2 Péter 2:1-22

2 Péter 2:1-22 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Isten népe között voltak azonban hamis próféták is. Ehhez hasonlóan közöttetek is feltűnnek majd hamis tanítók, akik észrevétlenül ártalmas és hamis tanításokat csempésznek majd be a gyülekezetekbe. Egészen addig elmennek, hogy megtagadják Jézust, a Mestert, aki pedig megmentette őket — ezzel pedig hirtelen és gyors pusztulást hoznak magukra. Sokan követik majd őket az erkölcstelen életmódjukban. A kívülállók pedig miattuk fogják rossz hírét terjeszteni az igaz Út követőinek. Ezek a haszonleső és kapzsi hamis tanítók mindenféle kitalált történetekkel akarnak kihasználni benneteket. Azonban Isten már régóta ítéletet hirdetett felettük, és biztos pusztulás vár rájuk. Amikor az angyalok követtek el bűnt, Isten őket sem kímélte, hanem az alvilág sötét mélyére zárva őrzi őket az ítélet napjáig. Nem kímélte meg azt a régi világot sem, hanem elpusztította az Özönvízzel. Csak Nóét mentette meg, aki Isten igazságos ítéletét hirdette. Az Özönvízből csak Nóé menekült meg nyolcadmagával! Hasonlóképpen pusztulásra ítélte Isten Sodomát és Gomorát. Megégette azokat, hogy csak hamu maradt belőlük. Példájuk figyelmeztetésül szolgál az istentelen embereknek, hogy lássák, mi vár rájuk. Ugyanakkor Isten kimentette Sodomából Lótot, akit elfogadott. Lót istenfélő és igaz ember volt, és szenvedett a körülötte élő istentelenek gonoszsága miatt. Nap mint nap látta és hallotta, milyen gonosz dolgokat művelnek a többiek, és ez gyötrelmet okozott igaz lelkének. Mindebből láthatjátok, hogy az Úr ki tudja menteni a megpróbáltatásokból azokat, akik őt szolgálják. Ugyanakkor fogva tartja a gonoszokat az Ítélet Napjáig, amikor majd megkapják a büntetésüket. Különösen pedig azokat, akik bűnös emberi természetük romlott kívánságai szerint élnek, és semmibe veszik Isten fennhatóságát. Ilyenek ezek a hamis tanítók is: vakmerők, elbizakodottak, és a saját fejük után mennek. Még attól sem riadnak vissza, hogy a dicsőséges lényeket gyalázzák, akiket még az angyalok sem vádolnak, vagy szidalmaznak az Úr előtt, pedig az angyalok sokkal erősebbek és hatalmasabbak! Ezek a hamis tanítók mégis gyalázzák azokat a lényeket, akiket nem is ismernek! Úgy viselkednek, mint értelmetlen vadállatok, amelyek gondolkodás nélkül követik ösztöneiket, és csak arra valók, hogy megfogják és levágják őket. Bizony, ezek a hamis tanítók is hasonló módon fognak elpusztulni! Most sokan szenvednek miattuk, de egyszer majd ők is szenvedni fognak! Ez lesz a büntetésük mindazért, amit tettek. Ugyanis ők élvezik, ha mindenki szeme láttára gonoszságot követhetnek el. Olyanok, mint a szennyfolt a tiszta ruhán! Szégyent hoznak rátok, amikor együtt esztek velük. Ha ránéznek egy asszonyra, máris megkívánják, és azon jár az eszük, hogyan követhetnének el házasságtörést vele. Folytonosan vétkeznek, és a bizonytalankodó embereket is bűnre csábítják. Szívüket hozzászoktatták a kapzsisághoz, és átok ül rajtuk. Ezek a hamis tanítók letértek az egyenes útról, és eltévedtek. Úgy jártak, mint Bálám próféta, Beór fia, aki szerette volna megkapni az istentelenségért felajánlott bért, de lelepleződött a törvényszegése! Egy beszédre képtelen szamár szólt hozzá emberi szóval, hogy megakadályozza a próféta esztelenségét. Ezek a hamis tanítók olyanok, mint a kiszáradt források vagy a felhők, amelyeket vihar kerget — a legsűrűbb sötétség vár rájuk. Olyan dolgokkal dicsekednek, amelyeknek semmi értelme sincs. Kihasználva az emberek gonosz kívánságait rossz útra vezetik azokat, akik csak nemrég távolodtak el a bűnben élőktől. Szabadságot ígérnek nekik, holott ők maguk is a romlottság rabszolgái. Ugyanis, ha valaki alulmarad a bűnnel szemben, rabszolgája lesz annak. Ha valaki egyszer már megismerte Urunkat és Megmentőnket, Jézus Krisztust, és kimenekült a világ romlottságából, azután ismét belekeveredik ugyanazokba a gonosz dolgokba, és megint a régi bűnei uralkodnak rajta, akkor még mélyebbre süllyed, mint ahonnan indult. Bizony, jobb lett volna az ilyennek, ha meg sem ismeri az igazság útját! Valóban, ez jobb lett volna, mint megismerni az igaz utat, és azután elfordulni a szent tanítástól, amelyet kapott. Valóban illienek rájuk a mondások: „Visszatér a kutya ahhoz, amit kihányt” és „A megfürdetett disznó újra sárban hempereg.”

2 Péter 2:1-22 Hungarian Bible by Lajos Csia (CSIA)

Ámde hamis próféták is támadtak a nép között, mint ahogy köztetek is lesznek hamis tanítók, kik veszedelmes szakadásokat csempésznek be, kik a mi parancsolónkat, aki megvásárolta őket, megtagadják, ezek hirtelen veszedelmet vonnak magukra. Sokan fogják kicsapongásaikat követni. Miattuk fogják káromolni az igazság útját. Haszonlesésből mesterségesen kiképzett szólamokkal áruba bocsátanak majd titeket. Ezeknek ítélete rég nem tétlen, veszedelmük nem szunnyad. Mert ha Isten azokat az angyalokat, akik vétkeztek, nem kímélte, hanem őket a tartaroszba süllyesztvén arra rendelte, hogy a homály kötelein ítéletre őrizzék meg őket, továbbá a régi világot nem kímélte, hanem Noét, az igazságosság hírnökét nyolcadmagával megőrizte, az istentelenek világára pedig az özönvizet bocsátotta, ha Szodoma és Gomorra városokat romlásra ítélte és elhamvasztotta, példaképül azoknak, akik a jövőben istentelenekké lesznek, ellenben kiragadta a veszedelemből az igazságos Lótot, kit a törvényszegők kicsapongó magaviselete fárasztott el. Elfárasztotta az, amit látnia és hallania kellett, mikor a törvényszegők tetteikkel a köztük lakó igazságosnak igazságos lelkét napról-napra kínozták. Ha tehát az istenteleneket el tudta veszíteni az Úr, akkor az istenfélőket (kegyeseket) most is ki tudja ragadni a kísértésből, a hamisakat pedig megőrizni büntetésre, az ítélet napjára, kiváltképpen azokat, akik kívánságtól fertőzötten jártak a hús után, a föléjük rendelt urakat megvetették, önhitt vakmerőket, kik reszketés nélkül mernek dicsőségben élőket káromolni, holott angyalok, bár az erőben és hatalomban nagyobb angyalok nem mondanak ellenük az Úrnál kárhoztató ítéletet. Ezek azonban azoknak a beszédre képtelen természeti lényeknek módjára, melyeket arra teremtettek, hogy megfogják és elpusztítsák őket, azokat káromolják, akiket nem ismernek, és azzal, hogy rontanak, maguk is megromlanak, hamisságuk béreként mások hamisságától szenvednek, gyönyörűség(ük)nek tartják a nappali tivornyát, mocsok- és szégyenfoltok, csalárd kívánságaikban kéjelegve veletek együtt lakmároznak. Szemük házasságtörő nővel van tele, s meg nem szűnnek vétkezni, elcsalogatják a meg nem szilárdult lelkeket, szívük gyakorlott a haszonlesésben, átoknak gyermekei. Elhagyták az egyenes utat és eltévelyedtek, minthogy Beor fiának, Bálámnak útján indultak el, aki megszerette a hamisság bérét. Ámde egy beszélni nem tudó, járomhordó állat emberi hangon kiáltva megfeddte törvényszegése miatt, és gátat vetett a próféta esztelensége elé. Víztelen források ők, vihar kergette felhők, akiknek a sötétség homálya van fenntartva. Mert kevély, hiábavaló szavakat kiáltozva, kicsapongó hús vágyaival csalogatják azokat, akik még csak kis ideje menekültek el azoktól, akik tévelyegve járnak, szabadságot ígérnek nekik, holott ők maguk a romlás rabszolgái, mert aki gyengének bizonyul valamivel szemben, rabszolgája az annak. Ha tudniillik azután, hogy Urunknak és Megmentőnknek, a Krisztus Jézusnak megismerése által a világ fertőzéseitől elmenekültek, de újra beléjük bonyolódnak, azokkal szemben gyengéknek bizonyulnak, akkor utolsó sorsuk rosszabb lesz az elsőnél. Jobb volna nekik, ha az igazságosság útját meg nem ismerték volna, minthogy azután, hogy megismerték, visszaforduljanak a nekik átadott szent parancsolattól. Az történt velük, amit az igaz példaszó mond: „Eb visszatér saját okádására”, és „megmosott disznó a sárban hempergéshez”.

2 Péter 2:1-22 Karoli Bible 1908 (HUNK)

Valának pedig hamis próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak. És sokan fogják követni azoknak romlottságát; a kik miatt az igazság útja káromoltatni fog. És a telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek; kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel, és romlásuk nem szunnyad. Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre; És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolczad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát; És ha Sodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, a kik istentelenkedni fognak; És ha megszabadította az igaz Lótot, a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt; (Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét): Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani. Főképen pedig azokat, a kik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, a kik a méltóságokat káromolni nem rettegnek: Holott az angyalok, a kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet. De ezek, mint oktalan természeti állatok, a melyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, a miket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni, Megkapván gonoszságuk díját, mint a kik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, a kik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek; A kiknek szemei paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei; A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte. De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét. Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől, Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett. Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél. Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól. De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.

2 Péter 2:1-22 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra. Sokan fogják követni kicsapongásaikat, akik miatt káromolni fogják az igazság útját, benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban. Ellenük már régóta készen van az ítélet, és nem kerülik el kárhozatukat. Mert az Isten nem kímélte meg a bűnbe esett angyalokat sem, hanem az alvilág sötét mélységébe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig. Nem kímélte meg az őskor világát sem, hanem csak Nóét, az igazság hirdetőjét őrizte meg nyolcadmagával, amikor özönvízzel borította el az istentelenek világát. Elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Sodoma és Gomora városát, intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek. Viszont az igaz Lótot megszabadította, aki szenvedett az elvetemültek kicsapongó viselkedésétől. Mert ennek az embernek az igaz lelke napról napra gyötrődött közöttük gonosz cselekedeteiket látva és hallva. Éppen így meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között tudja megtartani az ítélet napjára. Különösen azokat, akik tisztátalan vágyaik után mennek, és az Isten felségét megvetik. Ezek vakmerők, elbizakodottak, akik attól sem rettennek vissza, hogy dicsőséges hatalmakat káromoljanak, holott még az angyalok sem mondanak ezekre az Úr előtt kárhoztató ítéletet, jóllehet erőben és hatalomban felülmúlják őket. Ezek pedig azt káromolják, amit nem ismernek, mint az oktalan állatok, amelyek természettől fogva megfogásra és levágásra valók; de hozzájuk hasonlóan is fognak elpusztulni. Ez lesz gonoszságuk bére. Ezek gyönyörűségnek tartják a naponkénti dőzsölést: szennyfoltok és szégyenfoltok ők, akik álnokságaikban tobzódnak, amikor együtt lakmároznak veletek. Szemük parázna vággyal van tele, és telhetetlenek a bűnben, elcsábítják az állhatatlan lelkeket, szívük gyakorlott a kapzsiságban, átok gyermekei. Ezek elhagyták az egyenes utat, eltévelyedtek, és követték Bálámnak, Beór fiának útját, aki a gonoszság bérét szerette, de aki vétkéért feddést kapott: egy néma igavonó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét. Ezek víztelen források, forgószéltől sodort ködfoszlányok, akiknek a sötétség homálya van fenntartva. Mert üres, fellengzős szólamokat hangoztatva testi vágyaik kiélésére csábítják feslett életükkel azokat, akik nemrégen szakadtak el a tévelygésben élőktől. Szabadságot ígérnek nekik, bár maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja lesz annak, ami legyőzte. Mert ha az Úrnak és az Üdvözítő Jézus Krisztusnak megismerése által megszabadultak a világ förtelmeitől, de ismét belekeveredve azokba elbuknak; ez az utóbbi állapotuk rosszabb lesz az elsőnél. Mert jobb lett volna nekik, ha meg sem ismerik az igazság útját, minthogy azt megismerve elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. De betelt rajtuk az igaz példabeszéd: „A kutya visszatér a maga okádására”, és: „A megfürdött disznó sárban hempereg!”

2 Péter 2:1-22 Revised Hungarian Bible (RÚF)

De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra. Sokan fogják követni kicsapongásaikat, és miattuk káromolni fogják az igazság útját, benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban. Ellenük már régóta készen van az ítélet, és nem kerülik el kárhozatukat. Mert Isten nem kímélte a bűnbe esett angyalokat sem, hanem az alvilág sötét mélységébe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig. Nem kímélte meg az ősi világot sem, hanem csak Nóét, az igazság hirdetőjét őrizte meg nyolcadmagával, amikor özönvízzel borította el az istentelenek világát. Elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Sodoma és Gomora városát, intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek. Viszont az igaz Lótot megszabadította, aki szenvedett az elvetemültek kicsapongó viselkedésétől. Mert ez az igaz ember, amikor közöttük lakott, gonosz cselekedeteiket látva és hallva napról napra gyötörte igaz lelkét. Éppen így meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között tudja megtartani az ítélet napjára. Különösen azokat, akik tisztátalan vágyaik után mennek, és az Isten felségét megvetik. Ezek vakmerők, elbizakodottak, akik attól sem rettennek vissza, hogy dicsőséges hatalmakat káromoljanak, holott még az angyalok sem mondanak ezekre az Úr előtt kárhoztató ítéletet, jóllehet erőben és hatalomban felülmúlják őket. Ezek pedig olyanok, mint az oktalan állatok, amelyek természettől fogva megfogásra és levágásra valók; azt káromolják, amit nem ismernek, és azokhoz hasonlóan fognak elpusztulni is. Ez lesz gonoszságuk bére. Ezek gyönyörűségnek tartják a dőzsölést fényes nappal, szennyfoltok és szégyenfoltok ők, akik álnokságaikban tobzódnak, amikor együtt lakmároznak veletek. Szemük parázna vággyal van tele, és telhetetlenek a bűnben, elcsábítják az állhatatlan lelkeket, szívük gyakorlott a kapzsiságban, átok gyermekei. Ezek elhagyták az egyenes utat, eltévelyedtek, és követték Bálámnak, Beór fiának útját, aki a gonoszság bérét szerette, de aki vétkéért feddést kapott: egy néma igavonó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét. Ezek víztelen források, forgószéltől sodort ködfoszlányok, akiknek a sötétség homálya van fenntartva. Mert üres, fellengzős szólamokat hangoztatva testi vágyaik kiélésére csábítják feslett életükkel azokat, akik nemrégen szakadtak el a tévelygésben élőktől. Szabadságot ígérnek nekik, bár maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja lesz annak, ami legyőzte. Mert ha az Úrnak és az Üdvözítő Jézus Krisztusnak megismerése által megszabadultak a világ förtelmeitől, de ismét belekeveredve azokba elbuknak; ez az utóbbi állapotuk rosszabb lesz az elsőnél. Mert jobb lett volna nekik, ha meg sem ismerik az igazság útját, minthogy azt megismerve elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. De betelt rajtuk az igaz példabeszéd: „A kutya visszatér a maga okádására”, és „A megfürdött disznó sárban hempereg.”

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint