2 Sámuel 1:17-27

2 Sámuel 1:17-27 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Dávid ezzel a gyászdallal siratta el Sault és Jonatánt. Meghagyta, hogy Júda népét tanítsák meg erre a siratóénekre, az „Íj-dalra”, amelyet följegyeztek Jásár könyvében: Ó, Izráel! Dicsőséged holtan hever a hegyeken! Hogy elhullottak a hősök! Ne szóljatok erről Gátban, ne hirdessétek Askelón utcáin! Nehogy a filiszteusok leányai örüljenek, ne ujjongjanak a körülmetéletlenek! Gilboa hegyei! Se harmat, se eső ne hulljon rátok többé! Ne teremjetek semmi áldozatra valót, mert ott sározták be a hősök pajzsát! Ott ejtette el Saul is a pajzsát, soha többé nem kenik meg azt olajjal! Jonatán nyila sohasem tévesztett célt, Saul kardja soha nem tért vissza zsákmány nélkül! Mindketten ellenség vérét ontották, erős harcosok húsába vágtak. Ó, Saul és Jonatán! Mennyire szerettünk benneteket! Mennyire ragaszkodtatok egymáshoz, még a halál sem tudott elválasztani titeket egymástól! Gyorsabbak voltak, mint a sasok, erősebbek, mint az oroszlánok! Izráel leányai, sirassátok Sault, aki bíborba-bársonyba öltöztetett, aranyláncokkal ékesített titeket! Hogy elhullottak a hősök a harcban! Ó, Jonatán, te is ott haltál meg a hegyen! Hogy fáj a szívem érted, barátom, testvérem! Mennyire kedves voltál nekem, hogy szerettelek! Irántam való szereteted csodálatosabb volt, mint az asszonyok szerelme! Ó, hogy elhullottak a hősök, s fegyvereik elvesztek!