1 Mózes 48:11-16
1 Mózes 48:11-16 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Izráel ezt mondta Józsefnek: Nem gondoltam, hogy még meglátom arcodat, és most Isten még azt is megengedte, hogy megláthassam a gyermekeidet. Akkor József elhúzta őket apja térdétől, és arccal a földre borult. Azután fogta József mindkettőjüket, és odavitte jobb kezével Efraimot Izráel baljára, bal kezével pedig Manassét Izráel jobbjára. Izráel kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a kisebbik. A bal kezét meg keresztbe rá Manassé fejére tette, pedig Manassé volt az elsőszülött. Azután így áldotta meg Józsefet: Az Isten, akinek színe előtt jártak az őseim, Ábrahám és Izsák, az Isten, aki pásztorom, mióta csak vagyok mind a mai napig, az angyal, aki megváltóm minden bajban, áldja meg e fiúkat! Rólam nevezzék el őket, meg őseimnek, Ábrahámnak és Izsáknak a nevéről! Legyen számtalan utódjuk ezen a földön!
1 Mózes 48:11-16 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
„Látod, fiam — mondta Izráel —, már azt sem reméltem, hogy téged valaha ismét láthatlak, de most Isten megengedte, hogy még a fiaidat is lássam!” Majd József elhúzta fiait Izráel térdétől, maga pedig arccal a földre borult. Azután Izráel elé állította a fiúkat: Efraimot Izráel bal keze, Manassét pedig a jobb keze felől. Izráel azonban a jobb kezét tette Efraim fejére, és a bal kezét Manassé fejére. Vagyis szándékosan keresztbe tette a kezeit: a fiatalabbat, Efraimot áldotta meg a jobb kezével, és Manassét a ballal, annak ellenére, hogy az utóbbi volt az elsőszülött. Így áldotta meg Izráel Józsefet: „Ó Istenem, akinek jelenlétében éltek őseim, Ábrahám és Izsák, aki egész életemben gondot viseltél rám, mint pásztorom, mind a mai napig, aki megszabadítottál engem minden bajtól az angyal keze által —, kérlek, áldd meg ezeket a fiúkat! Nevem és atyáimnak, Ábrahámnak és Izsáknak neve éljen bennük tovább! Szaporodjanak és növekedjenek nagy sokasággá a földön!”
1 Mózes 48:11-16 Karoli Bible 1908 (HUNK)
És monda Izráel Józsefnek: Nem gondoltam, hogy orczádat megláthassam, és íme az Isten megengedte látnom magodat is. Akkor kivevé József azokat az ő atyjának térdei közül, és leborula arczczal a földre. És fogá József mindkettejöket, Efraimot jobbkezével Izráel balkeze felől; Manassét pedig balkezével Izráelnek jobbkeze felől és közel vivé őket hozzá. Izráel pedig kinyujtá az ő jobbkezét és rátevé Efraim fejére, pedig ő a kisebbik vala, az ő balkezét pedig Manasse fejére. Tudva tevé így kezeit, mert az elsőszülött Manasse vala. És megáldá Józsefet s monda: Az Isten, a kinek előtte jártak az én atyáim Ábrahám és Izsák; az Isten a ki gondomat viselte, a mióta vagyok, mind e napig: Amaz Angyal, ki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket, és viseljék az én nevemet és az én atyáimnak Ábrahámnak és Izsáknak nevét, és mint a halak szaporodjanak e földön.
1 Mózes 48:11-16 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Izráel ezt mondta Józsefnek: Nem gondoltam, hogy még meglátom arcodat, és most Isten még a gyermekeidet is megláttatta velem. Akkor József elhúzta őket apja térdétől, és arccal a földre borult. Azután fogta József mindkettőjüket, és odavitte jobb kezével Efraimot Izráel baljára, bal kezével pedig Manassét Izráel jobbjára. Izráel kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a kisebbik. A bal kezét meg Manassé fejére tette, keresztbe téve a kezét, pedig Manassé volt az elsőszülött. Azután így áldotta meg Józsefet: Az Isten, aki előtt jártak az őseim, Ábrahám és Izsák, az Isten, aki pásztorom, mióta csak vagyok mind a mai napig, az angyal, aki megváltóm minden bajban, áldja meg e fiúkat! Nevemről nevezzék őket, meg őseimnek, Ábrahámnak és Izsáknak a nevéről! Szaporodjanak el, legyen sok utódjuk ezen a földön!