Ezsdrás 6:1-16

Ezsdrás 6:1-16 Karoli Bible 1908 (HUNK)

Ekkor Dárius király megparancsolá, hogy nézzenek utána a könyvek tárházában, hol a kincseket tartják vala Babiloniában. És találtaték Akhméta várában, a mely Média tartományában van, egy tekercs, melyre emlékezetül ez vala írva: „Czírus király első esztendejében, Czírus király parancsolatot adott Isten házára nézve, mely Jeruzsálemben van, hogy e ház építtessék meg, oly helyül, hol áldozatokat áldoznak; s alapzati felemeltetvén, magassága hatvan sing, szélessége is hatvan sing legyen. A nagy kövek rétege három s a fa rétege legyen egy, a költség pedig a király házából adassék. Sőt az Isten házának arany és ezüst edényeit is, a melyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s vitt vala Babilóniába, adják vissza, hogy jussanak el azok a jeruzsálemi templomba, helyökre, s te helyezd el azokat az Isten házába.” Mostan azért Tattenai folyóvizen túli helytartó, Sethar-bóznai és társaik, és az Afarsakeusok, a kik a folyóvizen túl laknak, távol legyetek onnan! Hagyjátok, hadd épüljön meg Istennek ama háza! A zsidók helytartója és a zsidók vénei építsék meg Isten ama templomát a maga helyén! És megparancsolom azt is, hogy mit cselekedjetek a zsidók ama véneivel, hogy megépítsék Isten ama házát; tudniillik a király folyóvizen túl való adójának kincseiből pontosan költség adassék ama férfiaknak, és pedig félbeszakítás nélkül, És a mik szükségesek, tulkok, kosok, bárányok, égőáldozatra a menny Istenének, búza, só, bor, és olaj, a jeruzsálemi papok szava szerint adassanak nékik naponként és pedig mulasztás nélkül, Hogy vihessenek jó illatú áldozatot a menny Istenének, és könyörögjenek a királynak és fiainak életéért. És megparancsolom azt is, hogy valaki e rendelést megszegi, annak házából szakíttassék ki egy gerenda s felállíttatván szegeztessék reá, háza pedig szemétdombbá tétessék e miatt. Az Isten pedig, a ki nevének ott szerze lakást, megrontson minden királyt és népet, a ki felemelendi kezét, hogy megszegje e rendelést, hogy elpusztítsa Istennek ama házát, mely Jeruzsálemben van. Én, Dárius parancsoltam, pontosan megtörténjék. Akkor Tattenai folyóvizen túli helytartó, Sethar-bóznai és társaik, miután Dárius ily rendelést küldött, ahhoz képest cselekedének pontosan. És a zsidók vénei építének és jó szerencsések valának Aggeus próféta és Zakariás, Iddó fia prófétálása folytán, és megépítették és elvégezték Izráel Istenének akaratjából, és Czírus, Dárius és Artaxerxes, persiai királyok parancsolatjából. Bevégezteték pedig e ház az Adár hó harmadik napjáig, mely Dárius király országlásának hatodik esztendejében vala. És megtarták Izráel fiai, a papok, a Léviták és a fogságból visszajött többiek Isten házának felszentelését örömmel.

Ezsdrás 6:1-16 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Ekkor Dárius parancsot adott, hogy nézzenek utána ennek a levéltárban, ahol a kincseket szokták elhelyezni Babilóniában. És találtak Ahmetá várában, Média tartományában egy irattekercset, amelyre ez volt följegyezve emlékeztetőül: „Círus király uralkodásának első évében parancsot adott Círus király Isten jeruzsálemi házára nézve: Építsék fel azt a templomot, legyen olyan hely, ahol áldozatokat mutatnak be! Maradjanak meg régi alapjai! Legyen a magassága hatvan könyök, szélessége is hatvan könyök! Három sor legyen kőtömbökből, és egy sor fából. A költségeket a királyi palota fedezze! Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból, és vitt Babilonba, vigyék vissza, hadd kerüljenek újra a helyükre, a jeruzsálemi templomba, és helyezzék el azokat az Isten házában.” Most azért Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója, Setar-Bóznaj és hivatalnoktársaik, a Folyamon túli tisztviselők, tartsátok távol tőlük magatokat! Hagyjátok, hogy a zsidók helytartója és a véneik Isten házán munkálkodjanak, és fölépíthessék Isten házát a régi helyén! Arra is parancsot adok, hogy mit kell tennetek a zsidók véneinek támogatására Isten házának az építésében: a király jövedelméből, a Folyamon túli adóból pontosan adják meg a költségeket ezeknek a férfiaknak, hogy ne legyen fennakadás. Adják meg nekik napról napra hiánytalanul, amire még szükség van: bikákat, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének, továbbá búzát, sót, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint, hogy mutassanak be kedves illatú áldozatot a menny Istenének, és imádkozzanak a királynak és fiainak az életéért. Arra is parancsot adok, hogy ha valaki ezt a rendeletet megszegi, annak a házából vegyenek ki egy gerendát, állítsák fel, őt pedig szegezzék fel rá, és a házát tegyék szemétdombbá emiatt. Az az Isten pedig, akinek ott lakik a neve, pusztítson el minden olyan királyt és népet, aki arra vetemedik, hogy megszegve ezt a rendeletet lerombolja Istennek ezt a házát Jeruzsálemben! Én, Dárius adtam ezt a parancsot, pontosan végre kell hajtani! Akkor Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója és Setar-Bóznaj meg hivatalnoktársaik pontosan végrehajtották azt a rendeletet, amelyet Dárius király kiadott. Így a júdai vének sikeresen folytatták az építkezést Haggeus prófétának és Zakariásnak, Iddó fiának a próféciái szerint. Be is fejezték az építkezést, ahogyan Izráel Istene megparancsolta, és Círus, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték. Dárius király uralkodásának hatodik évében, adár hónap harmadik napjára készítették el a templomot. Akkor Izráel fiai, a papok, a léviták meg a többiek, akik a fogságból hazatértek, örvendezve megünnepelték Isten házának a fölszentelését.

Ezsdrás 6:1-16 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Akkor Dárius király megparancsolta, hogy kutassák át a régi királyi iratokat, amelyeket Babilonban, a kincstárban őriztek. Találtak is egy könyvtekercset Ahmetá várában, Média tartományban, amelyre ez volt feljegyezve: „Királyi Rendelet, amelyet feljegyeztek Círusz király uralkodásának első esztendejében, Isten jeruzsálemi temploma ügyében. Círusz király a következőképpen rendelkezik: »Épüljön fel újra a Templom, és mutassanak be ott áldozatokat! Erős alapra építsék! A Templom magassága és szélessége egyaránt 60 könyök legyen! Három sor készüljön faragott kőtömbökből, és egy sor gerendából! Mindezeknek a költségét a királyi kincstárból fedezzék! Isten házának arany- és ezüsttárgyait, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból Babilonba, adják vissza, és helyezzék azokat eredeti helyükre, Isten jeruzsálemi Templomába!«” „Most azért, Tattenaj, az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartomány kormányzója, és Setar-Bóznaj, meg a többi társaik, ne avatkozzatok bele a zsidók dolgába! Ezt én, Dárius király parancsolom nektek. Ne akadályozzátok Isten templomának építését! Hagyjátok, hogy a zsidók kormányzója, és a többi vezetőik újjáépítsék azt az eredeti helyén! Ezennel azt is megparancsolom nektek, hogyan segítsétek a zsidók vezetőit az Isten templomának építésében. Ezeknek a férfiaknak az építéssel kapcsolatos összes költségét a királyi jövedelmekből kell fedeznetek! Az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartományban szedett adókból fizessétek ezeket a költségeket úgy, hogy ők az építést folyamatosan végezhessék. Adjatok meg ezeknek a férfiaknak mindent, amire csak szükségük van! Ha áldozati állatokra van szükségük, hogy a Menny Istenének égőáldozatot mutassanak be, adjatok nekik bikaborjakat, kosokat és bárányokat! Ha a jeruzsálemi papoknak szükségük van az áldozatokhoz búzára, sóra, borra, olívaolajra — adjatok nekik naponta mindenből, amennyi kell! Kapjanak meg mindent, hogy a Menny Istenének jó illatú áldozatokat mutassanak be, és imádkozzanak a király és fiai életéért! Ezenkívül megparancsolom, hogy aki ezt a királyi rendeletet nem teljesíti, annak házából vegyenek ki egy gerendát, azt állítsák fel — őt magát húzzák karóba rajta! Az illető házát rombolják le, és tegyék szemétdombbá a gazdája miatt! Az Isten, aki Jeruzsálemet kiválasztotta, hogy neve ott lakozzon, verjen meg minden királyt, vagy népet, aki megkíséreli, hogy ezt a rendeletet megszegje, vagy hogy Isten templomát Jeruzsálemben elpusztítsa! Én, Dárius, adtam ki ezt a rendeletet — és elvárom, hogy pontosan teljesítsétek!” Tattenaj, az Eufrátesztől nyugatra fekvő tartomány kormányzója, és Setar-Bóznaj, meg a többi királyi tisztségviselő gondosan és engedelmesen végrehajtották a király rendeletét. Így hát a zsidók vezetői tovább folytatták az építkezést, és jól haladtak vele — mivel Haggeus próféta és Zakariás próféta, Iddó fia a prófétálásukkal támogatták őket. Sikeresen be is fejezték a Templom újjáépítését — annak megfelelően, ahogyan azt Izráel Istene parancsolta, és aszerint, ahogy a Perzsa Birodalom királyai, Círusz, Dárius és Artahsaszta elrendelték. A Templom tehát Dárius király uralkodásának hatodik évében, Adár hónap harmadik napján elkészült. Akkor Izráel egész népe — a papok, léviták és az egész nép, amely a száműzetésből hazatért — nagy örömmel megünnepelte Isten Templomának a felszentelését.

Ezsdrás 6:1-16 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Ekkor Dárius parancsot adott, hogy nézzenek utána ennek a levéltárban, ahol a kincseket szokták elhelyezni Babilóniában. És találtak Ahmetá várában, Média tartományában egy irattekercset, amelyre ez volt írva emlékeztetőül: Círus király uralkodásának első évében parancsot adott Círus király Isten jeruzsálemi házára nézve: Építsék fel azt a templomot, legyen olyan hely, ahol áldozatokat mutatnak be! Maradjanak meg régi alapjai, legyen a magassága hatvan könyök, szélessége is hatvan könyök! Három sor legyen kőtömbökből, és egy sor fából. A költséget a király palotájából fedezzék. Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból, és vitt Babilonba, vigyék vissza, hadd kerüljenek újra a helyükre, a jeruzsálemi templomba, és helyezzék el azokat az Isten házában. Most azért, Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója és Setar-Bóznaj meg hivatalnoktársaik, a Folyamon túli tisztviselők, maradjatok onnan távol! Hagyjátok békén az Isten háza építését! A zsidók helytartója és a zsidók vénei hadd építsék föl Isten házát a régi helyén! Arra is parancsot adok, mit kell tennetek a zsidók véneinek a támogatására Isten házának az építésében: a király jövedelméből, a Folyamon túli adóból pontosan adják meg a költségeket ezeknek a férfiaknak, hogy ne legyen fennakadás. Adják meg nekik napról napra hiánytalanul, amire még szükség van: bikákat, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének, továbbá, búzát, sót, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint, hogy mutassanak be jóillatú áldozatot a menny Istenének, és imádkozzanak a királynak és fiainak az életéért. Arra is parancsot adok, hogy ha valaki ezt a rendeletet megszegi, annak a házából vegyenek ki egy gerendát, és őt akasszák és szegezzék rá, házát pedig tegyék szemétdombbá emiatt. Az Isten pedig, aki ott szerzett nevének lakást, pusztítson el minden olyan királyt és népet, aki arra vetemedik, hogy megszegve ezt a rendeletet, lerombolja Istennek ezt a házát Jeruzsálemben! Én, Dárius adtam ezt a parancsot, pontosan végre kell hajtani! Akkor Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója és Setar-Bóznaj meg hivatalnoktársaik pontosan végrehajtották azt a rendeletet, amelyet Dárius király küldött. Így a júdai vének sikeresen folytatták az építkezést Haggeus prófétának és Zakariásnak, Iddó fiának a prófétálása szerint. Be is fejezték az építkezést, ahogyan Izráel Istene megparancsolta, és Círus, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték. Elkészítették a templomot Dárius király uralkodásának a hatodik évében, az Adár hónap harmadik napjára. Akkor örömmel ünnepelték meg Izráel fiai, a papok, a léviták meg a többiek, akik a fogságból hazatértek, az Isten háza fölszentelését.