Ésaiás 41:2-10
Ésaiás 41:2-10 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Ki támasztá fel azt keletről, a kit igazságban hív az ő lábához? A népeket kezébe adja és királyok felett uralkodóvá teszi, kardjával mint port szórja szét, mint repülő polyvát kézíve által! Kergeti őket, békességgel vonul az úton, a melyen lábaival nem járt. Ki tette és vitte végbe ezt? A ki elhívja eleitől fogva a nemzetségeket: én, az Úr, az első és utolsókkal is az vagyok én! Látták a szigetek és megrémülének, a földnek végei reszkettek, közelegtek és egybegyűltek. Kiki társát segíti, és barátjának ezt mondja: Légy erős! És bátorítja a mester az ötvöst, és a kalapácscsal simító azt, a ki az ülőt veri; így szól a forrasztásról: jó az, és megerősíti szegekkel, hogy meg ne mozduljon. De te Izráel, én szolgám, Jákób, a kit én elválasztottam, Ábrahámnak, az én barátomnak magva; Te, a kit én a föld utolsó részéről hoztalak és véghatárairól elhívtalak, és ezt mondám néked: Szolgám vagy te, elválasztottalak és meg nem útállak: Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
Ésaiás 41:2-10 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Ki indította el napkeletről azt, akinek lépteit győzelem kíséri? Ki adja hatalmába a népeket, hogy királyokat tiporjon le? Porrá zúzza őket fegyvere, íja előtt szétszóródnak, mint a polyva. Üldözi őket, háborítatlanul nyomul előre, lába is alig éri az ösvényt. Ki tette, ki vitte véghez ezt? Ki hozta létre kezdettől fogva a nemzedékeket? Én, az Úr, vagyok az első, és én mindvégig ugyanaz vagyok. Láttára a szigeteken is megijednek, a föld szélein is reszketnek, közelednek egymáshoz, összejönnek. Egyik a másikat támogatja, és ezt mondják egymásnak: Légy erős! Biztatja a mester az ötvöst, aki simítókalapáccsal dolgozik az üllőn, és ezt mondja a forrasztásról: Jól van, meg kell erősíteni szegekkel, hogy ne mozogjon! De te, szolgám, Izráel, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda! A föld végén ragadtalak meg, annak széléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg! Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.
Ésaiás 41:2-10 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Ki indította el napkeletről azt, akinek lépteit győzelem kíséri? Ki adja hatalmába a népeket, hogy királyokat tiporjon le? Porrá zúzza őket fegyvere, íja előtt szétszóródnak, mint a pelyva. Üldözi őket, háborítatlanul nyomul előre, lába is alig éri az ösvényt. Ki tette ezt, ki vitte véghez? Ki hívja elő örök idők óta a nemzedékeket? Én, az ÚR vagyok az első, és én mindvégig ugyanaz maradok. Látják ezt a szigetek, és megijednek, a föld szélein is remegni kezdenek, közelednek egymáshoz, és összejönnek. Egyik a másikat támogatja, és ezt mondják egymásnak: Légy erős! Biztatja a kovács az ötvöst, a kalapáccsal egyengető azt, aki az üllőt veri, és ezt mondja a forrasztásról: Jól van! – és megerősíti szegekkel, hogy majd ne inogjon. De te, szolgám, Izráel, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda! A föld végén ragadtalak meg, annak legszéléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek el téged! Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.
Ésaiás 41:2-10 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Feleljetek, ha tudtok: Ki indította el őt keletről, hogy igazságot cselekedjen? Ki adta kezébe a nemzeteket? Ki tette őt úrrá a királyok fölött? Kardjával ízzé-porrá zúzza a királyokat, íjával szétszórja a nemzeteket, mint szél a polyvát. Üldözi seregüket, s megállíthatatlanul halad, oly ösvényen, ahol még sohasem járt. Ki tervezte és vitte végbe mindezt? Ki hozta elő kezdettől fogva a nemzedékeket? Én, az Örökkévaló! Mert én vagyok az Első, és ugyanaz leszek akkor is, mikor szólítom az utolsó nemzedéket!” Látják ezt a távoli nemzetek, remegve félnek, és összegyűlnek, reszketve jönnek a föld széleiről. Bíztatja egymást az ötvös és a kovács, ezt mondják: „Légy erős!” Egymást bátorítja és segíti az ács és a fafaragó: „Így jó lesz, csak meg kell még erősíteni a bálványt, hogy ne inogjon!” Ezt mondja az Örökkévaló: „De te, Izráel, ne félj, mert szolgám vagy! Téged választottalak, Jákób, barátomnak, Ábrahámnak népe. A föld széléről hoztalak el, a világ végéről hívtalak magamhoz. Azt mondtam neked: Szolgám vagy! Én választottalak, soha nem doblak félre! Ne félj, mert veled vagyok! Ne aggódj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, sőt, megsegítelek! Igazságos jobbommal felkarollak, és megtartalak.