2 Mózes 32:11-14
2 Mózes 32:11-14 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Mózes azonban így esedezett Istenéhez, az ÚRhoz: Miért lángolt fel a haragod, URam, a te néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptomból? Ne mondhassák az egyiptomiak: Vesztükre vitte ki őket az Isten, megölte őket a hegyek között, és eltörölte őket a föld színéről. Fékezd meg izzó haragodat, szánd meg népedet, és ne hozd rá ezt a bajt! Emlékezz szolgáidra, Ábrahámra, Izsákra és Izráelre, akiknek önmagadra esküdtél, amikor megígérted: Úgy megsokasítom utódaitokat, hogy annyian lesznek, mint égen a csillag, és az az egész föld, amelyről azt mondtam, hogy utódaitoknak adom, örökké az ő birtokukban lesz. Ekkor szánalomra indult az ÚR, és nem hozta rá népére azt a bajt, amelyről beszélt.
2 Mózes 32:11-14 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Mózes azonban tovább könyörgött az Örökkévalónak, Istenének: „Örökkévaló Isten! Miért haragszol ennyire népedre, amelyet te magad szabadítottál ki Egyiptomból nagy hatalmaddal és erőddel? Ne mondhassák az egyiptomiak, ha elpusztítod népedet: »Eleve rossz szándékkal vezette őket istenük a pusztába, azért, hogy megölje népét a hegyek között. Csak azért vitte ki őket Egyiptomból, hogy eltörölje őket a föld színéről!« Kérlek, csendesítsd le haragodat, és vond vissza a csapást, amellyel el akartad pusztítani őket! Emlékezz szolgáidra, Ábrahámra, Izsákra és Jákóbra, akiknek önmagadra esküdtél, és megígérted: »Úgy megsokasítom utódaitokat, mint égen a csillagokat. Nekik adom azt a földet, amelyet megígértem — és majd örökké birtokolni fogják.«” Akkor az Örökkévaló megváltoztatta a szándékát, és nem hajtotta végre büntető ítéletét, amelyet népe ellen tervezett.
2 Mózes 32:11-14 Karoli Bible 1908 (HUNK)
De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt, mondván: Miért gerjedne Uram a te haragod néped ellen, a melyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál vala ki Égyiptomnak földéről? Miért mondanák az égyiptomiak, mondván: Vesztökre vivé ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörülje őket a föld színéről? Múljék el a te haragod tüze, és hagyd abba azt a néped ellen való veszedelmet. Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izráelről a te szolgáidról, kiknek megesküdtél te magadra, mondván nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az egész földet, melyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják azt örökké. És abba hagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet akart vala bocsátani az ő népére.
2 Mózes 32:11-14 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Mózes azonban esedezett Istenéhez, az ÚRhoz, és ezt mondta: Miért gerjedsz haragra, URam, néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál ki Egyiptomból? Ne mondhassák az egyiptomiak: Vesztükre vitte ki őket az Isten, megölte őket a hegyek között, és eltörölte őket a föld színéről. Múljék el izzó haragod, szánd meg népedet, és ne hozz rá bajt! Emlékezz szolgáidra, Ábrahámra, Izsákra és Izráelre, akiknek önmagadra esküdtél, és ezt ígérted: Úgy megsokasítom utódaitokat, amennyi az égen a csillag, és örökké birtokukban lesz az az egész föld, amelyről azt mondtam, hogy utódaitoknak adom. Az ÚR szánalomra indult, és nem hozta rá népére azt a bajt, amit mondott.