezt kiáltják feléjök: Rettegés köröskörül! Fussatok el, igen siessetek, rejtőzzetek el mélyen, Házornak lakói, azt mondja az Úr, mert tervet tervezett ellenetek Nabukodonozor, a babiloni király, és ellenetek gondolatot gondolt. Keljetek fel, menjetek a békességes nemzet közé, azok közé, a kik bátorságban lakoznak, azt mondja az Úr, sem kapujok, sem zárjok nincsen, egyedül laknak! Tevéik prédává lesznek, és az ő sok barmaik zsákmánynyá, és elszórom őket, e nyirott üstökűeket minden szél felé, és minden oldal felől veszedelmet hozok reájok, azt mondja az Úr. És Házor sakálok lakhelyévé lesz, örökkévaló pusztasággá, senki nem lakik ott, és embernek fia nem is tartózkodik azon. Az Úr szava, a melyet szóla Jeremiás prófétának Elám felől, Sedékiásnak, a Júda királyának országlása kezdetén, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én eltöröm az Elám kézívét, erejének zsengéjét. És négy szelet hozok Elám ellen, az égnek négy határáról, és elszórom őket mindenik szél felé, és nem lesz nemzet, a kihez nem futnak az Elám szökevényei. És megrettentem Elámot az ő ellenségei előtt és az ő lelköknek keresői előtt, és veszedelmet hozok reájok, az én felgerjedt haragomat, azt mondja az Úr, és utánok bocsátom a fegyvert mindaddig, míg meg nem emésztem őket. És az én székemet Elámba helyezem, és kivesztem onnét a királyt és a fejedelmeket, azt mondja az Úr: De végezetre visszahozom Elámot a fogságból, azt mondja az Úr.

Jeremiás 49:14-39 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Üzenetet kaptam az ÚRtól, követet küldött a népekhez: Gyűljetek össze, támadjatok rá, keljetek harcra ellene! Kicsinnyé teszlek a népek között, megvetetté az emberek között. Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled; kevély volt a szíved. Sziklahasadékokban laksz, elfoglaltad a magas halmokat. De ha oly magasan fészkelsz is, mint a sas, onnan is letaszítalak! – így szól az ÚR. Edóm pusztasággá válik: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen, látva az őt ért számtalan csapást. Ahogyan elpusztult Sodoma és Gomora meg a szomszédsága – mondja az ÚR –, úgy itt sem lakik többé senki, és nem él benne senki emberfia. Mint egy oroszlán, amely a Jordán bozótjából feljön az üde legelőre, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem? Halljátok hát az ÚR tervét, amelyet Edóm ellen készített, és elhatározását, amelyre Témán lakóival kapcsolatban jutott: Még a báránykákat is el fogják hurcolni, legelőjüket is pusztává teszik. Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos jajgatásuk elhallatszik a Vörös-tengerig. Fölszáll, majd lecsap Bocrára, mint a sas, kiterjesztett szárnnyal. Olyan lesz azon a napon Edóm vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszonyé. Damaszkuszról. Megszégyenült Hamát és Arpád, mivel rossz hírt kaptak; remegnek, mint a háborgó tenger, nem lelnek nyugalmat. Elhagyta az ereje Damaszkuszt, menekülni készül, rémület fogta el, szorongás és fájdalom jött rá, mint a szülő nőre. Miért nem hagyták el a dicső várost, az örvendező várost? Ezért elesnek ifjai a tereken, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – így szól a Seregek URa. Tüzet gyújtok Damaszkusz várfalán, és az megemészti Ben-Hadad palotáit. Így szól az ÚR Kédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya: Rajta, vonuljatok Kédár ellen, és pusztítsátok a keleti népet! Elveszik sátraikat és nyájukat, sátorlapjaikat, minden értéküket, elviszik tevéiket is, és kihirdetik róluk ezt: Iszonyat mindenütt! Meneküljetek, bujdossatok el messzire, völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói! – így szól az ÚR. Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar, Babilónia királya, és veletek kapcsolatban elhatározásra jutott. Rajta, vonuljatok föl a nép ellen, amely békében és biztonságban lakik! – így szól az ÚR. Nincsen kapuja, nincsen zára, egyedül lakik. Tevéik prédára jutnak, tömérdek jószágukat zsákmányul ejtik. Szélnek szórom azokat, akik körülnyírt hajúak, a négy égtáj felé, veszedelmet hozok rájuk mindenfelől – így szól az ÚR. Hácór sakálok tanyája lesz, pusztaság marad örökre. Nem lakik többé benne senki, nem tartózkodik ott ember. Így szólt az ÚR igéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén: Ezt mondja a Seregek URa: Összetöröm Élám íját, legfőbb erősségét. Ráküldök Élámra négy szelet a négy égtáj felől, szélnek szórom őket minden irányba, és nem lesz olyan nép, amely közé ne jutnának Élámból szerteszórtak. Rettegést hozok Élámra ellenségei előtt, akik életére törnek. Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban – így szól az ÚR. Fegyvert küldök a nyomukba, míg csak meg nem semmisítem őket. Felállítom trónomat Élámban, elpusztítom királyát és vezetőit! – így szól az ÚR. De az utolsó napokban jóra fordítom majd Élám sorsát! – így szól az ÚR.