1 Királyok 11:1-28
1 Királyok 11:1-28 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Salamon király sok idegen asszonyt szeretett a fáraó leányán kívül, móábiakat, ammóniakat, edómiakat, szidóniakat és hettitákat, olyan népekből valókat, amelyekről ezt mondta az ÚR Izráel fiainak: Ne keveredjetek közéjük, és ők se keveredjenek közétek, mert saját isteneikhez fordítják szíveteket! Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel. Volt neki hétszáz főrangú és háromszáz másodrangú felesége. Feleségei elfordították a szívét. Így történt, hogy Salamon szívét feleségei vénségére más istenekhez fordították, és szíve nem maradt teljesen Istenéé, az ÚRé, mint volt apjának, Dávidnak a szíve. Mert Salamon Astóretet, a szidóniak istenét és Milkómot, az ammóniak bálványát követte. Így olyan dolgot tett Salamon, amit rossznak lát az ÚR, és nem követte olyan hűségesen az URat, mint apja, Dávid. Akkoriban Salamon áldozóhalmot épített a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen Kemósnak, a móábiak bálványának és Moloknak, az ammóniak bálványának. Így tett Salamon a többi, idegenből szerzett felesége kedvéért is, akik a maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak. Megharagudott azért az ÚR Salamonra, mivel elfordult szíve az ÚRtól, Izráel Istenétől, aki kétszer is megjelent neki, és erre nézve azt parancsolta neki, hogy ne kövessen más isteneket; de ő nem tartotta meg, amit az ÚR parancsolt. Akkor ezt mondta az ÚR Salamonnak: Mivel ez történt veled, és nem tartottad meg a velem kötött szövetséget, sem rendelkezéseimet, amelyeket adtam neked, azért én ki fogom szakítani kezedből az országot, és a te szolgádnak adom. De apádért, Dávidért nem a te napjaidban teszem meg ezt: majd a fiad kezéből fogom kiszakítani. De nem az egész országot szakítom ki: adok a fiadnak egy törzset szolgámért, Dávidért és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam. Azután ellenfelet támasztott az ÚR Salamonnak: az edómi Hadadot, aki királyi származású volt Edómban. Amikor Dávid megtámadta Edómot, Jóáb, a hadseregparancsnok fölment, hogy eltemesse az elesetteket, és levágott minden Edómban található férfit. Hat hónapig maradt ott Jóáb egész Izráellel, míg ki nem irtott minden Edómban található férfit. Akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival együtt, akik apjának az emberei voltak, és Egyiptomba mentek. Hadad akkor még kisfiú volt. Elindultak Midjánból, és Páránba jutottak; Páránból is vittek magukkal férfiakat, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz, Egyiptom királyához. Ő házat adott neki, gondoskodott az ellátásáról, és földet is adott neki. Hadad nagy jóindulatra talált a fáraónál, aki hozzáadta feleségének, Tahpenész királynénak a húgát. Tahpenész húga szülte neki fiát, Genubatot. Tahpenész a fáraó palotájában választotta el, és Genubat ott maradt a fáraó palotájában, a fáraó fiai között. Amikor Hadad meghallotta Egyiptomban, hogy Dávid őseihez tért pihenni, és hogy Jóáb, a hadseregparancsnok is meghalt, így szólt Hadad a fáraóhoz: Bocsáss el engem, hadd menjek el a hazámba! A fáraó ezt mondta neki: Miben szenvedsz itt hiányt, hogy most a hazádba akarsz menni? Ő ezt felelte: Semmiben, de azért mégis bocsáss el engem! Támasztott Isten másik ellenfelet is: Rezónt, Eljádá fiát, aki urától, Hadadezertől, Cóbá királyától menekült el. Ez férfiakat gyűjtött maga mellé, és egy rablócsapat vezére lett. De amikor Dávid öldökölni kezdte őket, Rezón Damaszkuszba ment, ott letelepedett, majd király lett Damaszkuszban. Ellenfele volt Izráelnek Salamon egész életében, és olyan veszedelmet okozott, mint Hadad. Megvetette Izráelt, és Arámban uralkodott. Jeroboám, az efrátai Nebát fia, Cerédából, Salamon egyik udvari embere, akinek egy özvegyasszony volt az anyja, név szerint Cerúá, föllázadt a király ellen. Az pedig, hogy föllázadt a király ellen, így történt: Salamon megépíttette a Milló-erődöt, és berakatta apja, Dávid városának a réseit. Ez a férfi, Jeroboám derék ember volt. Amikor Salamon látta, hogy ez a fiatalember jól végzi munkáját, megtette József házában az összes kényszermunkás felügyelőjévé.
1 Királyok 11:1-28 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Salamon sok olyan nőt megszeretett, akik nem Izráelből, hanem más népek közül származtak: a fáraó leányát meg a moábiak, az ammoniak, az edomiak, a szidóniak és a hettiták közül való nőket. Pedig az Örökkévaló megparancsolta Izráel népének: „Ne házasodjatok össze idegen népek fiaival és leányaival, mert az idegen házastársak bizonyosan elfordítják az Örökkévalótól a szíveteket az ő isteneikhez!” Salamon mégis ragaszkodott ezekhez az idegen származású asszonyokhoz, és megszerette őket. Ezek közül vett magának 700 feleséget — idegen népek uralkodóinak és főembereinek a leányait —, s rajtuk kívül még 300 ágyasa is volt. Bizony, ezek az idegen asszonyok az ő szívét is elfordították az Isten iránti hűségtől. Amikor Salamon megöregedett, már nem ragaszkodott Istenéhez, az Örökkévalóhoz teljes szívvel, mint ahogyan apja, Dávid király tette. Azért történt ez, mert Salamon szívét az asszonyai elcsábították, és rávették arra, hogy más isteneket tiszteljen és imádjon. Így Salamon Astóretet, a szidóniak istennőjét és Milkómot az ammoniak utálatos bálványát is tisztelte. Olyan dolgokat tett Salamon, amelyeket az Örökkévaló súlyos bűnöknek tart. Salamon már nem követte teljes szívvel az Örökkévalót, mint ahogy apja, Dávid tette. Még áldozóhelyeket is épített Salamon a Jeruzsálem mellett emelkedő hegyen Kemósnak, a moábiak utálatos bálványának, meg Moloknak, az ammoniak szörnyű bálványistenének tiszteletére. Hasonló áldozóhelyeket épített Salamon az idegen népek közül származó asszonyai számára, akik ott a saját isteneiknek tömjént füstölögtettek és áldozatokat mutattak be. Salamon tehát nem maradt hűséges Izráel Istenéhez, az Örökkévalóhoz, aki pedig kétszer is megjelent neki. Emiatt az Örökkévaló megharagudott Salamonra. Bár az Örökkévaló megparancsolta neki, hogy ne imádjon más isteneket, Salamon nem engedelmeskedett neki. Ezért az Örökkévaló azt mondta Salamonnak: „Mivel ezt tetted, és így megtörted a szövetséget, és nem tartottad meg rendelkezéseimet, amelyeket parancsoltam neked, ezért én is elszakítom tőled királyságodat, és a szolgádnak adom. Apádra, Dávidra való tekintettel azonban ameddig élsz, ezt nem teszem meg, hanem a királyságot csak a fiad kezéből ragadom ki. De még tőle sem veszem el az egészet, hanem meghagyok a kezében egyetlen törzset, szolgámra, Dávidra való tekintettel, és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam.” Az Örökkévaló ellenséget támasztott Salamonnak: Hadadot, aki az edomi királyi családból származott. Hadad története a következő: Dávid még régebben háborút viselt az edomiak ellen. Jóáb vezetésével Izráel serege hat hónapig harcolt az edomiakkal, s ezalatt szinte minden férfit megöltek Edom népéből. Azután eltemették a halottakat. Ekkor történt, hogy Hadadot — aki még kisgyermek volt — apjának szolgái megmentették, és Egyiptomba akartak menekülni vele. Előbb Midjánba, majd Páránba mentek, ahol még további menekültek is csatlakoztak hozzájuk. Azután az egész edomi csoport Egyiptomba futott, és menedéket kértek a fáraótól, aki befogadta őket az országába, és letelepítette őket. A fáraó lakóházat és földbirtokot adományozott Hadadnak, és gondoskodott az élelmezéséről. A fáraó jóindulattal volt Hadad iránt, és feleségül adta hozzá a feleségének, Taphenész királynőnek a nővérét. Ebből a házasságból született Hadad fia, Genubat, akit Taphenész a fáraó udvarában neveltetett fel, a fáraó gyerekeivel együtt. Amikor Hadad meghallotta, hogy Dávid király elhunyt, és Jóáb, a sereg vezére is meghalt, ezt mondta a fáraónak: „Kérlek, engedd meg, hogy visszatérjek szülőföldemre!” A fáraó megkérdezte tőle: „Talán hiányt szenvedtél valamiben, hogy haza akarsz menni?” „Nem, uram, mindennel elláttál engem, csupán engedélyedet kérem, hogy visszaköltözhessek a saját országomba.” Másik ellenséget is támasztott az Örökkévaló Salamonnak: Rezónt, Eljádá fiát, aki urától, Hadadezertől, Cóbá királyától menekült el. Amikor Dávid király megverte Cóbá hadseregét, Rezón maga köré gyűjtött egy rablócsapatot, és a vezérük lett, majd Damaszkuszban telepedett le, és ott uralkodott. Ő lett Arám királya, és Salamon egész uralkodása idején ellensége volt Izráelnek. Ő is sok bajt okozott Izráelnek, akárcsak Hadad. Jeroboám, az efrátai Nebát fia Cerédában élt, anyja, Cerúja özvegyasszony volt. Jeroboám Salamon egyik udvari tisztviselője volt, de föllázadt a király ellen. Ez pedig így történt: Salamon király építkezései során megerősítette Millót, és Dávid városának falait kijavította. Jeroboám ezeknél az építési munkáknál dolgozott, de nem kényszermunkás volt, hanem szabad ember. Amikor Salamon látta, hogy ez a fiatalember milyen szorgalmasan végzi a munkáját, kinevezte a József törzseihez tartozó kényszermunkások felügyelőjévé.
1 Királyok 11:1-28 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait, Olyan népek közül, a kik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel. És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét. És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve. Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát. És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja. Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának. És ekképen cselekedék Salamon mind az ő idegen feleségeivel, a kik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak. Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, a ki megjelent volt néki kétszer is, És azt parancsolta volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját. Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, a melyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak. Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt. De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam. És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az Edombeli Hadádot, a ki az Edombeli királyi nemből való vala. Mert mikor Dávid az Edomiták ellen ment volt, és Joáb, a sereg fővezére elment volt a megöletteknek temetésére, és levágott minden férfiú nemet Edomban, – Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izráellel, míg minden férfiúi nemet ki nem vesztett Edomban, – Akkor szaladott vala el Hadád és vele együtt valami Edomiták az ő atyjának szolgái közül ő vele, bemenvén Égyiptomba. Hadád pedig akkor még kis gyermek volt. Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjök vévén a Páránbeli férfiak közül, bemenének Égyiptomba a Faraóhoz, az Égyiptombeli királyhoz, a ki házat ada néki, és ételt, italt szolgáltata néki, és jószágot is ada néki. Igen kedvében lőn azért Hadád a Faraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá néki az ő feleségének hugát, Táfnes királyasszonynak hugát. És a Táfnes huga szülé néki Génubátot, az ő fiát, és elválasztá azt Táfnes a Faraó házában, és Génubát ott volt a Faraó házában, a Faraó fiai között. Mikor pedig Hadád meghallotta Égyiptomban, hogy Dávid elaludt az ő atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fővezére, meghalt, monda Hadád a Faraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe. És felele néki a Faraó: Mi nélkül szűkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül nem szűkölködöm, de kérlek bocsáss el engem. És támaszta az Isten néki más ellenséget is, Rézont, az Eljada fiát, a ki elfutott vala Hadadézertől, a Sóbabeli királytól, az ő urától. És hadakozó férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő vala a sereg hadnagya, mikor megölé őket Dávid; azután Damaskusba menvén ott lakának, és uralkodának Damaskusban. És ellensége volt Izráelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kivül, a melyet Hadád szerze, és gyűlölte Izráelt, és uralkodott Siriában. Azután Jeroboám, a Nébát fia, Seredából való Efrateus, – a kinek anyja Sérua, egy özvegy asszony volt – a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen. Annak pedig, a miért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az ő atyjának, a Dávid városának romlását; Jeroboám erős férfiú vala; és látván Salamon, hogy az ő szolgája az ő dolgában szorgalmatos, reá bízá a József háza gondviselésének egész terhét.
1 Királyok 11:1-28 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Salamon király sok idegen asszonyt szeretett a fáraó leányán kívül, móábiakat, ammóniakat, edómiakat, szidóniakat és hettitákat, olyan népekből valókat, amelyekről ezt mondta az ÚR Izráel fiainak: Ne keveredjetek közéjük, és ők se keveredjenek közétek, mert az ő isteneikhez hajlítják szíveteket! Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel. Volt neki hétszáz főrangú és háromszáz másodrangú felesége. Feleségei elhajlították a szívét. Így történt, hogy Salamonnak a szívét vénségére más istenekhez hajlították feleségei, és szíve nem volt teljesen Istenéé, az ÚRé, mint volt apjának, Dávidnak a szíve. Mert Salamon Astóretet, a szidóniak istenét és Milkómot, az ammóniak bálványát követte. Így olyan dolgot tett Salamon, amit rossznak lát az ÚR, és nem követte olyan tökéletesen az URat, mint apja, Dávid. Akkor épített Salamon áldozóhalmot a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen Kemósnak, a móábiak bálványának és Moloknak, az ammóniak bálványának. Így tett Salamon a többi idegen asszonya kedvéért is, akik a maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak. Megharagudott azért az ÚR Salamonra, mivel elhajolt szíve az ÚRtól, Izráel Istenétől, aki kétszer is megjelent neki, és erre nézve azt parancsolta neki, hogy ne kövessen más isteneket; de ő nem tartotta meg, amit az ÚR parancsolt. Akkor ezt mondta az ÚR Salamonnak: Mivel ez történt veled, és nem tartottad meg a velem kötött szövetséget, sem rendelkezéseimet, amelyeket adtam neked, azért én ki fogom szakítani kezedből az országot, és a szolgádnak adom. De apádért, Dávidért nem a te napjaidban teszem ezt. A fiad kezéből fogom kiszakítani. És nem az egész országot szakítom ki. Egy törzset adok a fiadnak szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam. Azután ellenfelet támasztott az ÚR Salamonnak, az edómi Hadadot, aki királyi ivadék volt Edómban. Amikor Dávid megtámadta Edómot, Jóáb hadseregparancsnok fölment, hogy eltemesse az elesetteket, és levágott minden Edómban található férfit. Hat hónapig maradt ott Jóáb az egész Izráellel, míg ki nem irtott minden Edómban található férfit. Akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival együtt, akik apjának a szolgái voltak, és Egyiptomba mentek. Hadad akkor még kisfiú volt. Elindultak Midjánból és Páránba jutottak; Páránból is vittek magukkal férfiakat, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz, Egyiptom királyához. Ő házat adott neki, gondoskodott az ellátásáról, és földet is adott neki. Hadad nagy jóindulatra talált a fáraónál, aki hozzáadta feleségének, Tahpenész királynénak a húgát. Tahpenész húga szülte neki fiát, Genubatot. Tahpenész a fáraó palotájában választotta el, és Genubat ott maradt a fáraó palotájában, a fáraó fiai között. Amikor Hadad meghallotta Egyiptomban, hogy Dávid őseihez tért pihenni, és hogy meghalt Jóáb hadseregparancsnok is, így szólt Hadad a fáraóhoz: Bocsáss el engem, hadd menjek el a hazámba! A fáraó ezt mondta neki: Mi hiányzik itt neked, hogy most a hazádba akarsz menni? Ő ezt felelte: Semmi, de azért mégis bocsáss el engem! Támasztott Isten másik ellenfelet is, Rezónt, Eljádá fiát, aki urától, Hadadezertől, Cóbá királyától menekült el. Ez férfiakat gyűjtött maga mellé, és egy rablócsapat vezére lett. De amikor Dávid öldökölni kezdte őket, Rezón Damaszkuszba ment, ott letelepedett, majd király lett Damaszkuszban. Ellenfele volt Izráelnek Salamon egész életében, és olyan veszedelmet okozott, mint Hadad. Megvetette Izráelt, és Arámban uralkodott. Jeroboám, az efrátai Nebát fia, Cerédából, Salamon szolgája, akinek egy özvegyasszony volt az anyja, név szerint Cerúá, föllázadt a király ellen. Az pedig, hogy föllázadt a király ellen, így történt: Salamon megépíttette Millót, és berakatta apja, Dávid városának a réseit. Ez a férfi, Jeroboám, derék ember volt. Amikor Salamon látta, hogy ez a fiatalember jól végzi munkáját, az összes robotmunkák felügyelőjévé tette a József házában.