1 Királyok 6:2-38

Megosztás

1 Királyok 6:2-38 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

A Templom épülete, amelyet Salamon az Örökkévalónak épített, 60 könyök hosszú, 20 könyök széles és 30 könyök magas volt. Az előcsarnok a főépület szélességének megfelelően 20 könyök széles volt, és 10 könyök mélységben csatlakozott a főépület tömbjéhez. A Templom falán ablaknyílások voltak, amelyek kívül szélesebbek voltak, mint belül. Az épületet három emelet magasan szobák egész sora vette körül, mind a szentély, mind a szentek szentje külső fala mentén. A Templom fala fölfelé haladva lépcsőzetesen kialakítva egyre keskenyebbre épült. Ezekre a lépcsőkre támaszkodtak a szobák padlóját hordozó gerendák, amelyek azonban nem nyúltak bele a Templom falába. Így a magasabban fekvő szobák tágasabbak lettek, mint az alattuk lévők. A földszinti szobák szélessége öt könyök, az első emeleti szobáké hat könyök, a második emeletieké pedig hét könyök lett. A kőfaragók az építőköveket pontosan a megadott méretre faragták a kőbányákban, ezért a Templom építésekor már nem volt szükség kalapácsra, vésőre vagy egyéb vasszerszámokra. Ezért nem is járt nagy zajjal az építés. A fal melletti szobák bejárata a Templom déli oldalán nyílott. Innen lehetett bemenni a földszinti szobákba. A bejárattól lépcső vezetett fel az első emeletre, onnan pedig tovább a másodikra. Miután Salamon felépítette a Templom falait, az egész épületet cédrusfa gerendákkal és deszkákkal fedte be. Azután felépítették az épületet körülvevő szobák sorait és emeleteit is, amelyek cédrusfa gerendákkal kapcsolódtak a főépülethez. Mind a három szinten öt könyök volt a szobák magassága. Azután az Örökkévaló ezt mondta Salamonnak: „A Templomra nézve, amelyet építesz, ezt mondom neked: ha rendelkezéseim szerint élsz, ha véghezviszed határozataimat és engedelmeskedsz parancsaimnak, akkor én is beteljesítem apádnak, Dávidnak tett ígéretemet: Izráel gyermekei között fogok lakni, és nem hagyom el népemet, Izráelt.” Salamon tehát felépítette a Templom épületét. Ezután annak belső berendezését készítette el. Belülről a falakat a padlótól a mennyezetig mindenhol cédrusdeszkával, a kőpadlót pedig ciprusdeszkával borította be. A hátsó faltól 20 könyök távolságra cédrusdeszkából falat emelt a padlótól a mennyezetig. Ez választotta el a mögötte lévő legszentebb részt, vagyis a Szentek Szentjét az előtte lévő Szentélytől, amelynek hossza a Templom első faláig 40 könyök volt. A Templom egész belseje cédrusfa burkolatot kapott, amelyet faragásokkal díszítettek: kinyílt virágokat és gömb alakú díszeket faragtak rá. A faburkolat mindent befedett, az alatta lévő kő sehol sem látszott ki. A Templom legbelső része volt a Szentek Szentje, itt helyezték el az Örökkévaló Szövetségládáját. A Szentek Szentjének szélessége, magassága és hosszúsága egyaránt 20 könyök volt. Ezt belülről mindenhol színarannyal borították be. A Szentek Szentje előtt állt a füstölő-oltár, amely cédrusfából készült, de ezt is beborították arannyal. Az egész Templom belseje színarannyal volt borítva. A Szentek Szentje előtt aranyláncok húzódtak. Készítettek két szobrot olajfából, amelyek kerubokat ábrázoltak, és a Szentek Szentjében helyezték el őket. A két, egyenként 10 könyök magas szobor egyforma volt. Mindegyiknek két — egyenként 5 könyök hosszú — szárnya volt, amelyeket kiterjesztve tartottak. Így az egyik szárnyuk végétől a másik szárnyuk végéig éppen 10 könyök volt a távolság. A két kerub-szobor a Szentek Szentjében állt egymás mellett. Az oldalfal irányába kiterjesztett szárnyaik éppen érintették a falat, a másik két szárnyuk pedig középen összeért. Mindkét szobrot arannyal borították be. A Templom belső falait — a Szentélyben és a Szentek Szentjében egyaránt — faragásokkal díszítették, amelyek kerubokat, pálmafákat és kinyílt virágokat ábrázoltak. Ezek a díszítések körös-körül futottak a falakon. A kőpadlót az egész Templomban — a Szentélyben és a Szentek Szentjében egyaránt — beborították arannyal. A Szentélyt és a Szentek Szentjét olajfából készített kétszárnyú ajtó választotta el egymástól, amelynek kerete ötszögletű volt. Az ajtó két szárnyát kerubokat, pálmafákat és kinyílt virágokat ábrázoló faragásokkal díszítették, majd az ajtó egész felszínét beborították arannyal. A Szentély bejáratánál is ajtó állt, de ennek formája négyszögletű volt, az ajtófélfák olajfából, maguk az ajtószárnyak pedig ciprusfából készültek. Mindkét ajtószárny két-két forgatható részből állt. Ezt az ajtót is kerubokat, pálmafákat és kinyílt virágokat ábrázoló faragásokkal díszítették, majd az egész felszínét — még a faragásokat is — egyenletesen bevonták arannyal. Ezután a Templom előtti belső udvart építették fel. Fallal vették körül, amely váltakozva három sor faragott kőből, majd egy sor cédrusgerendából épült. Salamon király uralkodásának negyedik évében, Ziv hónapban kezdtek hozzá a Templom építéséhez: ekkor helyezték el az alapköveit. Hét teljes évig folyt az építkezés: a tizenegyedik év nyolcadik hónapjában, Búl hónapban fejezték be a munkálatokat, ekkorra az egész épület és annak részei mind elkészültek — pontosan a tervek szerint.

1 Királyok 6:2-38 Karoli Bible 1908 (HUNK)

És a ház, a melyet Salamon király az Úrnak építe, hatvan sing hosszú, húsz sing széles és harmincz sing magas volt. És egy tornácz vala a ház temploma előtt, a melynek a hossza húsz sing volt, a háznak szélessége szerint; a szélessége pedig tíz sing volt a ház hosszában. És építe a házon ablakokat is lezárt rostélyzattal. És építe a ház falaira emeleteket köröskörül, a ház falai körül a szent helyen és a szentek szentjén, és készíte mellék helyiségeket körül. Az alsó emelet belső szélessége öt sing, a középső szélessége hat sing és a harmadik szélessége hét sing volt, és bemélyedéseket építe a ház körül kivülről, hogy az emeletek gerendái ne nyúljanak be a ház falaiba. Mikor pedig a ház építteték, a kőbányának egészen kifaragott köveiből építtetett, úgy hogy sem kalapácsnak, sem fejszének, sem valami egyéb vasszerszámnak pengése nem hallattatott a háznak felépítésénél. Az alsó emelet középső mellékhelyiségéhez egy ajtó vezetett a ház jobb oldalán, és egy csiga-grádics vitt fel a középső emeletbe, és a középsőből a harmadikba. Megépíté ekként azt a házat és elvégezé, és befedé a házat gerendákkal és czédrusfadeszkákkal. És megépíté az emeleteket az egész ház körül, a melyeknek magasságok öt-öt sing volt, és a házhoz czédrusfagerendákkal ragasztattak. És lőn az Úrnak beszéde Salamonhoz, ezt mondván: Ez ama ház, a melyet te építesz: Ha az én rendelésimben jársz, és az én ítéletim szerint cselekszel, és megtartod minden én parancsolatimat, azokban járván: Én is bizonyára megerősítem veled az én beszédemet, a melyet szólottam Dávidnak, a te atyádnak; És az Izráel fiai között lakozom, és nem hagyom el az én népemet, az Izráelt. Megépíté azért Salamon azt a házat, és elvégezé azt. És megbéllelé a ház falait belől czédrusfával, a ház padlózatától egészen a padlásig beborítá belől fával; a ház padlózatát pedig beborítá fenyődeszkákkal. És építe a ház hátulján egy húsz sing hosszú czédrusfa falat a padlózattól egész a padlásig, és építé azt a ház hátulsó részének: szentek-szentjének. Az előtte való szenthely hossza negyven sing volt. Belülről az egész ház merő czédrus volt, kivésett sártökökkel és kinyilt virágbimbókkal, úgy hogy semmi kő ki nem látszott. És a szentek-szentjét építé a ház belső részében, hogy abba helyheztesse az Úr szövetségének ládáját. A szentek-szentje belső részének a hossza vala húsz sing, a szélessége is húsz sing, a magassága is húsz sing, és beborítá azt finom aranynyal; az oltárt is beborítá czédrusdeszkákkal. És Salamon beborította a házat belől finom aranynyal, és arany lánczot vont a belső rész előtt, a melyet szintén bevont aranynyal. Úgy, hogy az egész ház be volt vonva merő aranynyal, sőt az oltárt is, a mely a szentek-szentje előtt volt, egészen beborítá aranynyal. És csinált a szentek-szentjébe két tíz sing magas Kérubot olajfából. És öt sing volt az egyik Kérub szárnya, és öt sing a másik Kérub szárnya is, úgy, hogy az egyik szárnya végétől, a másik szárnya végéig tíz sing vala. A másik Kérub is tíz sing volt; és mind a két Kérubnak mind a mértéke, mind a faragása egy vala; Úgy, hogy az egyik Kérub magassága tíz sing, és ugyanannyi a másik Kérubé is. És helyezteté a Kérubokat a ház belsejébe, és a mint a Kérubok kiterjeszték szárnyukat, az egyiknek szárnya a ház egyik falát, a másik Kérub szárnya pedig a másik falát érte; de a ház közepén összeért egyik szárny a másikkal. És beborítá a Kérubokat aranynyal. És a ház összes falain köröskörül kivül és belől Kérubokat, pálmafákat és kinyilt virágokat metszetett ki. És beborítá még a ház padlóját is aranynyal kivül és belől. És a szentek-szentjének bemenetelén csinála ajtót olajfából, az ajtófélfák kiszögellése egy ötödrész volt; És két ajtószárnyat olajfából, és metszete reájok Kérubokat, pálmafákat és kinyilt virágokat, és beborítá azokat aranynyal; a Kérubokat is és a pálmafákat is megaranyoztatá. E képen csinált a templom szenthelyénél is négyszegletű ajtófélfákat olajfából. És csinált két ajtót cziprusfából, és az egyik ajtón is két forgó ajtószárny volt, a másik ajtón is két forgó ajtószárny. És metszete azokra Kérubokat és pálmafákat és kinyilt virágokat, és beborítá aranynyal, rá alkalmaztatva azt a metszésre. Azután felépíté a belső pitvart három rend faragott kőből és egy rend czédrusgerendából. Az ő uralkodásának negyedik esztendejében fundáltaték az Úrnak háza Zif hónapban. És a tizenegyedik esztendőben, Búl havában, (mely a nyolczadik hónap) végezteték el a ház, minden dolga és rendje szerint. És így építé azt hét esztendeig.

1 Királyok 6:2-38 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Az a templom, amelyet Salamon király épített az ÚRnak, hatvan könyök hosszú, húsz könyök széles és harminc könyök magas volt. A templomépület előcsarnoka húsz könyök hosszú volt, a templom szélességének megfelelően, szélessége pedig tíz könyök volt a templom előtt. Csináltatott a templomra ablakokat is, kőkerettel és ráccsal. A templom falai körül emeleteket építtetett, körös-körül a templom falai mellett, a szentélynél és a szentek szentjénél is. Körös-körül fülkéket csináltatott. Az alsó emelet szélessége öt könyök, a középsőnek a szélessége hat könyök, a harmadiknak a szélessége pedig hét könyök volt; a templomot ugyanis kívülről körös-körül lépcsőzetesre építtette, hogy a gerendák ne nyúljanak be a templom falaiba. Minthogy a templom építésekor már készen kifaragott kövekből építettek, sem kalapácsnak, sem vésőnek, sem egyéb vasszerszámnak a zaja nem hallatszott a templom építésekor. A középső fülke ajtaja a templom jobb oldalán volt, és csigalépcsőn jártak föl a középsőre, a középsőről pedig a harmadikra. Amikor bevégezték a templom építését, beburkolták a templomot cédrusgerendákkal és cédrusdeszkákkal. Megépítették az emeleteket az egész templomhoz, egynek-egynek a magassága öt könyök volt, és cédrusgerendákkal kapcsolták a templomhoz. Így szólt az ÚR igéje Salamonhoz: Ezt mondom a templomról, amelyet most építesz: Ha az én rendelkezéseim szerint élsz, törvényeimet teljesíted, ha megtartod minden parancsolatomat, és azok szerint élsz, akkor én is megtartom ígéretemet, amelyet apádnak, Dávidnak tettem: Izráel fiai közt lakom, és nem hagyom el népemet, Izráelt. Salamon befejezte a templom építését. Beburkolta a templom falait belülről cédrusdeszkával; a templom padlójától egészen a mennyezetig fával burkolta be belül, a templom padlóját pedig ciprusdeszkával borította be. És építtetett a templom végétől húsz könyöknyire deszkafalat cédrusfából, a padlótól a mennyezetig; ezen belül építtette a legszentebb részt, a szentek szentjét. Az előtte levő templom, azaz a szentély, negyven könyök volt. Belülről az egész templom cédrusfából volt, gömb alakú díszeket faragtak rá és virágfüzéreket. Mindez cédrusfa volt, kő nem is volt látható. A szentek szentjét a templomban legbelül készíttette, hogy ott helyezze el az ÚR szövetségládáját. A szentek szentje elöl húsz könyök hosszú volt, húsz könyök széles és húsz könyök magas volt; színarannyal vonatta be azt. Az oltárt pedig cédrusfával borította be. A templom belsejét is színarannyal vonatta be Salamon, és aranyláncokat húzatott ki a szentek szentje elé, amelyet arannyal vonatott be. Így az egész templomot arannyal vonatta be, végig az egész templomot. A szentek szentjénél levő oltárt is egészen bevonatta arannyal. Készíttetett a szentek szentjébe két kerúbot, tíz könyök magasságúakat, olajfából. Az egyik kerúb szárnya is öt könyök, meg a másik kerúb szárnya is öt könyök volt, úgyhogy az egyik szárny vége a másik szárny végétől tíz könyöknyire volt. A másik kerúb is tíz könyöknyi volt; mindkét kerúbnak ugyanaz volt a mérete és az alakja. Az egyik kerúb magassága tíz könyök volt, és ugyanannyi volt a másik kerúbé. A kerúbokat a templom legbelső részébe helyezték. A kiterjesztett szárnyú kerúbok közül az egyiknek a szárnya az egyik falig, a másik kerúb szárnya pedig a másik falig ért, és szárnyuk a templom közepén egymáshoz ért. A kerúbokat is bevonták arannyal. A templom egész falára körös-körül, a belső és külső részen egyaránt domborműveket, kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket faragtak. A templom padlóját arannyal vonták be a belső és a külső részben egyaránt. A szentek szentje bejáratául ajtószárnyakat készítettek olajfából. A szemöldökfák és az ajtófélfák ötszöget alkottak. Mind a két ajtószárny olajfából volt, domborműveket, kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket faragtak rájuk, és bevonták arannyal; a kerúbokat és a pálmákat is befuttatták arannyal. Ugyanígy készítettek a templom bejáratánál is ajtófélfákat olajfából négyszögű formára. A két ajtószárny ciprusfából volt. Az egyik ajtó két szárnya is csapon forgott, meg a másik ajtó két szárnya is csapon forgott. Kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket faragtak rájuk, és beborították arannyal, amely még a véseteket is befedte. Azután megépítették a belső udvart három sor faragott kőből és egy sor cédrusgerendából. A negyedik évben rakták le az ÚR házának alapját, Ziv havában, és a tizenegyedik esztendőben, a Búl hónapban, azaz a nyolcadik hónapban készült el a templom minden része és minden tartozéka. Hét esztendeig építették.

1 Királyok 6:2-38 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Az a templom, amelyet Salamon király épített az ÚRnak, hatvan könyök hosszú, húsz könyök széles és harminc könyök magas volt. A templomépület előcsarnoka húsz könyök hosszú volt, a templom szélességének megfelelően, szélessége pedig tíz könyök volt a templom előtt. Készíttetett a templomra ablakokat is, kőkerettel és ráccsal. A templom falaihoz körös-körül oldalszárnyakat építtetett, körös-körül a templom falain, a szentélynél és a szentek szentjénél is; körös-körül oldalkamrákat csináltatott. Az oldalszárny szélessége legalul öt könyök, középen a szélessége hat könyök, a harmadik szinten pedig a szélessége hét könyök volt; a templomot ugyanis kívülről körös-körül lépcsőzetesre építtette, hogy a gerendák ne nyúljanak be a templom falaiba. Mivel a templom építésekor már készre faragott kövekből dolgoztak, sem kalapácsnak, sem vésőnek, sem egyéb vasszerszámnak nem hallatszott a zaja a templom építésekor. Az alsó oldalkamra ajtaja a templom jobb oldalán volt, és csigalépcsőn jártak föl a középsőre, a középsőről pedig a harmadikra. Amikor befejezték a templom építését, beburkolták a templomot cédrusgerendákkal és cédrusdeszkákkal. Megépítették az oldalszárnyakat az egész templomhoz, emeletenként öt-öt könyök magasra, és cédrusgerendákkal kapcsolták a templomhoz. Így szólt az ÚR igéje Salamonhoz: Ezt mondom a templomról, amelyet most építesz: Ha az én rendelkezéseim szerint élsz, törvényeimet teljesíted, ha megtartod minden parancsolatomat, és azok szerint élsz, akkor én is megtartom ígéretemet, amelyet apádnak, Dávidnak tettem: Izráel fiai között lakom, és nem hagyom el népemet, Izráelt. Amikor befejezte Salamon a templom építését, beburkolta a templom falait belülről cédrusdeszkával; a templom padlójától egészen a mennyezetig faburkolattal látta el belül, a templom padlóját pedig ciprusfa deszkával borította be. A templom végétől húszkönyöknyire épített egy deszkafalat cédrusfából a padlótól fel a mennyezetig; ezt építette ki belül a legszentebb résznek, a szentek szentjének. Az előtte levő templomcsarnok, azaz a szentély negyven könyök volt. Belülről az egész templomot cédrusfa borította, s erre gömb alakú díszeket és virágfüzéreket faragtak; minden csupa cédrusfa volt, a követ nem is lehetett látni. A templom leghátsó részében készítette el a szentek szentjét, hogy ott helyezze el az ÚR szövetségládáját. A szentek szentje húsz könyök hosszú, húsz könyök széles és húsz könyök magas volt. Színarannyal vonatta be azt, az oltárt pedig cédrusfával borította be. A templom belsejét is színarannyal vonatta be Salamon, és aranyláncokat húzatott ki a szentek szentje elé. Arannyal vonatta be a templomot, az egész templomot arannyal vonatta be, végig az egész templomot. A szentek szentjénél levő oltárt is mindenütt bevonatta arannyal. Készíttetett olajfából a szentek szentjébe két kerúbot, tíz-tíz könyök magasat. A kerúb egyik szárnya is öt könyök, a másik szárnya is öt könyök volt, úgyhogy az egyik szárny vége a másik szárny végétől tízkönyöknyire volt. A másik kerúb is tízkönyöknyi volt; mindkét kerúbnak ugyanaz volt a mérete és a formája. Az egyik kerúb magassága tíz könyök volt, és ugyanannyi volt a másik kerúbé is. A kerúbokat a templom legbelső részébe helyezték. A kiterjesztett szárnyú kerúbok közül az egyiknek a szárnya az egyik falig, a másik kerúb szárnya pedig a másik falig ért, és szárnyuk a templom közepén egymáshoz ért. A kerúbokat is bevonták arannyal. A templom falára, körös-körül mindenütt, a belső és külső részre egyaránt domborműveket faragtak: kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket. A templom padlóját arannyal vonták be a belső és a külső részben egyaránt. A szentek szentjének bejáratára ajtószárnyakat készítettek olajfából. A szemöldökfák és az ajtófélfák ötszöget alkottak. Mind a két ajtószárny olajfából volt. Kerúb-, pálma- és virágfüzér-domborműveket faragtak rájuk, majd bevonták arannyal; a kerúbokat és a pálmákat is befuttatták arannyal. Ugyanígy készítettek a templom bejáratához is ajtófélfákat olajfából, négyszögletes formára. Mindkét ajtószárny ciprusfából volt. Az egyik ajtószárny is két táblából állt, amelyek csapon forogtak, meg a másik ajtószárny is két táblából állt, amelyek csapon forogtak. Kerúbokat, pálmákat és virágfüzéreket faragtak rájuk, és beborították arannyal, amely még a véseteket is befedte. Azután megépítették a belső udvart három sor faragott kőből és egy sor cédrusgerendából. A negyedik évben rakták le az ÚR házának alapját, ziv hónapban, és a tizenegyedik évben, búl hónapban, azaz a nyolcadik hónapban készült el a templom minden része és minden tartozéka. Hét esztendeig építették.